Internetrendőrség a szerzői jogok védelmében, avagy hogyan gazdagodott meg Psy?

2017 januárjában megszűnt az addig érvényben lévő Copyright Alert System. Az amerikai hat csapás rendszerének röviden a következőkben állt a lényege: hat egymást követő figyelmeztetés, amelyek közül az első csak egy e - mailes jelzés, de az utolsó már pénzbírságot von maga után. A folyamat a szerzői jogvédelemmel foglalkozó szervezetek jelzésére aktiválódik. 

A következő e-mailben már szerepel az amerikai szerzői jogi rendszer leírása is, a harmadik és a negyedik jogsértés esetén az illető számítógépén felbukkanó ablakok jelennek meg, így akarják biztosítani, hogy garantáltan megkapja a figyelmeztetéseket. Az ötödik szinten már kicsit komolyodik a dolog: különleges oldalra irányítják át az éppen gyanútlanul böngésző vagy letöltő felhasználót, míg a hatodik szint esetén korlátozzák a letöltési és feltöltési sebességét. Megszakítás vagy teljes korlátozás azonban nem történik, és nincs is róla szó. A jelenlegi tervek alapján az egyes figyelmeztetések között mindig minimum hét napnak kell eltelnie. A büntetések kiszabása és kivitelezése szolgáltatókra és külső cégekre volt bízva, így a konkrét büntetés megvalósulása kérdéses maradt...

Veszélyek és visszaélések a neten

Bizonyára többen hallottak már olyan esetről, amikor valakit azért bocsájtottak el, mert munkahelyén beteget jelentett, majd a „betegsége” alatti időben részeg, bulizós fotókat posztolt magáról. Ez egészen biztos, hogy városi legenda, ám egyáltalán nem valószínűtlen, hogy megtörténhet. Hírt adtak olyan esetről, amelyben több orvost és nővért bocsájtottak el azért, mert munkaidőben „feküdj le munka közben”-t játszottak, és erről fotókat is posztoltak [1]. Tudhatták volna, hogy a közösségi portálokat nem csak a barátaik látogatják, az azokon elhelyezett információk (helyes beállítások nélkül) bárki – így a főnökeik – számára is elérhetők. A fenti esetek érdekesek, a kívülálló számára még viccesek is, de mindenképpen felhívják a figyelmet a személyes információk nyilvánosságra kerülésének veszélyeire.

Tőzsdére megy a Snapchat

Március elejétől megvásárolhatjuk a Snapchat részvényeit. A vállalatot évekkel ezelőtt Mark Zuckerberg 1 milliárd dollárért szerette volna megvásárolni - sikertelenül. Jól érezte, hogy a tinédzser felhasználók megnyerésének egyik módja a Snapchat újdonságának beépítése a Facebook gigászába; amikor sikertelenül próbálta bekebelezni, akkor több olyan fejlesztést is bevezettek, amik Snapchat-jellegű megoldásokra épülnek (automatikusan eltűnő profilképek, napom-funkció). A Snapchat alapítóját, az alig 26 éves Evan Spiegelt nem véletlenül kiáltották ki rögtön az új Mark Zuckerbergnek vagy Steve Jobsnak.

Spiegel appjának legnagyobb varázsa az automatikusan megsemmisítődő képekben rejlik, már az első appja, az egyetemi barátaival létrehozott Picaboo is erre épült. A tengernyi chatprogram között egyértelműen ezzel tudja magához csábítani felhasználóit: 2011 nyarának elején jelent meg, és őszre 127 regisztrált felhasználót tudott összeszedni, aztán elkezdődött az iskolai tanév, az app berobbant a gimnazista korosztályban, és 2012-t már napi 100 ezer aktív felhasználóval kezdte. Jól látszik, hogy elsősorban a fiatal korosztály számára gyújtott remek új platformot a szexcsetelésre, képek cseréjére, melyek miatt nem kell a későbbiekben aggódni, hogy a tinédzserkori szerelem visszaél vele. Másfelől a gondosan konstruált Instagram- és Facebook-posztok világában üde könnyebbséget jelentett a spontaneitás, a múló gondtalanság biztosításával.

Amikor a Snapchat anyavállalata, a Snap Inc. bejelentette, hogy tőzsdére viszik az részvényeiket, hatalmas visszhangot váltott ki: ennek oka részben rögtön az induló, 17 dolláros árfolyam volt, de ennél is nagyobb szenzáció volt a kezdeti befektetői roham,  már csütörtök reggel 24 dolláron indította a kereskedést a Snap Inc. A Snapchat tőzsdei értékét ezzel 20-22 milliárd dollárra becsülték. 

A Fortune infografikája a Snapchat tőzsdei értékéről

Azonban a tőzsdelufi kidurranni látszik: ezután 12 százalékot esett a Snapchat árfolyama, ez volt a harmadik teljes nap a tőzsdei bevezetés óta. A részvények 23,77 dolláron zártak, ami azt is jelenti egyben, hogy a tőzsdére lépés árfolyama, vagyis 24 dollár alá estek. Az esés oka valószínűleg a nem túl bizakodó elemzői jelentések lehettek. Hat különböző cég is eladásra javasolta a Snapchat részvényeit, ami szokatlanul magas számnak tűnik. Az elemzők amiatt aggódnak, hogy a cég növekedése a felhasználók számának a növekedéséből fakad: a Snapchatet naponta 158 millióan használják. Ez nagy szám, de a tavalyi Q4-ben csak ötmillió új felhasználóval növekedtek, ami visszaesés az egy évvel korábbi növekedéshez képest.

Természetesen a tőzsdére lépés kezdeti hullámzásából nem kell még messzemenő következtetést levonni: a cég részvényeinek értéke az első kereskedési napon 44 százalékkal növekedett, majd pénteken további 12 százalékkal drágultak a papírok.

Forrás:
Drága lesz a Snapchat (Portfólió, 2017. február 16.)
Nagyot robbanthat a Snapchat (Portfólió, 2017. február 18.)
Ez a fickó az új Mark Zuckerberg (Index, 2017. február 21.)
Három napig tartott a Snapchat-csoda (Index, 2017. március 07.)
The Snapchat IPO Just Got a Lot Cheaper (Fortune, 2017. február 26.)