A Szabadtéri Néprajzi Múzeumot 1967-ben alapították, de csak 1972 óta önálló, és a hagyományos falusi és mezővárosi kultúrát mutatja be. Az intézmény egyre fejlődik, az új módszerek felé való nyitottságának és ezek alkalmazásának köszönhetően.
Folyamatosan bővülő műtárgygyűjteményének darabjait 1990 óta a Textar nevű, DOS alapú szöveges adatbázisban tartotta nyilván, majd 2003-ban megvásárolták az Ariadné/EMIR nevezetű műtárgy- és gyűjteménynyilvántartó rendszert, amely biztosítja a gyűjteményhez való internetes hozzáférést is.
Ebben az évben kapott a múzeum korszerű épületet, és valósította meg a Néprajzi Látványtár nevű tanulmányi gyűjteményt - "raktár és egyben kiállító tér, valamint virtuális kiállítás is".
A virtuális kiállítás az interneten is megtekinthető
a múzeum honlapján. Minden tárgyhoz egy digitális fotó és 16 szöveges adat kapcsolódik - az egyik a leltári szám, amely "az adatbázisban kereshető adatokkal" van összekapcsolva.
A digitalizálás 2002-ben kezdődött, egy "három évre szóló digitalizálási koncepció alapján", de a befejezés pénzügyi okokból elhúzódik. Három fázisban tervezték a digitalizálást végrehajtani: 1., a múzeum minden gyűjteményének összes tárgya és a Néprajzi Látványtár gyűjteményének egy része; 2., "a magyarországi regionális szabadtéri gyűjtemények és a tájházak" műtárgyállománya; 3., a Kárpát-medence tájházai és népi műemlékei.
A cikk a gyűjteménydigitalizálás forrásait és - a múzeum által kidolgozott - technológiáját is bemutatja. Az Ariadné/EMIR "szoftver megfelelt az NKÖM 2002-es" szabályzatának, és ezzel a technológiával könnyen át lehet térni "a leltározásban az elektronikus nyilvántartásra".
Ezután az eredmények bemutatása következik, íme, néhány példa: a legnagyobb eredmény a Néprajzi Látványtár, amelynek fő célja a tárgy és az arra vonatkozó információ hozzáférhetővé tétele, valamint a kutatás segítése. 2003 és 2004 között az állomány több műtárgyát is lefotózták - a képek a kapcsolódó információkkal együtt a honlapon megtekinthetőek. A Fotónegatív Gyűjteményt már egészen beszkennelték, Vargha László hagyatékát még digitalizálják. A digitalizálás mellett a múzeum könyvtárát is folyamatosan fejlesztik. A digitalizálás első szakaszát sikerült befejezni.
A múzeumok csak modern módszereket használva válhatnak maguk is moderné. A digitalizálás hármas szerepet tölt be: gyűjteményfeltárás, állományvédelem, közzététel - ez utóbbi a legfontosabb, hiszen a múzeumoknak "a látogató felé kell fordulnia a valóságban és virtuálisan egyaránt". A jövőben a digitális tartalmakat is meg kell őrizniük, és a szolgáltatásukat is vállalniuk kell majd. Mindent összevetve tehát a múzeumoknak szemléletváltásra van szükségük.
