MEK és a Gutenberg Project

A magyar

Gutenberg-Project, avagy a MEK történeti áttekintése, fontossága és a jövőbeli szerepvállalása Magyarországon. A rohamos ütemben fejlőfő világ információéhsége és a technikai fejlődés párhuzama és kérdései a a digitális könyvtár kitűzött céljain és feladatain át bemutatva.

      

      

      Mi is az a MEK?

      A MEK, Magyar Elektronikus Könyvtár, tulajdonképpen az országunk legelső digitális úton létrejött könyvtára, amely ingyenes szolgáltatást nyújt az érdeklődők és felhasználók számára. A szolgáltatásai között szerepel az online dokumentumok elérése illetve letöltése akár különböző fájlformátumokban , könyvismertetők közzététele az érdeklődők számára, tájékoztatás illetve különböző adatbázis szolgáltatások elérése (EPA, DKA). 

Az évek alatt a fokozatos állománybővítés következtében gyűjtőköréről elmondható, hogy csak magyar magyar nyelvű, és magyar vagy  közép-európai vonatkozású tudományos, oktatási vagy kulturális célokra szánt dokumentumokat tartalmaz. Dokumentumtípusai között főleg szöveges gyűjtemények, de nem ritkaság ha kottákra vagy térképekre bukkan az ember. Összességében elmondható, hogy ha nem a mai sikerlista könyveit szeretné olvasni az ember, hanem tudományos, oktatási célzattal keresi fel a honlapot akkor jó helyen jár, viszont a friss megjelenések vagy a szórakoztató irodalom kedvelőinek a hagyományosabb általános gyűjtőkörű közművelődési könyvtár a megfelelő hely.

A MEK egyszerűen kezelhető és átlátható online felülete miatt szinte bárki tudja használni az oldalt, térítésmentesen. Ám nem volt ez mindig így, a modern technikai fejlődés korszakában elő emberek számára természetes, hogy az interneten mindhez hozzá lehet férni, de sajnos még ma sem történik ez így mindenkinél, legalábbis nem úgy ahogy kéne. A szabad információáramlás a mindennapi élet velejárója manapság, és úgy mint minden szakmabeli, a könyvtárosok is érzik a változás szelét, az internet áldását és átkát egyszerre. A jövő generációi talán megfejtik a kényes egyensúly fenntartásának mivoltát, hogy egyszerre legyen jelen egy online közi tér, amit bárki szabadon használhat – a közkönyvtárakra vonatkozó törvények alapjaira építkezve – ám ugyanakkor fizikai tényezők is megmaradhassanak, mint a könyvtár sajátos jellemvonásai életünkben. Ezért is fontos a MEK, kialakulásának kezdetén forradalmi ötletek közé sorolták, ami majd megváltoztatja mint a könyvtárosok, mint az emberek életét, de vajon sikerült ezt elérni? 

     

     A MEK múltja 

      Ahhoz, hogy megértsük a jövőt, mindig vissza kell tekintenünk a múltba. A kezdetek kezdetén Drótos László könyvtáros, egyetemi pályafutását követően, Miskolci Egyetem könyvtárához csatlakozott, a internet elérhetősége miatt. Fő feladata az adatbázisokban való információkeresés és az internetes szolgáltatások fejlesztése volt, ez kapcsán is született meg az ötlet egy online mindet körbe ölelő „adatbázis” létrejöttére azaz a MEK-re. 1993-ban ő és még néhány lelkes könyvtáros hobbiból kezdte el gyűjteni az adatokat a magyar kibertérből. Egy évre rá később a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program teveibe felkerült a MEK projekt és 1995-ös években meg is kezdődtek a gépen való munkálatok, majd kialakult a szolgáltatás Web felülete http://mek.iif.hu/ oldalon. A következő években rengeteg önkéntes ember munkájának köszönhetően állománya elérte a 4000 kötetet, és ekkora már több mint 50 ezerre volt tehető a látogatóinak száma. 

1999-ben az Országos Széchényi Könyvtár karjai alá vette a projektet, és ennek érdekében külön osztályt alapítottak könyvtárban, eredményként már a https://mek.oszk.hu/ ma is ismert felületen folytatódott a digitális könyvtár élete, és ezzel párhuzamosan kialakították az Elektronikus Periodika Archívumot. 2001-ig ezeken a kereteken belül működött a LIBINFO és a MIT-HOL internetes tájékoztatásra szánt szolgáltatás, 2007-ben a Digitális Képarchívum és 2012-re pedig mobil verzióban is elérhetővé vált az oldal a felhasználók számára.

    

    Honnan származnak a művek?

     A történeti áttekintés során a születő könyvtár anyagait az internet segítségével tudták megszerezni, avagy épp a digitalizálás trükkjeit kihasználva gyarapodott a könyvtár gyűjteménye. Elképzelhetetlen számokra ugrott a művek nagysága, de ezt az önkéntesek nélkül nem lehetett volna megcsinálni. De kik azok az önkéntesek? Lényegében bárki részt vehetett a könyvtár fejlesztésében, akár csak a művek felajánlásával (akár saját, akár másokét), természetesen nem sértve a szerzői jogok kérdését, segíthetett a fájlok exportálásban, konvertálásában, archiválásban.

Napjainkban elmondhatjuk, hogy ez a magyar internet legnagyobb és legismertebb szöveg archívuma. Képes volt a hazánkban épphogy csak utat találó internettel párhuzamosan fejlődni, és pár évtized alatt hosszú utat tett meg, még ha ma nem is tartjuk különösebben érdekesnek, forradalminak ezt a technikai fejlődést.

   

     És akkor mi is az a Gutenberg- Project?

     A Gutenberg-Project lényegében egy amerikai közösségi szervezésű gyűjtemény, aminek célja az elektronikus dokumentumok létrehozása és terjesztése az interneten. 1971-es alapítása óta ma már több mint 30 ezer dokumentumot lehet elérni a felületén, és több mint 100 ezer olyan hivatkozást tartalmaz, ami több ehhez hasonló célú és elvekkel bíró partnerek szövegeire mutat rá. Feladatukban szerepel, hogy a lehető legszabadabban, rendszerfüggetlen és nyílt formájú szövegek publikálása a nagyközönség elé, hogy bárki számára elérhetőek legyenek. A MEK létrejöttét lényegében ez a projekt megismerése tette lehetővé, erre alapozva alkották meg a projektet.

    

 A MEK jövője hazánkban

 

Bár a könyvtárról elmondható, hogy nincs igazán vetélytársa hazánkban, ám mégis meg kell kérdőjelezni a jövőjét. Az információs korszak új nem várt kihívások elé állította az emberiséget, méghozzá az adatok, információk mibenlétével, elérhetőségével és értékével kapcsolatban. Túl gyors technikai fejlődés, rengeteg új ismeretanyagot produkál amivel nem tud lépést tartani sem a fizikai könyvtár, sem a digitális utódja.

A digitalizáció ilyen formája ma már nem számít újdonságnak, a kérdés, hogy a MEK vagy egy hasonló kezdeményezési forma képes lesz e fejlődni, és kiszolgálni az emberiség információs szükségleteit a jövőben? A változás és a fejlődés a jelenben történik és ha még ma nem is de idővel készen áll akár a szakma, akár a világ a korszak egy új lépcsőfokára lépni.