A Wikipedia közvetlen elődje a Nupedia nevű online enciklopédia volt, ami még nem követte a wiki-receptet, és csak többszörösen ellenőrzött, szakértők által jóváhagyott szócikkek kerülhettek bele. Ez a folyamat lassú és munkaigényes volt, és mivel az oldalt ingyenesnek, és reklámmentesnek akarta megtartani az alapító Jimmy Wales, masszívan veszteséges is. Bár Wales ekkoriban brókerként elég szép vagyont keresett már magának, az nyilvánvaló volt, hogy ebből nem lehet hosszú távon fenntartani az oldalt. A mai megoldás, vagyis a támogatás kérése az olvasóktól szintén nem működött, hiszen ehhez akkor még nem volt elég olvasó. A megoldás kézenfekvő volt: indítani egy másik online bizniszt, és annak a nyereségén fenntartani a Nupediát.
a szerkesztéseket alakítják át valós időben hanggá, miközben a képernyőn követhető is, hogy éppen milyen szócikket alakították az oldalon. A hangok pedig a különféle tevékenységekhez vannak hozzárendelve: a harangok a bejegyzésekhez történő hozzáírásokat jelzik, a húrpendítések a törléseket, és attól függen, mekkora mértékű szerkesztés történt, annál mélyebb a hang. Vizuálisan is érdemes követni a hangok alakulását: a zöld körök a nem regisztrált szerkesztőket jelölik, a lila pedig az automatizált robotok részvételét mutatja. Mindegyik szerkesztést jelző körre ráadásul rá is lehet kattintani.
A Wikipédia egy kísérleti szolgáltatást indít, a Wikipedia Zerót, amivel sms-ben lehet továbbküldeni az online szócikkeket.
Mitől függ, hogy sikeres lesz-e egy film? Hát attól, hogy mennyire jó, milyenek a színészek, mennyire látványos… Persze, látvány meg színészek! Barlangban születtél? Magyar tudósok bebizonyították, hogy egy film Wikipedia-oldaláról pontosan meg lehet mondani, hogy sikeres lesz
A Wikipediát senkinek sem kell nagyon bemutatni: az online enciklopédiát bárki szerkesztheti, ez a világ legnagyobb crowdsourcing, azaz tömegek bevonására épülő válllakozása.
Abban talán nincsen semmi meglepő, hogy a magyar közbeszéd egyik legvitatotabb témája a cigánybűnözés, de az, hogy ez a legtöbb ellentmondással terhelt szócikk a magyar Wikipedia-n, tudományosan is alá lett támasztva.
A Wikipedia a maga 26 millió szócikkével és 286 nyelvi kiadásával az egyik legnagyobb rendezett tudástár, amit az emberiség valaha felépített. Az oldalt több mint 70 ezer aktív önkéntes szerkesztő gondozza, az adatbázis méretét, és a karbantartásához szükséges munka mennyiségét elképzelni is nehéz. Illetve mostantól egy kicsit kevésbé nehéz, két programozó, Stephen LaPorte and Mahmoud Hashemi ugyanis egy látványos, valós időben frissülő térképet készített, ami megmutatja, hogyan fejlődik az online enciklopédia.
Idén januárban a kitalált portugál-indiai háború Wikipedia-oldalának leleplezésével mindenki azt hitte, az online enciklopédia történetének legnagyobb, és legaprólékosabban kitervelt átverésének sikerült a nyomára bukkanni.
hatalmas az érdeklődés az utazási információk iránt, de csak kevés olyan forrás van, amely átfogó és nem kereskedelmi célú. Ez fog most megváltozni. A Wikivoyage az utazók szolgálatába áll a Wikimedia Alapítvány támogatásával és Wikimedia globális szerkesztői közösségével
öbb mint öt éven át szerepelt a Wikipedián egy nem létező háborúról szóló, részletes szócikk, mire a szerkesztők észrevették, és törölték. A Bicholim-konfliktus alighanem az online enciklopédia történetének legnagyobb trollkodása, és újra felveti a régi problémát, hogy a Wikipedia oldalaiban sokan vakon hisznek, pedig különösebben a kevésbé népszerű, nem igazán szem előtt levő oldalaknál nem árt az óvatosság és a források ellenőrzése.
A Google társalapítója, Sergey Brin félmillió dolláros adományt juttatott az ingyenes online enciklopédiának. Az összeg a fenntartási költségeknek csupán töredékét fedezi.
Bár a kétszázezredik szócikk nagyon fontos mérföldkő, a közreműködők szerint továbbra is rengeteg teendő van. Jelenleg csupán 125 nagyon aktív (havonta legalább 100 szerkesztést végző) és 600 aktív (havi legalább 5 szerkesztést végző) szerkesztő van.
A második szerint a tudomány meg a tudományos ismeretterjesztés mellett meg fog jelenni egy harmadik kategória is, amelynek a Wikipédia az egyik korai előfutára: ez valamiféle „meggyőződéstudomány” lenne, ahol az emberek ugyanúgy kollektíven döntenének arról, hogy melyik történelmi adat helyes, mint ahogy arról is, hogy ki a legalkalmasabb az ország vezetésére.
szerda este még a brit Wikipédia Anzsi Mahacskala-szócikkét is átírták
A siker oka elsősorban az, hogy a Wikimédia kizárólag olyan képeket, hanganyagokat és videókat tartalmaz, melyek szabadon (a szerző feltűntetésével) felhasználhatóak, így például a blogok számára kiváló archívumot jelent.
Az alapítvány a szerkesztési folyamat egyszerűsítésével szeretne több olvasót bevonni a közreműködök körébe, mindezt úgy, hogy a meglévő közösséget ne idegenítse el.
több mint öt éve aktív szerkesztőre először tavaly szeptemberben kezdtek gyanakodni. Ekkor derítették ki több, általa feltöltött szócikkről, hogy azokat a Világirodalmi Lexikon-ból másolta be – többnyire szó szerint vagy apróbb stiláris változtatásokkal –, miközben azok forrásaként gyakran szerzői jog által már nem védett, közkincsnek számító kézikönyveket jelölt meg.
Adományozásra kéri látogatóit a Wikipedia internetes enciklopédia, 16 millió dollárt vár felhasználóitól, hogy továbbra is ingyenes maradhasson.
Wales szerint a Wikipedia a fejlődő országokban is erőteljes növekedésnek néz elébe, hiszen egyre növekszik az afrikai és indiai nyelvek aránya. A felhasználási arány Kínában is növekszik, de még mindig nem olyan mértékben, mint ahogyan az várható lenne. Wales szerint ennek az az oka, hogy a Wikipediát Kínában három éven át zárolták és cenzúrázták.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése