Guinness-rekorder vonat- A széntől a hidrogénig

A történelem során az infrastruktúra folyamatos fejlődésével egyetemben a közösségi közlekedés is egyre csak fejlődött. A közösségi közlekedés egyik alappillére, mind a mai napig a vasút. Nemrég az egyik újonnan fejlesztett vonat kapott Guinness-rekordot; írásomban ennek a rövid történetét szeretném bemutatni, hiszen ez nem kis dolog!

A "lélegző" múlt

Amennyiben a vasút jövőjéről szeretnénk tanakodni, úgy a vasút múltját is szemügyre kell vennünk. Ennek egyik meg nem kerülhető "eleme" a gőzmozdony. Ez a mozdonytípus az első ami létrejött, köszönhetően az Angliából indult ipari forradalomnak. A mozdony nem megújuló energiaforrásokat vesz igénybe működése közben (eredetileg szenet), viszont van olyan átalakított mozdony, ami szén helyett pakurát használ. A mozdony egyszerűsített működése a következő: a fűtőanyag felmelegíti a vizet, ami gőzzé alakul, majd ez a gőz meghajtja a csatlórudat, az pedig az ún. hajtott tengelyeket. A Magyarországon az egyik legismertebb gőzmozdony-sorozat a 424-es "Bivaly" volt. (Ma is működő példányai: a 424-009 és a 424-247). A gőzmozdonyok teljesítménye igen gazdaságtalannak bizonyult, ez is egy ok, amiért Magyarországon az 1990-es évek óta nincsenek közforgalomban ezek a járművek. A sokak által kedvelt "MÁV Retró Hétvégéken" ma is találkozhat velük az érdeklődő.

A másik "füstös", avagy a dízelmozdony

A dízelmozdonyok dízelmotorral működnek, mely egy belsőégésű motor. A mozdonyok működésük során (hasonlóan a gőzmozdonyokhoz) nagy mennyiségű károsanyagot juttatnak a légkörbe, mely erősen rákkeltő az emberre nézve. Teljesítményük messze túlszárnyalja a gőzösökét, de a modern villamosmozdonyokat nem, vagy csak nehezen hagyják le ebben a "versenyben". Egyik ilyen híres mozdony a szovjet M62-es, "Szergej" becenévre hallgat. Ennek a mozdonynak az érdekessége az, hogy eredetileg hajóknak készült motorral látták el. A MÁV-nál ma ez a legerősebb dízelmozdony (2000 LE).

A modernebb technika: villany és mágnes

A villanymozdonyok a villamos felsővezetékből (az ún. "munkavezetékből") nyerik az energiát szolgáltató áramot. (Ennek nagysága Európán belül változik; Magyarországon ma 25 kV váltakozó áram van a felsővezetékekben). A villanymozdonyoknál a környezetre az ún. elektroszmog veszélyes. A világ egyik leggyorsabb árammal működő vonata a Japán "Shinkansen" (vagy más néven: "Puskapor/Bullet train").

Mágnesvonatokkal Kínában lehet találkozni. Itt a vonat a pálya felett lebeg, így a súrlódási tényező is sokkal kisebb. A közeljövőben Japán is tervez üzembe helyezni egy ilyen vonatot.

A Guinness-rekorder hidrogénvonat

A Stadler FLIRT H2 nevű hidrogénvonat Guinness-rekorder lett, mert bármiféle üzemanyag utántöltés nélkül (a nagyjából 1000 kilométer helyett) 2803 kilométert tett meg. Európán belül a Stadler cégen kívül két másik cég is foglalkozik hidrogénmeghajtású vonatokkal: az Alstom valamint a Siemens.

A vonat úgy működik, hogy a tárolt hidrogén áramot termel, ami eltárolódik az akkumulátorokban. Az áram hajtja a vontatómotorokat, amik pedig a tengelyeket. Ez a vonat igencsak környezetkímélő, hiszen az akkumulátorainak köszönhetően akár felsővezeték nélküli, dízel üzemű vasúti pályákon is tud közlekedni. Ez a most is tesztelés alatt álló motorvonat a kaliforniai SBCTA-nak készült.

Jelenleg a MÁV is vizsgálja a vonat nyújtotta lehetőségek miatt a beszerzést, melyre, valljuk be, igen nagy szüksége lenne a vasútnak. A mai magyarországi vonatok nagy részének hatvan! év az átlagéletkora, mely több Nyugat-Európai országhoz képest igencsak elmaradott. Sokak örülnének annak, ha egy ilyen korszerű vonat jelenne meg a helyi vasútállomáson, de ennek esélye egyenlőre elég csekély.