A legutóbbi befektetése alapján a Snapchat online üzenetküldő alkalmazás 15 milliárd dollárt ér. Ez több mint a hétszerese annak, amennyire a tőzsde a New York Timest, a világ vezető napilapját tartja. Más összehasonlításban: nagyjából kilenc és félszer kijönne belőle a legendásan drága négyes metró. A Snapchatet három amerikai egyetemista készítette, eredetileg iskolai házi feladatként. A 2011-es indulása óta befolyt összes bevétele kerek nulla dollár. És messze nem ez az egyetlen meghökkentő startup-sikertörténet mostanában, az Uber értékelése például nemrég kúszott fel 40 milliárd dollár fölé. Hát mindenki megőrült?
A Paypal alapítói és első alkalmazottai akkor lettek milliomosok, amikor az Ebay 1,5 milliárd dollárért felvásárolta a céget. A Paypal-maffia néven ismert társaság a legenda szerint azóta is összejár, csak a haveri sörözés közben nem programozói trükkökről beszélget, hanem hogy ki milyen cégbe fektetett, vagy vett ki belőle vagyonokat. A paypales kollégákból lett pénzemberek nélkül ma nincs Facebook, YouTube, Tesla, SpaceX és LinkedIn sem. Bemutatjuk a maffia tagjait és viselt dolgaikat.
Michael Lewis könyve a nagyfrekvenciás kereskedőkről (high frequency traders, HFT-k), a Flash Boys bestseller lett tavaly, és sokak figyelmét felkeltette a robotizált tőzsdei kereskedelem iránt. A könyvben arról írt, hogy a kereskedők egy része milyen technológiai trükkökkel próbál jobb helyzetbe kerülni, például hogy a számítógépeit a tőzsdét irányító számítógépek közelébe viszi, hogy a gépek között az információ a lehető leggyorsabban áramoljon. Minden mikroszekundum számít, a gyorsabb adatösszeköttetések minimalizálják a kereskedéshez szükséges időt, a cégek pedig azért harcolnak, hogy az ő gépeik legyenek a legközelebb. Ez pénzbe kerül, a gyorsabb helyek bérlése kb. havi 10 ezer dollárba.
A Google jó barátunk, de lehet nála még szebbet is, jobbat is találni. Ugyanis vannak olyan internetes keresők, amelyeket éppúgy használhatjuk, mint a Google-t és társait, ráadásként minden egyes keresésünkkel egy nemes ügyet támogathatunk. Hogy miről van szó? Az Ecosia.org (Ecosia.com) például egy olyan keresőmotor, amely hirdetési bevételeinek 80 százalékát fák ültetésére fordítja. A Yahoo által hosztolt motornak is vannak fizetett találatai, és minél többen használjuk az Ecosiát keresésre, annál több pénzt kérhetnek a hirdetőktől. Így lesz a keresőszavunkból pénz, majd egy élő, igazi facsemete, amely megvédi a tájat az elsivatagosodástól, esélyt ad arra, hogy a kiírtott esőerdők újra meghonosodjanak Brazíliában és Afrikában.
Teljesen mindegy, hogy a szolgáltatás álló- vagy mozgóképet jelenít meg. Csak az a fontos, hogy a nézők élvezzék, amit kapnak, és hogy legyen lehetőség a reklámozni kívánt márkák és termékek képi megjelenítésére. Egyszer úgyis lesz egy fordulat, ami után többen lesznek ezeken az online szolgáltatásokon, mint amennyien előfizetnek tévére. Addigra ki kell találni, hogy miként lehet bevételt szerezni az online videókkal és képekkel, mert ez most még nem egyértelmű. A Youtube tíz éve indult el ezen a piacon, és még most is csak nullszaldós, pedig az éves forgalma már 4 milliárd dollár!
A fogyasztók manapság nemcsak szeretik, el is várják a cégektől, hogy küldetésük részévé tegyenek különböző CSR (Corporate social responsibility) tevékenységeket, és aktívan részt vegyenek a társadalmi felelősségvállalásban
Szakmai szempontból mindenképpen nagyobb erőbefektetést igénylő (ha nem is nevezzük kockázatosnak) gyakorlat az, hogy az üzleteknek külön Facebook oldaluk van (a központi Facebook oldal mellett), de Kata szerint ezzel is azt szeretnék elérni, hogy az egyes üzletek csapatainak színessége, egyénisége a közösségi media felületeken is megmutatkozzon. Természetesen törekszenek egységesíteni a megjelenést és az információk, képanyagok kommunikálásának módját, folyamatosan dolgoznak a témán. Munkatársaikat pedig kifejezetten ösztönzik a social media használatára – bár nem nagyon kell őket bíztatni: szeretik használni a különböző közösségi felületeket, és szeretik megosztani a híreket, újdonságokat.
A megosztással mindenki jól jár | Tudatos Vásárló tudatosvasarlo.hu
Egyre inkább terjed a világ nagyvárosaiban a javak közösségi megosztásán alapuló fogyasztás. A trend hazánkba is megérkezett, már több tucat megosztáson alapuló netes platform létezik, amelyek használatával a résztvevők szinte észrevétlenül válnak ökotudatos fogyasztókká. A kezdeményezéseket összefogó OuiShare magyar alapítójával, Berkovics Dalmával a fogyasztás új formájáról beszélgettünk.
Az okostelefonok megjelenésével egy teljesen új területként jelent meg az alkalmazásfejlesztés, ami mára milliárd dolláros iparággá nőtte ki magát. A mobilokból származó bevételek negyedét már az alkalmazások adják, a készülékértékesítések már csak a háromnegyedét teszik ki.
A kisebb vállalatok képessé válhatnak arra, hogy nemzetközi ügyfél-adatbázisokon alapuló multinacionális ellátási láncokat alakítsanak ki, amivel úgynevezett "mikromultikká" válhatnak - áll az EIU tanulmányában. Az internet előretörése ugyan néhány iparágon (például zeneiparon és a könyvértékesítésen) igen keményen elverte a port az elmúlt években, mivel könnyen hozzáférhetővé tette termékeiket, ám egyúttal reményt is adhat kisebb vállalkozásoknak, hiszen kinyitja előttük a nagyvilágot mint piacot.
Steve Albini: the internet has solved the problem with music | Music | theguardian.com theguardian.com
the internet has placed us on a path to a democratic utopia which does not require the flailing, corrupt figures of a fading musical past. He leaves us with an even more radical idea in the area of copyright: that we should let go of all attempts to exert control over the distribution of works once they are released. He uses that word “release” in a literal sense – like “a bird or a fart”. As he says: “music has entered the environment as an atmospheric element, like the wind, and in that capacity should not be subject to control and compensation.” In contrast to what almost anyone else will tell you, Albini believes there has never been a better time to be involved in music – as a fan and as a musician
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése