Titkosszolgálati megfigyelés/NSA Snowden

Nyugodjon bele, valaki biztosan lehallgatja!

A 2013-ban kirobbant Snowden ügy kapcsán több olyan dokumentum is kiszivárogott, melyekből kiderült: az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Hivatala tömegesen figyelte meg az USA és a világ más területein is az emberek telefonjait és számítógépeit. Az amerikai szenátus idén májusban szavazta meg a Freedom Act néven emlegetett törvényt, amely szerint amerikai állampolgárokat nem lehet tömegesen lehallgatni. A törvény 2015. november 30-ig írta elő az NSA-nek az amerikai állampolgárok tömeges lehallgatásának beszüntetését. Természetesen, nekünk, nem amerikai állampolgároknak bele kell nyugodnunk, hogy továbbra is lehallgatnak! Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az idén május elején betetőzött újabb lehallgatási botrány. Az NSA már évekkel korábban elismerte, hogy lehallgatja Angela Merkel német kancellár telefonját, a hír Németországban hatalmas közfelháborodást váltott ki. Majd idén májusban az is kiderült, hogy anémet titkosszolgálat együttműködve az NSA-val figyelte a francia elnöki palota, az Európai Bizottság és néhány európai fegyvergyár telefonjait és levelezését. Ebből is látható, hogy a lehallgatás mindenkit utolér.

Egymásnak esett a kormány és az Apple

Az amerikai Igazságügyi Minisztérium nem örült az Apple válaszának, miszerint a cég kérésük ellenére sem hajlandó módosított szoftvert írni számukra, hogy feltörhessék a San Bernardinó-i terrorista iPhone-ját. A Minisztérium egy 43 oldalas dokumentumban üzent a cégnek, amelyben azzal vádolják az Apple-t, hogy szándékosan akadályozza meg technikai korlátokkal egy törvényes kérés teljesülését, és egyedül a cég képes arra, hogy segítsen a nyomozásban.

Kína és Amerika egy oldalon az Apple ellen

A kínai netcenzúrát rendszeresen kritizáló amerikai kormányzat egyik legfontosabb rendvédelmi hatósága nagyjából ugyanazt gondolja a telefonjainkról, mint a kínai kormányzat. Március végén Pekingbe látogatott az FBI-t vezető James Comey, aki a kínai média beszámolója szerint „biztonsági együttműködésről” egyeztetett a közbiztonságért felelős Guo Shengkun kínai miniszterrel. A látogatás kapcsán érdekes párhuzamra került fény: Comey és Guo mostanában egyaránt arra próbálják rávenni („rávenni”) az Apple-t, hogy a vállalat engedjen valamiféle hatósági hozzáférést az iPhone-okon futó iOS operációs rendszerbe.

Snowden javaslata az FBI-nak: így törje fel a terrorista telefonját

Nem csitulnak a hullámok az FBI/Apple/iPhone-kikódolás vitában. Az Apple a felhasználók privátszféráját védi, az FBI a terrorista hálózatok felszámolására hivatkozik, és nem közelednek az álláspontok a San Bernardinó-i terrorista telefonjának feltörése ügyében.  Edward Snowden egy, az Apple-t megkerülő módszert javasol az FBI-nak. Snowden véleménye szerint hozzá sem kell nyúlni az iOS-hez, ehelyett a „chip decapping” módszert kellene bevetni. Egy olyan eljárásról van szó, amelynél fizikai „feltöréssel” próbálnak hozzáférni a processzor tartalmához. Savval távolítanák el a chip tokozását, s ezt követően fókuszált ionsugárral próbálják elérni azt a memóriarészt, amely az iPhone UID (unique ID) adatait tartalmazza. Ha a célzott adatokat elérték és bitről bitre haladva kinyerték, akkor már csak egy szuperszámítógépre van szükség, amelyikkel végig lehet próbáltatni a szóba jöhető lehetőségeket, hogy visszaszerezzék a jelszót.

Felértékelődtek a titkos üzenetküldést biztosító alkalmazások

A Facebook a Google és a Snapchat is azon van, hogy erősebb titkosítást építsenek szolgáltatásaikba. A titkosítási vita már nem csak egyetlen iPhone-ról szól. Bekeményítenek a nagy tech cégek is, akik az Apple mögött állnak a titkosítási vitában. A Facebook által felvásárolt WhatsApp csevegő már meg is kapta frissítését, mellyel végponttól végpontig terjedő építettek be a hanghívásokhoz és csoportos csevegésekhez. Ennek köszönhetően bírói rendelkezés ellenére sem tudja majd a cég átnyújtani az üzeneteket, azokat nem lehet lehallgatni. A Facebook már dolgozik azon, hogy hasonló megoldást építsen a Messengerbe is. A cég személyes okok miatt is szeretne erősíteni ezen a téren. Mivel idén márciusban a facebook latin-amerikai alelnökét letartóztatták Brazíliában, mert nem segített a hatóságoknak egy kábítószerrel kapcsolatos nyomozásban. Februárban a legfontosabb technológiai vállalatok már bejelentették, hogy nem csak közlemények szintjén, hanem a bíróságon is az Apple mellé állnak.

Az eddig csak iPhone-ra és iPadre letölthető ingyenes Confide alkalmazás újítása, hogy Androidon, valamint windowson és Mac számítógépeken is elérhető vált.  Emellett biztonsági szempontból az is jó hír, hogy Chrome böngészőre is megérkezett a Signal,  a szakemberek által is az egyik legbiztonságosabbnak titulált titkos üzenetküldő, amit valószínűleg maga Edward Snowden is napi rendszerességgel használ.  A Signal androidos app és az asztali verzió összekapcsolható, így egy hozzáféréssel valamennyi eszközünkön elérhetőek az üzenetek. 

Titkosítási lehetőséggel bővült  a Viber is. A Viber legújabb frissítése remek újdonságokat hozott az ingyenes üzenetküldőt használóknak: titkosítottak lettek az csevegések, de még jobb hír, hogy el is rejthetők mások szeme elől. A Skype társalapítójának, Janus Friisnek a nevéhez fűződik a Wire nevű üzenetküldő app,  amely új funkciójával  jelen állás szerint kiérdemeli a legtitkosabb üzenetküldő alkalmazás címet. Mivel az Androidra, iPhone-ra, iPadre, valamint Macintosh és Windows számítógépekre is ingyenes szolgáltatás az első, amely mindenféle tartalmat titkosít egyetlen üzenetküldő appon belül, igen, még a fájlokat is titkosítja.

Titokban gyűjt információt a magyar CIA is

A külföldi nagy hárombetűs szervezetekkel (FBI, CIA, MI6, NSA), akkor is tisztában van az ember, ha amúgy nem érdekelné, mit csinálnak a titkosszolgálatok. No de mi a magyar megfelelőjük, és mit csinálnak? A magyar hírszerzőkről valójában alig van információjuk az átlagembereknek. Magyarországon a nemzetbiztonsági szolgálatokat a kormány a belügyminiszteren, a külügyminiszteren és a honvédelmi miniszteren keresztül irányítja. A honvédség nemzetbiztonsági részlege a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat. Ez a hivatal nyílt és a titkos információgyűjtéssel megspékelt hírszerző, elhárító, védelmi és ellenőrzési feladatok lát el az ország függetlenségének és törvényes rendjének védelme érdekében. A hivatal dolgozói elvileg csak a törvényben meghatározott hatáskörünkben, az ott meghatározott feladataink ellátása érdekében és kizárólag az ott rögzített feltételekkel folytathatunk titkos információgyűjtést. Ami Amerikában a CIA, Nagy-Britanniában az MI6, az Magyarországon az Információs Hivatal. A hivatal nem csak klasszikus hírszerzési feladatokat lát el, hanem a megszerzett tudást elemzi, értékeli, és csak ezután tájékoztatja a kormányzatot. Aktív szerepet játszik a nemzetközi és a hazánkat fenyegető terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, illetve valutaspekuláció elleni harcban, de fontos szerepet tölt be Magyarország diplomáciai, külgazdasági és tudományos kapcsolataiban is. Az IH négy forrásra támaszkodik: A titkos és bizalmas információk megszerzése érdekében humán forrásokat szervez be. Ezek köre az alkalmi adatszolgáltatóktól a szervezetszerű (külföldi ügynöki) együttműködésig terjed. A technikai hírszerzés a hagyományos titkosszolgálati eszközök (pl. lehallgatás) alkalmazásától az elektronikus eszközökkel folytatott felderítésen át a tudományos módszerekkel kidolgozott eljárásokig terjed. A Hivatal figyelemmel kíséri a nyílt információs forrásokat is (pl. sajtó), valamint a nemzetközi szövetségeseivel kölcsönösen kisegítik egymást. Azt hiszem összegzésként szükséges ismételnem magam: Nyugodjon bele, valaki biztosan lehallgatja!