A számítógépek megjelenése előtt az adatokat egymástól gyakorlatilag elszigetelt nyilvántartásokban tárolták. Kezelésük mai szemmel bonyolult és rendkívül nehézkes volt. Ezt követően, a számítógépek megjelenésének idején akkor nagyméretűnek számító vállalati és hatósági adatbázisokat hoztak létre, ám megfelelő hálózati kapcsolat híján ezek az adatbázisok nem voltak egymással összekapcsolva, így az adatkezelők – a digitális adattárolás mellett is – csak az adataink kis részéhez fértek hozzá.
Az internet elterjedése, a számítási kapacitás növekedése és az adathordozók méretének és árának jelentős csökkenése gyökeresen megváltoztatta a helyzetet. Olyan eszközök jelentek meg, melyek segítségével minden pillanatban és helyzetben elérhetjük az internetet, ezáltal egyszerűvé és kényelmessé teszik az interneten keresztül elérhető alkalmazások és szolgáltatások használatát. Ezeknek az eszközöknek a segítségével az internetelérés mindentől függetlenné vált. Nem kell az asztali PC elé leülni, megfelelő hálózati feltételek mellett akár a vonaton utazva, vagy az erdőben kirándulva is tartani lehet a kapcsolatot az ismerősökkel, banki tranzakciókat és egyéb ügyeket lehet intézni. Ugyanazokat a szolgáltatásokat és felhasználói fiókokat lehet elérni bármelyik eszközről.
Személyes adatok
A Nemzeti adatvédelmi Hivatal adatvédelmi értelmező szótára szerint a személye adat „bármely meghatározott, azonosított vagy azonosítható természetes személlyel [érintett] kapcsolatba hozható adat és az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés” [2]. Tehát nem csak az egyénre vonatkozó számszerűsíthető információk személyes adatok, hanem bármi, ami az az adott egyénhez köthető, vagy akár rá jellemző. Ezek szerint a név és a születési dátum, vagy a bankszámlaszám mellett személyes adat a szemszín, a haj hosszúsága, vagy akár a lépéshossz is.
A személyes adatoknak van egy bizonyos köre, amelyek illetéktelen vagy rosszindulatú felhasználása kiemelkedően nagy sérelmet okozhat az egyénnek. Az ilyen adatokat nevezik különleges adatoknak. A különleges adatokat a jog pontosan meghatározza. Az adatvédelmi értelmező szótár szerint különleges adat „a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre, az egészségi állapotra, valamint a kóros szenvedélyre vonatkozó és a bűnügyi személyes adat” [2].
Veszélyek, visszaélések
A bevezetőben említett eset károsultjai közvetlenül maguk idézték elő a számukra előnytelen helyzetet, sok esetben azonban mások véletlen, vagy szándékos tevékenysége okozza a problémát. Ehhez persze az kell, hogy személyes adatok kerüljenek a birtokukba. Ezt idézheti elő a hálózatot használó óvatlan magatartása, vagy a számítógépekre, intelligens eszközökre került vírusok.
A felhasználók által a közösségi oldalakon meggondolatlanul elhelyezett információk, adatok számos visszaélésre adnak lehetőséget. A legismertebbek a következők [3]: Az internetes zaklatás személyes indítékkal indul. Hosszú időn át tartó állandó tevékenység, melynek célja a félelemkeltés vagy háborgatás. Az internetes pletyka során a rosszakaró kompromittáló, lejárató információkat közöl. Ezek általában hamisak, vagy félreértelmezettek. A sexting a mások által magukról - nem a nyilvánosság számára! - készített erotikus fotók mások általi nyilvános oldalakra való feltöltését, nyilvánosságra hozatalát jelenti.
A fenti példák is komoly károkat okozhatnak az áldozatoknak, ám a személyes adatokat bűnözők, bűnöző csoportok is felhasználják. A közösségi oldalakon elhelyezett eljövendő nyaralásra vonatkozó információk a betörők helyzetét könnyítik meg. Elegendő személyi adat birtokában megvalósítható a személyiséglopás, ami komoly anyagi kárral jár. Bűncselekményt lehet elkövetni más neve, vagy adatai mögé bújva is. Ilyenkor nem azt éri közvetlen kár, akinek az adatait felhasználták, de nehéz bizonyítania, hogy a bűncselekményt nem ő követte el.
Az adatok interneten keresztüli nyilvánosságra kerülésének veszélyére jó példa az a közelmúltban megtörtént eset [5], melyben internetre csatlakozó gyermekjátékok üzenetei és fotói szivárogtak ki. A kiszivárgott adatot a CloudPets adatbázisaiból származnak, és több, mint 820000 felhasználót érintenek. A kiszivárgott adatok olyan hangüzenetek, melyeket gyerekek és szülők váltottak egymással az internetre csatlakozó plüssjátékokon keresztül. A játékokat gyártó cég ezeket az adatokat olyan rendszerekben és biztonsági beállításokkal tárolta, hogy azokhoz illetéktelenek teljesen egyszerű módon férhettek hozzá.
Adatvédelmi szempontból szintén problémát jelentenek az okosórák és fitneszkarkötők [6]. Német adatvédelmi biztosi hivatalok hívták fel a figyelmet arra, hogy bizonyos okosórák és fitneszkarkötők szoftvere olyan megoldásokat használ, amelyek a felhasználói szokások felderítésére alkalmasak. A viselhető okoseszközök rendszeresen továbbítják a felhasználók adatait a gyártók, sőt esetenként harmadik fél számára. Barbara Thiel (Alsó Szászország adatvédelmi biztosa) szerint ez még akkor is aggodalomra ad okot, ha a továbbított adatok (pl. szívritmus, lépésszám, helyszín) önmagukban nem rendelkeznek túl nagy jelentőséggel.
Az adatok védelmének lehetőségei
A felsorolt káros tevékenységek megelőzhetők, de legalábbis megnehezíthetők adataink biztonságos és megfontolt kezelésével. Egyrészt vigyázni kell arra, nehogy a számítógépre vírus kerüljön, másrészt a személyes adatokat csak a szükséges mértékben és nagyon körültekintően szabad megadni, közzétenni.
A vírusok vagy rosszindulatú szoftverek elleni védekezés egyik eszköze a víruskereső. Rendszeresen végzett, vagy a háttérben állandóan futó víruskeresés megóvhat bizonyos veszélyektől, tudni kell azonban, hogy a víruskeresők mindig egy lépéssel a vírusok mögött járnak. A víruskereső ugyanis csak azokat a vírusokat képes felismerni, amelyek mintázata már az adatbázisában van. A legújabb vírusokat tehát először érzékelni kell, csak ezután kerül a vírusirtó készítőjéhez, végül pedig a víruskereső definíciós állományába. A másik védekezési mód az óvatos számítógép használat. Jó védekezés, ha a számítógépre csak megbízható forrásból származó szoftverek kerülnek és böngészés közben kerülik a megbízhatatlan honlapok látogatását, tartalmak letöltését. A víruskeresők alkalmazása mellett hasznos még tűzfal használata és az operációs rendszer naprakészen tartása.
A személyes adatok leginkább a közösségi portálok, vagy tartalom (video, fotó) megosztó rendszerek használata során kerülnek veszélybe. Ezek általában rendelkeznek a biztonsági szint beállításának lehetőségével. A biztonsági beállításokat a legmagasabb szintre állítva az adatok biztonsága növelhető. A közösségi oldalakon a lehető legkevesebb információt osszuk meg! Védelmet nyújt a jelszavak rendszeres megváltoztatása. Kifejezetten veszélyes az adatok megadása idegen megkeresések esetén. [6]
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése