A számítógépek elterjedése megszámlálhatatlanul sok új lehetőséget teremtett az életben. A számítástechnika ma különösképp fontos, hiszen létezésünk szinte minden területén jelen van. A könyvtárak területén az ún. "digitalizálás" kulcsfontosságú mozzanattá vált. A számítástechnika fejlődésével a könyvtárakban is megjelentek a digitalizált dokumentumok. Ma már alapkövetelmény, hogy egy könyvtárban legyen egy számítástechnikai eszköz, melyen szabadon hozzá lehet férni a digitális dokumentumokhoz.
Mi is az a digitalizálás?
A digitalizálás fogalma röviden: adatok bevitele egy adott számítógépes rendszerbe, valamint azok megfelelő kezelése a gépekkel.
Digitalizálás a könyvtárban
A digitalizálás, mint folyamat természetesen jelen van a könyvtárakban is; sokszor a kézzelfogható, fizikai példányok mellett különféle, online (nem kézzelfogható) dokumentumok is megtalálhatóak az állományban. Természetesen ennek az eljárásnak is vannak előnyei és hátrányai a könyvtári közegen belül:
Előnyök:
- a dokumentumok online tárolása miatt több hely szabadul fel a könyvtári polcokon;
- a dokumentumok gyorsan vissza kereshetők lesznek;
- a dokumentumok megőrzése "az idők végéig" (a fizikai példányokkal ellentétben az online dokumentumok nem degradálódnak);
Hátrányok:
- áramszünet esetén nem lehet hozzáférni bizonyos dokumentumokhoz;
- némely esetekben a felhasználóképzés nehézkes/időigényes lehet;
- ha nincs biztonsági mentés, akkor egy rendszerhiba miatt jelentős lehet az adatvesztés;
A digitális gyűjtemények hazánkban és külföldön is elterjedtek, sok megyei/városi könyvtárnak van saját gyűjteménye. Ezek is részét képezik a magyar/külföldi gyűjteményeknek.
Meghatározó digitális gyűjtemények Magyarországon
Az Arcanum
Az Arcanum Adatbázis Kiadó 1989. januárjában kezdett üzemelni, Biszak Sándor hozta létre. Ez jelenleg is az egyik legismertebb cég Magyarországon, amely (többek között) dokumentumok digitalizálásával is foglalkozik.
Szolgáltatásai közé tartozik a Digitális Tudománytár (lásd még: ADT) folyamatos fejlesztése. Ez alapvetően egy digitális periodika adatbázis. Ebben az adatbázisban szak- és tudományos folyóiratok, valamint különféle heti- és napilapok, enciklopédiák, és tematikus gyűjtemények kaptak helyet. (Használata előfizetéshez kötött.)
Ebben a rendszerben alkalmazható teljes szövegű keresés (kifejezések, személy- és helyiségnevek), arcfelismerés Mesterséges Intelligenciával, valamint a felhasználók több tíz millió oldalból tudnak tájékozódni.
Az Arcanum Térképek (korábban: Mapire) egy digitális térképtár. Megtalálhatók benne különféle térképek tematikusan rendezve, továbbá ország- és várostérképek is. (Ez a szolgáltatás ingyenes.) Egészen a XVII-XVIII. századig visszamenőleg kereshetők térképrészletek.
Az Arcanum Kézikönyvtár egy digitális dokumentumtár. Helyet kapott benne számos szépirodalmi mű, különféle lexikonok, valamint CD- és DVD-rom-ok is. (Ennek a szolgáltatásnak a használata többnyire ingyenes.)
Hungaricana
A Hungaricana egy közgyűjteményt digitalizáló, és közreadó online oldal. Több adatbázisa is van.
A Képcsarnok egy olyan online képtár, melyben tizennyolc intézmény képi gyűjteménye van reprezentálva.
A Könyv- és Dokumentumtár tartalmát múzeumok és levéltárak saját előállítású dokumentumai alkotják. Helyet kaptak különféle évkönyvek, sorozatok, kiadványok is. Ezek mellett számos más digitalizált tartalmat is lehet találni, mint például: egyházi kiadványokat, vagy napilapokat. Itt találhatóak többek között az Országgyűlési Könyvtár digitalizált gyűjteményei is.
A Térképek és Építészeti Tervek adatbázis egy igazán átfogó, a tényleges teljességre törekvő digitalizációt csinált. Ebbe beletartozik a Magyar Nemzeti Levéltár szinte teljes anyaga, valamint az Országos Széchényi Könyvtár valamennyi kéziratos térképe.
A Budapest Időgép egy olyan részletes térképrendszer, mely lehetővé teszi a felhasználó számára a lehető legrészletesebb keresést térben és időben. (Itt nyomon lehet követni a város szerkezetének változását egy időintervallum folyamán.)
A Népzenei Gyűjtemény MTA - BTK Zenetudományi Intézet a magyar népzenét (hangzó anyagot) gyűjti egybe. Ez a zenekutatást nagyban segíti hazánkban. A felvételek 75%-a digitalizálva lett.
Országos Széchényi Könyvtár (OSZK)
Az OSZK feladata, többek között, a Magyarországon fellelhető dokumentumok tárolása, illetve ezek rendelkezésre bocsátása. Ezt a könyvtár teljességre törekedve, töretlenül csinálja, és ebből adódóan kiemelten fontos az, hogy a dokumentumok az ún. köteles példányok megléte mellett digitalizálva is legyenek. A digitalizált dokumentumok közé tartoznak az OSZK-n belül például kódexek, melyeket amúgy, állományvédelmi okokból kifolyólag, nem adnak/adhatnak egy olvasó (felhasználó) kezébe. A rendelkezésre bocsátott dokumentumokról vagy van hasonmás kiadás, vagy, digitalizált formában hozzájuk lehet jutni.
Az Országos Könyvtári Rendszer Projekt (OKR) egy olyan fejlesztés, mely lehetővé tette az OSZK számára a digitalizálás hatásfokának növelését. Ez a projekt segítette az OSZK-t minél inkább abba az informatikai közegbe, amely elengedhetetlenné vált a digitalizálás mennyiségének és minőségének a növelésére. A munkaprogram részeként szerepelt az Országos Könyvtári Platform (OKP) rendszer kialakítása is, mely korszerűbb volt, mint a régi rendszer. Ezáltal meg tudott újulni több fontos országos szolgáltatás is, mint például az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR). A Digitalizáló Osztályon alapuló Digitalizáló Központ egy olyan digitalizáló hely ahol, megfelelő infrastruktúrával, digitalizálni lehet az OSZK muzeális értékű könyveinek, kódexeinek nagy részét, ezzel is vigyázva azok értékére. Az OKR 2016-tól 2021-ig tartott.
Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK)
A MEK az OSZK fenntartása alatt működő webfelület, mely számos elektronikus dokumentumot tartalmaz. 2001-ben saját szerveren kezdett működni, de már az 1990-es években is épült. 2012-ben megjelent a mobilverziója is. A szövegarchívum mind a mai napig igen ismert hazánkban. (Használata ingyenes.)
A MEK kezdeményezésére 2003-ban az Elektronikus Periodika Archívum (később: Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis) is elkezdett épülni (először csak a gyűjtemény létrehozása volt a cél). Ez a rendszer az elektronikus időszaki kiadványokra "fókuszál". Az archivált állományon belül, lehetőség van a teljes szövegű keresésre.
2004-ben létrejött egy bibliográfiai adatbázis, mely leírja a CD/DVD-n megjelent magyar (magyar vonatkozású) elektronikus időszaki kiadványokat. Az adatbázisban lehetőség van a többszempontú visszakeresésre is.
Fortepan
A Fortepan egy képeket tartalmazó adatbázis, mely 2010-ben kezdte meg pályafutását, két magánember kezdeményezésére. A fotók többsége lomtalanításokból származó kép volt. Az egész célja az, hogy a különböző, sokszor ismeretlen fotósok, képi anyagát digitalizálják, valamint, hogy azokat ilyen formában megőrizzék az utókornak. A fotók erről az oldalról szabadon használhatók, letölthetők. Az oldal megjelenése után különböző "Adományozók" kezdték felajánlani a régmúlt emlékeit családi albumok formájában.
A kezdeményezés elején nem voltak információk adva a képekhez, de rövidesen ez egyfajta bevett gyakorlatként kialakult. Ma már lehet szabadszavas keresést is indítani; a képekhez pedig szöveges információ is társul.
* levéltári fond: Levéltári egység; a levéltári anyag tagolódási rendszerének alapja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése