"Az információtechnológiai eszközpark folyamatos fejlődése új feladatok elé állítja a kulturális örökség megőrzésével és közvetítésével foglalkozó intézményeket." A változásokkal minden közgyűjteményi intézménytípusnak meg kell küzdenie. Ez a tanulmány egy múzeum példáján keresztül mutatja be, hogyan szervezhetik a múzeumok elektronikus szolgáltatásaikat összefüggő rendszerré.
Ma már szinte mindenki ismeri és elfogadja a "digital library" fogalmát és jelentőségét, aki könyvtárral foglalkozik. Az Európai Unió is kiemeltem foglalkozik a nyomtatott dokumentumok elektronikus formában való szolgáltatásával, ennek megtestesítője lesz az European Digital Library elnevezésű projekt, de vannak már elérhető ilyen szolgáltatások is: TEL (The European Library), MICHAEL (Multilingual Inventory of Cultural Heritage in Europe), MINERVA.
A könyvtári munkafolyamatok szabványosításának köszönhetően "első lépésként az elektronikus katalógusok közzététele, és a metaadatok közös kereshetősége, elérhetősége valósult meg", és ha a nagy tömegű digitalizálás teret nyer, lehetővé válik "a dokumentumok teljes körű tartalmi szolgáltatása".
A digitalizálás fejlődéséhez a technikai eszközök és szoftverek folyamatos fejlesztése is nagyban hozzájárul.
A múzeumok azonban le vannak maradva a könyvtárakhoz képest e téren: gyűjteményük nyilvántartása és feltárása nem számítógépes adatbázisokban történik, nincsen internetes katalógusuk, dokumentumaik digitális formában nem tekinthetők meg. Nincsenek átfogó, európai projektek sem, de többen foglalkoznak a szabványosítással (Egyesült Királyság: Museums, Libraries and Archives Council (MLA) társaság, a nemzetközileg elismert International Council of Museums (ICOM), a Library of Congress Consortium for the Computer Interchange of Museum Information (CIMI) nevű kezdeményezése - információi nem frissek).
Kérdés, mi lehet az oka ennek a különbségnek? Valószínűleg az eltérő szemléletben rejlik a válasz: a könyvtárakkal ellentétben múzeumok kizárólag megőrzéssel foglalkoznak, objektumaik egyediek, ezért különös védettségre szorulnak. Nyilvánvalóan szemléletváltásra van szükség, és fontos az új környezet inspiráló hatása is.
A következőkben a tanulmány a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) fejlesztéseivel foglalkozik részletesen (célok; feltételrendszer: informatikai rendszer állapota, fejlesztések; az informatikai rendszer projektjei, ezek eredményei, az integrált rendszer, a szabványosítás körei; a könyvtári integrált rendszer múzeumi alkalmazása: HunTéka; jövőbe tekintés).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése