A wikipédia története

Mi az a Wikipédia? 

                                                                                                                        A Wikipédia egy szabadon szerkeszthető oldal, amely-gyakorlatilag-egy online világenciklopédia. 

De hogyan is jött létre? Kik hozták létre? Milyen változásokon ment keresztül a napjainkig? 

A cikk következő sorai eme kérdésekre próbál a lehető legjobban válaszolni 

A kezdetek

 

                                                                                                      Mielött lett volna Wikipédia, volt neki elődje is. A Nupedia-t, név szerint Jimmy Wales és Larry Sanger hozta létre, amikor is rájöttek,hogy az online enciklopédia bővítése túl lassú. (Ugyanis a Nupedia cikkei szakértők által volt írva, valamint kényesen ügyeltek a lektorálásra). Egy évvel rá később (2001. januárjában) megalkodták a Wikipédiát. Utóbbi oldalt már szabadon lehetett szerkeszteni, így  rövid idő alatt igen népszerűvé vált. Egy évvel a forgalomba hozatala után tizenhárom szócikket közölt le, még egy évvel rá  késöbb húszezret. 

Jimmy Wales és Larry Sangers 

 

A két amerikai úriember közös erőfeszítésének köszönhetően használhatjuk mai is a Wikipédiát. Jimmy Wales volt az aki létrehozta a Nupédiát a Bomis nevű cégén keresztül. Sangers-t leszerződtette a céghez mint főszerkesztőt. Sangers filozófus és internetes fejlesztő, az ő ötlete volt a Wikipédia megalapítása.

Sangers feladata volt,hogy az üres Wikipédia oldalakat átalakítsa azokká a cikkekké amik később világszerte használnak az emberek, beleértve a semlegességét és az ellenőrizhetőségét. Noha Sangers ötlete volt, mégis Wales biztosított anyagi stabilitást és vált a Wikipédia arculatává ezzel Sangers háttérbe szorítva mint egyszerű alkalmazotatt. 

Sajnálatos módón az egyet nem értésük azzal,hogy ki érdemli meg a Wikipédia megalapítója címet romba döntötte az üzleti kapcsolatukat. Hosszas húza-vona után Sangers kilépett a cégből 2002-ben, miután kiderült,hogy pénzügyi okok miatt elengedték volna. Később erős kritikákkal illete a weboldal hitelességét és megbízhatóságát. 

Napjainkig

Az idő gyors múlás miatt nehéz elhinni,hogy a Wikipédia már huszonöt éves. Változásai inkább a minőségében rejlenek mint a logo és arculat változásban. Mivel bárki által szabadon szerkeszthetővé tették,meghozták azt a döntést,hogy mindenki a saját neve alatt szerkeszt de elvétve találunk egy-egy szakértőt is. Sajnálatos módón ez az Achilleus sarka is. A Wikipédiát ellepték olyan emberek akik a saját ideológiáikat akarják alátámasztani ezért valótlan cikkeket közölnek le a weboldalon. Sajnálatos módon el is hisszük nekik, mivel a nap végén még mindig emberek vagyunk, akik bíznak a másik jóhiszeműségében. Továbbá a Wikipédia valamikor csak az ellenőrzött tudományos cikkeknek adott otthont, manapság már viszont akár egy irodalmi véleményt is találhatunk rajta. Manapság már nem olyan megbízható mint tíz-tizenöt évvel ezelött. Valamint a cikkek frissesége is hullámzik, ám egy a közelmúltban történt felmérés alapján "átlagos minőségű"-nek tituálták a weboldalt, ami annyit tesz,hogy a papíralapú enciklopédiákkal egyezik meg-e téren. 

A Wikipédia története

A Wikipédia logója

A Wikipédia a világ legnagyobb, leggyorsabban hozzáférhető ingyenes enciklopédiája. Akármire keresünk rá az interneten, szinte biztos hogy az első találatok között lesz az adott témához kapcsolódó Wikipédia bejegyzés. Az oldalon szinte minden kérdésünkre megkapjuk a - többnyire helyes - választ, valamint a bejegyzéseket magunk is kiegészíthetjük, vagy akár teljesen új oldalakat, bejegyzéseket hozhatunk létre. Ez a funkció adja azonban az oldal "kétes" megítélését; a Wikipédia egy nem lektorált enciklopédia. Az oldalt önkéntesek szerkesztik, bárki bármilyen információt közzétehet, amit aztán felhasználók milliói olvasnak. 

Természetesen ez nem azt jelenti, hogy hamis információk tömkelege kering az oldalon. Vannak olyan Wikipédia felhasználók, akik már szinte hivatásszerűen töltik fel, egészítik ki,vagy éppen javítják a közzétett információkat, a saját szakterületüknek, érdeklődési körüknek megfelelően. Elődje, a Nupedia, funkciójában nagyon hasonlított a Wikihez, az azonban egy lektorált, online elérésű enciklopédiaként indult. A lektorálás azonban nagyban visszavetette az oldal fejlődésének sebességét; indulása után fél évvel csak két cikk jutott át a folyamaton. Az oldal készítői ezt  szerették volna felgyorsítani, mégpedig úgy, hogy készítenek egy oldalt amihez mindenki hozzáteheti a saját tudását, szerkesztői áttekintés várakozási ideje nélkül. Így indult el 2001. január 15-én a Wikipedia.com.

Kezdetek

A Wiki kezdőlapja 2002-ben

A Wikipedia eleinte a Nupedia kiterjesztésének indult. A Nupedia, egy ingyenes angol nyelvű online enciklopédia, 2000. március 9-én indult. A lektorált enciklopédia túl lassan indult be, ezért Jimmy Wales és Lawrence Sanger létrehozták a wikipedia.com-ot, ami először egy kis angol nyelvű enciklopédia volt, kevés szabállyal, és egy hadseregnyi önkéntes szerkesztővel. Ezek az önkéntesek főként a Nupedia, Slashdot hírdetések és internetes keresők segítségével találtak rá az oldalra. A Wiki népszerűségét önállósága és gyorsasága adta; kezdetben kevés megkötés volt a szerkesztőkre nézve, azonban azt a néhány szabályt komolyan betartatták. 2004-ben már 164 nyelven léteztek Wiki bejegyzések, 2007-ben pedig a legtöbbet látogatott oldal volt.


Növekedés, népszerűség, hátrányok

Az oldal népszerűsége ellenére sok problémával küzdött, és küzd a mai napig is. Az legnagyobb gondnak a vandalizmus és a megkötések hiánya volt. Ahogy a Wiki egyre ismertebb lett, úgy nőtt a szerkesztők száma is, és az oldal tartalma minőségileg elkezdett lefelé ívelni. Mivel nem volt olyan formula ami meghatározta volna mi kerülhet ki az oldalra és mi nem, rohamosan nőtt a pontatlan bejegyzések száma, és a már meglévő tartalmat is elkezdték tönkretenni. A Wikipédia szoftverében szerencsére elmentésre kerül minden oldal minden bejegyzésének módosítása, és egy követő funkcióval sikerült is a nagyobb kaliberű elkövetőket elcsípni. Így került tiltólistára többek között a Szcientológiai Egyház is; mint kiderült, a szcientológusok nem éppen neutrális felfogású bejegyzéseikkel ellene mentek a Wikipédia legfontosabb szabályának - a semleges szempontú információközlésnek.

Citizendium logo

Az oldal kereszttűz alá került a lektorálás hiánya miatt is. Ez a probléma olyannyira komolynak bizonyult, hogy 2002-ben az egyik alapító, Sanger otthagyta a Wikipédiát, és később megalapította a Citizendiumot, ami az információmegosztás szempontjából már egy jóval kötöttebb angol nyelvű online enciklopédia. 

Egy ilyen kaliberű online enciklopédia fenntartása rengeteg pénzbe kerül. A TIME 2009-es cikke szerint évi 6 millió dollárba került a működtetőjének, a Wikimedianak Ráadásul a Wikipédián nincsenek reklámok, amik extra bevételhez juttatnák a céget.

Wikipedia logók az évek során

A Wikipédia ma - A fake news ellen

2017-18-ban az álhírek rohamos terjedésére reagálva a Youtube és a Facebook is bejelentette, hogy a Wikipédia  és a felhasználóik segítségével megpróbálják lecsökkenteni a fake news jelenség terjedését. A felhasználók jelenthették a kétes tartalmú oldalakat illetve reklámokat. Ez a funkció még tovább növelte a Wiki látogatóinak számát és az oldalon eltöltött idejét.

A jelenlegi COVID-19 vírus terjedését követően a Wikipédia olvasóinak száma ismét ugrásszerűen megnőtt. Erre reagálva a Wiki szerkesztői különös odafigyeléssel igyekeztek a vírusról szóló bejegyzést álhírmentesen és naprakészen tartani. A Dawn újság cikke szerint a Wikipédia szerkesztői átlagosan óránként 163 alkalommal szerkesztik az oldalt. 2020.április 23-ig nagyjából 4500 bejegyzés készült a vírusról.

Források
Wikipedia: Wikipedia
Wikipedia: Wikipedia - Cultural impact
Alexandre Préfumo: The history of Wikipedia
TIMES: A Brief History of Wikipedia
24.hu Tudomány: Tíz éves a Wikipédia

A Wikipédia története

Bár a Wikipédia 2001-ben indult el, már az ókortól kezdve léteztek olyan kezdeményezések, amik a világ minden tudásának összefoglalását, egybegyűjtését tűzték ki célul. Így bizonyos értelemben az alexandriai könyvtárat, vagy Diderot enciklopédiáját is a Wikipédia előzményének nevezhetjük. De az elmúlt században is voltak hasonló kezdeményezések: 1993-ban a Miscrosoft is készített egy nem papír alapú enciklopédiát, ezt CD-n adták ki, és a neve Encarta volt.

Wikipédia vagy lexikon?

Wikipédia az első közösségi szerkesztésű online enciklopédia. Elődje a Nupedia. A Wikipédiát 2001-ben alapította Jimmy Wales, bróker és Larry Sanger.  A Wikipédia az első Globális Online Közösségi Lexikon.

A magyar wikipédiát 2003-ban alapították, 2005-ben húszezer szócikk, 2008-ban már százezer szócikk volt elérhető. Nálunk 125 nagyon aktív (havi 10 szerkesztés) és 600 aktív (havi 5 szerkesztés) felhasználó van. 2010-ben az Index olvasók a 3. leginkább pótolhatatlan oldalnak választották a Wikipédiát. A magyarországi Wikipédia kétszázezredik szócikkét egy Pásztor Ákos nevű felhasználó hozta létre.

Röviden összefoglalva sok előny kevés hátránnyal!

A wikipédia története

A Wikipédia, egy bárki által szerkeszthető és mindenki számára hozzáférhető enciklopédia.  2001. január 15-én indították el a Nupédia kiegészítőjeként.

2000-ben Jimmy Wales, a Nupedia alapítója és Larry Sanger, a projektre felvett alkalmazottak különböző módszereken dolgoztak, hogy kiegészítsék a Nupediát egy nyitottabb rendszerrel és így született meg a Wikipédia.

A Wikipédia neve a wiki és az enciklopédia szavakból áll össze, vagyis már alapvetően, mai céljára jött létre. Készítői nem sejthették, hogy ennyire korszakalkotó dolgot készítenek majd el. Az egyértelmű volt, hogy szükség van rá, de senki sem gondolta volna ezt a hatalmas áttörést.

Nagyon sok országban a leglátogatottabb lapok közé nőtte ki magát az évek leforgása alatt.

Wiki vagy nem wiki?

 Mikor minden fontos kérdéssel először a Wikipédia felé fordul az egyszeri felhasználó, majd ha ott nem talál gyors és kielégítő választ, a gyakorikérdések-pont-hu felé veszi az irányt, jogos a felvetés, van-e egyáltalán szükség még szakemberek által ellenőrzött és szignózott online - netalán offline - lexikonokra és enciklopédiákra.

A válasz kézenfekvő, bár a gyakorlatban annyira nem egyértelmű. Maga a Wikipédia is kiköti, igazán fontos feladatokhoz, publikációkhoz ne az ő válaszait kérjük ki, ne rá hivatkozzunk. No de akkor mégis mennyire megbízható? Hogy erre választ kapjunk, először meg kell ismernünk a működését.