A toborzás zömmel nyugat-európai országokba irányul: Hollandiába, Németországba, vagy éppen a svájci WG47 stúdióba, a képen látható szobába. (Jellemző részlet, hogy a stúdió weboldala azóta elérhetetlenné vált.)
A jelenség egyrészt rámutat a globalizált világ és az internet jól ismert, általános problémáira és a vele kapcsolatos ellentmondásokra. Ugyanakkor túl is mutat ezen, hiszen a hirdetések mögött nemegyszer bűnözői körök bukkannak fel, a jelentkezők gyakran emberkereskedelem vagy erőszak áldozatává válnak.
A hirdetők
A nyomozás során kiderült, hogy a hirdetések feladói többféle kategóriát képviselnek. Vannak, akik maguk hirdetnek, de több mint száz olyan ügynökséget is találtak, akik csak toborzással foglalkoznak, hasonlóan a munkaerőpiacon működő fejvadászcégekhez. Az ügynökségek sokszor az iparág többféle részének is dolgoznak, tényleges szexmunka mellett pl. modellügynökségekkel is kapcsolatban állnak. Szerepük lehet a szervezésben is, szervezhetik például az utazást, ügyintézést, ezeken a tevékenységeken keresztül pedig részt vesznek a jelentkezők kizsákmányolásában is.
A jelentkezők
Az újságírók a közvetlen megkeresés helyett (illetve annak sikertelensége miatt) létrehoztak egy fiktív magyar jelentkezőt, és rajta keresztül próbáltak többet megtudni az ügynökségek és a valódi hirdetők módszereiről. A karaktert két, az emberkereskedelem áldozatainak segítésében tapasztalt szociális munkás segítségével építették fel. A tipikus áldozat jellemzői riasztó módon rajzolták ki a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportokat: fiatal, iskolázatlan nő, stabil, támogató kapcsolatok és családi háttér nélkül, külföldi tapasztalat és anyagi biztonság híján. Talán nem alaptalan feltételezés, hogy az internet veszélyeit sem feltétlenül ismeri fel.
A legmegrázóbb példa annak a nőnek az esete, aki még csak nem is nyíltan szexmunkát kínáló hirdetésre, hanem konyhai munkára jelentkezett, hogy aztán gyakorlatilag fogságban találja magát - végül a helybeliek segítőkészségének köszönhetően szökhetett el és térhetett haza.
Az internet és a közösségi média szerepe
Sok más, a világhálón felbukkanó jelenséghez hasonlóan ezek az esetek is tükörképei a globális internettel szemben támasztott, ellentmondó társadalmi elvárásoknak. Legyen az internet bárhonnan elérhető - de akkor a bűnözők is képesek országokon átívelő módon behálózni áldozataikat, és elsőként használják ki az egyes országok közötti eltérő szabályozás kiskapuit. Biztosítsunk magunknak anonimitást - és ezzel tegyük jóformán felderíthetetlenné a fentihez hasonló tevékenységeket is. Kezeljük valóságos emberi kapcsolattal egyenértékűként a közösségi médiát - és mindig lesz, aki ezen keresztül mutatja magát másnak, és próbál becsapni minket, ahogyan az újságírók fiktív jelentkezőjével is történt.
Mit mond a jog?
Az oknyomozó csapat több magyarországi forrást is megkeresett a hirdetések jogi megítélésével kapcsolatban. A rendőrség véleménye szerint az ilyen hirdetések csak akkor törvénysértőek, ha megtévesztik a jelentkezőt, vagy a hirdető haszonszerzési szándéka egyértelműen kiderül belőle. Hasonló álláspontot fogalmazott meg egy emberkereskedelmi ügyekre szakosodott ügyész is, aki szerint valószínűtlen, hogy pusztán a hirdetések alapján fel lehetne lépni bírósági úton az elkövetőkkel szemben. Ezzel ellentétben a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének volt ügyvédje szerint a hirdetések önmagukban büntethetők lennének a jelenlegi magyar jogszabályok szerint.
