Bitcoin

A bitcoin egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, amit a Bitcoin hálózatra önkéntesen csatlakozott számítógépek működtetnek. A bitcoin szó kis kezdőbetűvel, a valutát jelöli, míg a hálózat és maga a protokoll nagy kezdőbetűvel írandó. 

Kiderült ki a Bitcoin alapítója?

Sokáig nem lehetett tudni, hogy ki vagy kik állnak a Bitcoin mögött. Idén májusban talán kiderült?! Szinte az egész IT-s világot izgatta, vajon ki lehet a rejtélyes atyja a digitális valutának, a Bitcoinnak. Voltak, akik magányos hőst, mások bankok szövetségét vizionálták a Satoshi Nakamoto név mögött. A kíváncsiság akkora volt, hogy – egymillió dolláros csaliként – még közgazdasági Nobel-díjra is felterjesztették a titokzatos alapítót. Decemberben már felmerült egy név, Craig Steven Wright-é, amikor az ausztrál rendőrség lerohanta a techvállalkozó házát. Most a 45 éves ausztrál informatikai és biztonsági tanácsadó, komoly bizonyítékokkal szolgált arról, hogy tényleg ő az a titokzatos Satoshi Nakamoto. Azzal kapcsolatban, hogy miért most lépett a nyilvánosság elé azt mondta, szerette volna eloszlatni a negtív mítoszokat, félelmeket és félretájékoztatásokat a Bitcoinnal kapcsolatban.

Az állam lehet a bitcoin technológia legnagyobb nyertese

Az állami adminisztráció lehet a bitcoin létezését megalapozó blockchain technológia alkalmazásának legfőbb haszonélvezője, főleg, ha sok ország együtt vezetné be a megoldást. Az Egyesült Államok és Nagy Britannia már vizsgálja a DLT-ben, azaz a megosztott főkönyvi technológiában rejlő lehetőségeket. Egyre több bank és más szervezet – például a nagy felhőszolgáltatók – dolgozik azon, hogy adaptálják a Bitcoin működési elvének lényegét, a blockchain technológiát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az egymással összekötött szereplők széles hálózata – például egy társaság beszerzési osztálya és beszállítói köre, vagy egy bank és a vele kapcsolatban álló befizetők és kedvezményezettek nem egy központi elszámolóházon keresztül valósítják meg a pénzügyi tranzakciókat, hanem a blockchain technológia segítségével egy decentralizált elszámolási modellt használnak. A technológiában az a zseniális, hogy egy elosztott főkönyvet hoz létre tartozik-követel (block) bejegyzésekkel (chain), és ez a hiteles bejegyzésekből álló főkönyv (blockchain) szétterül a világhálón. Így minden tranzakció (tartozik-követel bejegyzés) a tranzakcióban résztvevők számítógépein rögzül, azzal a csavarral, hogy magát a főkönyvet is lemásolja az egyes gépekre. Ettől lesz hiteles és elosztott, így ha bárhol sérülne a főkönyv, valahonnan a világból rögvest helyreállítható, éppen ezért a kibertámadásoknak is ellenáll. Ezt nevezzük elosztott főkönyvi technológiának (distributed ledger technology - DLT), amelynek ellenőrzéséről nem egy rendszerház gondoskodik, hanem a technológia része.  A blockchain technológia ebben a felállásban nemcsak a költségek csökkenését ígéri az államnak, hanem az azonnali elszámolást és az intézményi transzparenciát is, hiszen ebben a rendszerben valamennyi fizetést azonnal könyvelnek, és így láthatóvá válik. Ha belegondolunk, hogy évente hány tranzakció valósul meg a NAV és a vállalkozások, vagy a NAV és a magánszemélyek között, milyen energiákat kell, vagy kellett mozgósítani az online pénztárgépek bevezetésére, akkor azonnal láthatóvá válik ennek a rendszernek az előnye, hiszen a blockchain rendszerben a hatóság nemcsak az online pénztárgépek adatait, de akár minden – nem készpénzes – fizetési tranzakciót láthatna.

Hol fizethetünk bitcoinnal?

Februártól akár Bitcoinnal is fizethetünk a Budapest Taxi flottájában. A CoinPay Zrt. egy olyan rendszert fejlesztett, amelyben ha egy vásárló Bitcoint birtokol, és rendelkezik mobiltelefonján Bitcoin tárcával, akkor bármilyen szolgáltatás igénybevételekor – jelen esetben a taxiban a célállomáshoz megérkezve – az elfogadóhely saját, egyedi azonosítóként funkcionáló QR-kódjának beolvasása után megadhatja saját Bitcoin-tárcájában a fizetni kívánt összeget.

2015. júniusában a Sundance-en és Cannes-ban is jól fogadott Dope coming-of-age mozi volt az első, amiért bitcoinnal, vagyis virtuális valutával is lehetett fizetni. Összesen 900 amerikai moziban lehetett a GoGoin platformon keresztül bitcoinnal fizetni a mozijegyekért. A döntés nem véletlen, ugyanis a film egy kicsit kocka fekete srácot helyez a film középpontjába, aki legalább annyira rajong a modern kori technológiáért, mint a '90-es hiphopjáért, a bitcoin pedig a történetben is fontos szerepet játszik. 

A (kiber)bűnözés eszköze:

Április elején zsarolóvírus fertőzte meg a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház informatikai rendszerét. Azóta kiderült, hogy más magyar kórházak is hasonlóan jártak, és világszerte egyre több kórháztól követelnek váltságdíjat a hekkerek. A trend olyan szembetűnő, hogy az amerikai kormány figyelmeztetést is kiadott. Ugyanakkor nem csak a kórházak problémájáról van szó, rengeteg közintézmény és cég van kitéve hasonló támadásnak. Fizetni viszont nem érdemes. Az utóbbi néhány hónap híreit figyelve egyértelmű, hogy megszaporodtak a világban a kórházakat sújtó zsarolóvírusos esetek. A legnagyobb médiakarriert a egy Los Angeles-i Hollywood Presbyterian Medical Center futotta be, nem véletlenül: ez a kórház volt az egyetlen, amely hajlandó volt fizetni a hekkereknek, méghozzá 17 ezer dollárnyi (4,7 millió forintnyi) bitcoint, miután tíz napon át nem fértek hozzá a saját rendszerükhöz februárban.

Pornóoldalakról terjednek a legprofibb zsarolóvírusok, melyekért Bitconban kérik a váltságdíjat. A zsarolás csúcsát a CTB-locker nevű cryptolocker hozta el: ez nemcsak titkosította a fájlokat, de a támadók a Tor nevű titkos hálózat mögül kommunikáltak az áldozatokkal, így a hatóságoknak nagyon nehéz felderíteni őket, de még a szervereket is, fontos adatainkért pedig itt is bitcoinban kell fizetni – így a tranzakciókat sem lehet lekövetni, ezen az úton is nagyon nehéz megfogni a támadókat. 2014-ben terjedt el a Scatter nevű vírus is, ami a zsarolás mellett már adatot is lopott, amit csak ért, például bitcoin-pénztárcákat.

Az Iszlám Állam is a Bitcoint  használja ahhoz, hogy láthatatlanul bonyolítsa le pénzügyleteit és finanszírozza magát. Az eddig is sejthető volt, hogy az Iszlám Állam a nyersanyag, az olaj és gáz eladásából finanszírozza magát. Az azonban nem volt világos, hogy miként mozgatja a pénzeket. Sokak szerint a dzsihadisták elsősorban készpénzt vagy drágaköveket használtak a kereskedésben, illetve banki átutalásokkal jutottak hozzá a pénzükhöz, de mivel az ilyen pénzmozgások nyomon követhetők, a virtuális digitális valutához, a bitcoin rendszerhez folyamodtak.

Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték az Egyesült Államokban a Silk Road nevű online, titkosított hálózaton futó feketepiac üzemeltetőjét. A 30 éves Ross Ulbricht által alapított illegális kereskedés az internet egyik legsötétebb bugyrának számított: elsősorban droggal kereskedtek rajta, de még gyerekpornót is lehetett kapni. A Silk Roadon a digitális bitcoin pénzzel kellett fizetni a kábítószerért és a többi illegális cuccért — még hamis útlevelet is lehetett itt kapni. A 2011-ben alapított oldalt 2013-ban kapcsolták le, amikor a hatóságok elfogták Ulbrichtot.