Mivel webfejlesztőként dolgozom 4 éve előfordult, hogy együtt kellett működnöm online marketingesekkel és alkalmanként állítottam is be Google és Facebook hirdetéseket, közeli témának találtam az internetes reklámot. Az online reklámok történetét kutattam és állítottam fel egy idővonalat a banner hirdetésektől napjainkig.
Banner hirdetések és CPM
1993-ban jelent meg az első kattintható hirdetés. Ezeket később "bannerhirdetéseknek" nevezték el. A Global Network Navigator (GNN) az első olyan kereskedelmi weboldal, amely kattintható hirdetést értékesített. Online információs portálként működött. A hirdetést a Heller Ehrman White & McAuliffe ügyvédi irodának adták el. Majd a GNN gyorsan letette névjegyét az online hirdetések világában.
1995 áprilisára a GNN heti 110-11000 dollárt kapott hirdetési szpotokért olyan hirdetőktől, mint a MasterCard és a Zima.
1995 júniusában azonban az AOL 11 millió dollárért felvásárolta a GNN-t.
Valójában a Hotwired - az első kereskedelmi online magazin - volt az, aki a "bannerreklámok" terén az élre állt. Nagy mennyiségben kezdtek hirdetési felületeket értékesíteni. Külön szekciókat hoztak létre a weboldalukon a bannerhirdetések megjelenítésére.
Minden 1994. október 27-én kezdődött, amikor a Hotwired bannerhirdetést jelenített meg, melynek címe: "Have you ever clicked your mouse right HERE? YOU WILL". Ez egy giccses szivárványos betűtípussal volt ellátva.
A magazin külön részeket hozott létre a weboldalán a bannerhirdetések megjelenítésére. A hirdetőknek előzetes díjat számított fel azért, hogy meghatározott ideig elfoglalják a hirdetési felületet a weboldalán.
Az AT&T volt az egyik első számú cég, amely hirdetéseket helyezett el a Hotwired-en. Valójában az AT&T 30 000 dollárt fizetett a Hotwirednek azért, hogy három hónapon keresztül bannerhirdetéseket helyezzen el a weboldalán.
A hirdetésnek elképesztő, 44%-os CTR-je (Click Through Rate) volt, ami egyszerűen óriási, ha összehasonlítjuk a mai display hirdetések kattintási arányával, amely átlagosan csak közel 0,06%.
A titokzatos bannerhirdetés az AT&T céloldalára irányította a felhasználókat, ahol a világ minden táján található nevezetességekkel és múzeumokkal kapcsolatos információk megtekintéséhez szükséges linkekre kattintva jutottak el. Az ötlet nem az volt, hogy eladjanak valakinek valamit, hanem az, hogy értékes tartalmat kínáljanak a felhasználóknak.
1995: Az év, amikor a display hirdetések előtérbe kerültek
Az 1995-ös év különleges helyet foglal el az online reklámok fejlődésében. Ez volt az az év, amikor a Yahoo megnyitotta kereskedelmi üzletágát, és elindította első kulcsszó alapú hirdetését. Ez volt az az év is, amikor az AT&T és a Saturn 30 000 dollárért bannerhirdetést csinált a Pathfinderben. A Forrester Research által benyújtott jelentés szerint az online reklámköltés 1995-ben elérte a 37 millió dollárt. Ugyanebben az évben a Netscape és az Infoseek bevezette a CPM (Cost per Thousand Impressions) hirdetési árképzési modellt. 1995 augusztusában a Microsoft elindította az MSN online szolgáltatást.
1995 volt az az év, amikor a bannerhirdetések széles körű népszerűségre tettek szert. Ekkor a hirdetők kezdtek érdeklődni a konkrét fogyasztói demográfiai célcsoportok megcélzása iránt.
Így a display hirdetések egyre célzottabbá váltak, és ez nagyban hozzájárult a célzott hirdetéselhelyezés kezdetéhez. A hangsúly egyértelműen eltolódott a hirdetések bárhová történő elhelyezéséről, ahol helyet kínáltak, és csak abban reménykedtek, hogy a megfelelő emberek végül meglátják.
Ha a felhasználók már bizonyos számú alkalommal látták a hirdetést, akkor új hirdetést szolgáltattak nekik. Ez megakadályozta a "bannerfáradtságot", amikor a felhasználók már nem vesznek észre egy bannerhirdetést, ha már látták korábban.
Segített a vállalatoknak abban, hogy relevánsabb közönséget érjenek el. Nem csak ez, hanem a kiadók - a hirdetéseket befogadó webhelyek - olyan bannereket tudtak megjeleníteni, amelyek hasznosabbak voltak a látogatóik számára.
1996: A ROI-követési eszközök éve
1996-ig a hirdetők nem tudták megállapítani, hogy az általuk használt bannerhirdetések valóban kézzelfogható eredményeket hoztak-e a vállalkozásuk számára vagy sem. Ezért szükségük volt olyan eszközökre, amelyekkel hatékonyan kezelhették reklámkampányaikat, és megismerhették a felhasználók bannerhirdetéseikre adott reakcióit.
A DoubleClick - egy online hirdetésekkel kapcsolatos szolgáltatásokkal foglalkozó ügynökség - megfelelt a kihívásnak, és a bannerhirdetési kampányok első ROI-eszközeit kínálta.
Ők a D.A.R.T. (Dynamic Advertising Reporting and Targeting) nevű új szolgáltatással álltak elő, amely lehetővé tette a vállalatok számára, hogy kitalálják, hányszor néztek meg és kattintottak egy hirdetést több weboldalon keresztül. A D.A.R.T lehetővé tette a hirdetők számára, hogy nyomon kövessék a hirdetések teljesítményét, és a szükséges változtatásokat egy élő kampányban hajtsák végre.
Korábban a hirdetőknek meg kellett várniuk, amíg egy kampány véget nem ért, mielőtt elemezhették volna az eredményeket, és elvégezhették volna a szükséges változtatásokat a jobb teljesítmény érdekében. Korábban a weboldalak átalánydíjat kaptak a bannerhirdetések meghatározott ideig történő elhelyezéséért. A D.A.R.T. megnyitotta a lehetőséget a hirdetések nyomon követése előtt. Ez a megtérülés alapú modellre való áttéréshez vezetett.
1997: A pop-up hirdetések felemelkedése és bukása
Bár a pop-up hirdetéseket az internet ősbűnének és a leggyűlöltebb reklámtechnikának nevezték, mégis fontos és tagadhatatlan helyet foglalnak el az online reklámok történetében.
Valójában Ethan Zuckerman nevéhez fűződik annak a kódnak a megalkotása, amely a felugró hirdetéseket egy új böngészőablakban nyitja meg. A felugró hirdetések kísérletet tettek arra, hogy egy hirdetést társítsanak a felhasználó oldalához anélkül, hogy a hirdetés szükségszerűen közvetlenül az oldalon lenne. A csökkenő bannerhirdetések átkattintási arányának ellensúlyozására használták őket, ami a legtöbb marketinges számára az 1990-es évek végén komoly aggodalomra adott okot. Azt remélték, hogy a felugró hirdetések használatával a hirdetők képesek lesznek megragadni a bannerfáradt felhasználók figyelmét. A pop-up hirdetések azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Bár sikerült megragadniuk a felhasználók figyelmét, azonban használatukkal nem történt valódi megtérülés. Ráadásul a 2000-es évek elejére a webböngészők elkezdték használni a felugró ablakok blokkolásának funkcióit.
A Dot Com Bust
A 90-es évek közepétől 2000-ig a dot com bubble-ként ismert időszak tanúja volt. Ez végül 2000-ben tört ki. A Szilícium-völgy volt a leginkább érintett terület. A dotcom-buborék során több ezer új weboldal jelent meg a technológiai startupokkal együtt. A vállalatok többsége azonban hatalmas veszteségeket produkált. Ez 2001 elején kisebb recesszióhoz vezetett.
A bannerhirdetések elvesztették előnyüket, és alacsony kattintási arányt eredményeztek. A reklámköltés azonban még mindig elérte a dollármilliókat, bár a megtérülés egyáltalán nem volt elégséges. A legtöbb induló vállalkozás azt feltételezte, hogy a fogyasztói bázisuk növelése segíteni fogja őket a nyereségük növelésében, ezért növelték a reklámköltéseiket. Sajnos általában ez a stratégia nem vált be. A technológiai részvények közel 60%-ot veszítettek értékükből.
1999-2002: A fizetett keresés és a Pay per Click megjelenése
Ekkorra az online hirdetési iparág elérte az 1 milliárd dollárt. A weboldalak számának növekedésével a keresőmotorok egyre nagyobb szerephez jutottak. Ebben az időszakban jelent meg a szponzor keresés.
Az elhelyezésért fizetést végül Pay per Click-re cserélték. A vállalatok a Pay per Click modellben kezdtek el licitálni a keresőmotoros helyezések megszerzésére. A legmagasabb ajánlatot tevők lehetőséget kaptak arra, hogy a keresőmotorok találatai között az első helyen szerepeljenek. A modell előnyeinek kihasználása érdekében a Google 2000-ben megjelent az AdWords, amely megnyitotta a Pay per Click hirdetési modellt. A Google azonban gondoskodott arról, hogy a keresési eredmények minősége és relevanciája megmaradjon, miközben lehetőséget biztosított a bevételek generálására is. Így tudott vezető piaci szerephez jutni.
A 2000-es évek közepe: A közösségi média hirdetések kezdete
Az online hirdetések új magasságokba emelkedtek a közösségi médiaplatformok megjelenésével, amelyek a 2000-es évek közepén jelentek meg. Az online hirdetések túlléptek a bannerhirdetéseken, és olyan hirdetési tartalmak integrálásának módját keresték, amelyek egyszerre hatékonyak és nem tolakodóak. Mostanra az internetfelhasználók többsége a közösségi hálózatokon töltötte idejének nagy részét.
Minden akkor kezdődött, amikor a Facebook 2006-ban elkezdett együttműködni a hirdetőkkel. Elkezdtek szponzorált linkeket és kis méretű display hirdetéseket használni. Végül a felhasználók demográfiai jellemzőire és érdeklődési körére irányuló hirdetésekre összpontosítottak. A Facebook szándéka inkább a célzás minőségére és a tartalom minőségére irányult, hogy a megfelelő tartalmat a megfelelő embereknek tálalják. Miután a Facebook átvette a vezetést, hamarosan más közösségi hálózatok is csatlakoztak a ligához. Elsősorban a Twitter, a YouTube és a Google+ volt köztük, akik arra törekedtek, hogy olyan hirdetési élményt nyújtsanak a felhasználóknak, amely nem volt agresszív vagy személytelen. A lényeg, hogy a fogyasztókat releváns hirdetésekkel célozzák meg. A közösségi médiaplatformok felismerték a célzott hirdetések fontosságát. Megértették, hogy nincs értelme egyszerűen nagy mennyiségű hirdetési tartalommal bombázni a felhasználókat.
2010 és a jelen
Ebben az időszakban jelentek meg olyan weboldalak, mint a BuzzFeed, amely új lehetőségeket kínált a hirdetőknek szponzorált tartalom és natív hirdetések formájában. A hirdetők olyan cikkekért, videókért és más tartalmi formákért fizettek, amelyek bár reklám jellegűek voltak, kevésbé tűntek hirdetésnek, és inkább egy átlagos tartalomnak, amikor felkerültek a portálra. A natív reklám nem támaszkodik olyan hirdetésekre, amelyek ténylegesen zavarják a célközönség általános online élményét. Ehelyett segít a marketingeseknek olyan promóciós tartalmakkal előállni, amelyek növelik a felhasználók online élményét.
A natív hirdetések úgy vannak kialakítva, hogy a hirdetéseket nem feltűnő módon célozzák meg az egyes fogyasztók számára. A natív hirdetések jobb felhasználói élményt nyújtanak anélkül, hogy a hirdetési bevételeket akadályoznák. A natív hirdetések mellett a videóhirdetések, valamint a fizetett cikkek is nagy teret nyertek ebben az időszakban. Ez nagyrészt annak volt köszönhető, hogy a célközönség oktatására összpontosítottak, és nem kizárólag arra törekedtek, hogy közvetlenül eladjanak nekik.
Ez hozta el a "szükségletközpontú" hirdetést, ahol az volt a cél, hogy a felhasználók figyelmét megnyerjék. Ha a felhasználók hajlandóak voltak időt áldozni a videohirdetések megtekintésére és a fizetett cikkek olvasására, az azt jelentette, hogy értéket találtak abban, amit nekik szolgáltattak. Ez új dimenziót adott az online reklámnak, ahol a felhasználók igényeire és törekvéseire sokkal jobban odafigyeltek.
A mobilhirdetés a marketingesek széles körű támogatását is elnyerte. A reklámszövegek mobileszközökön, például okostelefonokon, táblagépeken keresztül történő eljuttatására használták. A marketingesek elkezdtek a mobilhirdetésekre összpontosítani, SMS, MMS hirdetéseket, mobilos keresőhirdetéseket, mobilalkalmazásokon vagy játékokon belüli hirdetéseket és mobil weboldalakon belüli hirdetéseket szolgáltattak. A mobilhirdetés gyors növekedést produkált, ahogy a mobileszközök használata széles körben elterjedt, az internet sebessége javult, és a képernyőfelbontások fejlődtek. Egyre több mobilgyártó épített be hirdetéseket, és használta ki a helyalapú célzást, valamint a személyi számítógépeken hiányzó technológiai funkciókat. A mobilhirdetésekből származó bevételek a kezdetektől fogva évről évre fantasztikus növekedést mutatnak. A Facebook esetében például a mobil hirdetési bevételek 2014-ben a teljes hirdetési bevétel 62 százalékát tették ki.
A jövő
A HubSpot Research legfrissebb adatai azt sugallják, hogy merre tart az online reklám a jövőben. A válaszadók 91%-a szerint a két-három évvel ezelőttihez képest a reklámok ma már sokkal tolakodóbbak. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy a jövőben az online reklámok nagymértékben a célzott hirdetési élmény nyújtására fognak összpontosítani, hogy a fogyasztók releváns tartalmat kapjanak anélkül, hogy bármilyen módon éreznék.
A kérdés az online hirdetésekkel az, hogy meddig etikus a felhasználók elé tenni és célozni a hirdetéseket, aminek kapcsán a Facebooknak is több bírósági ügye volt.
Kovács Gergő
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése