A szezői jogok tisztázása; megérkezett a Secure Mark

Hol kezdődik és hol ér véget a szerzői jog? 

Ha a szerzői jogokról beszélünk, egyre nehezebb egyértelmű kategóriákat felállítani. Ahogy egyre több eszközön és felületen hozzáférhetővé válik bármilyen tartalom, elmosódnak a határvonalak az eredetiség témájában. Általános tájékozatlanság jellemző, sok felhasználó eleve nem ismeri az "eredetit", aminek a másolatát, hamisítványát megvásárolja. Az ismerethiány az online tartalmakat is érinti, így nehéz magát a forrást beazonosítani, általános bizonytalanság jellemzi a legalitás kérdését. Mindezek mellett az anyagi szempontok is fontosak, ha dönteni kell eredeti és hamisítvány között. Ám függetlenül a használati szokásoktól abban egyetértés van, hogy ha nem lenne a szerzői jogi törvény, még ennél is nagyobb káoszhoz vezetne a gazdaságban.

Lopás, hamisítás, ötlet, vagy inspiráció? Plágium a divat világában!

Azt már tudjuk, hogy a szerzői jog szerteágazó területe, nem csak az írott (zene, szöveg, film) tartalmakat védi, hanem jelen van a divat világában is. Levédhetőek az emblémái egy-egy márkának, egy-egy jellegzetes szín, motívum, szlogen, betűtípus, vagy éppen egy formabontó megoldás is az öltözködés terén. A tágabb értelemben vett művészeti alkotások közé sorolva megilleti ezeket a ketagóriákat is a szerzői jogi törvény. Éppolyan releváns a kérdés, hogy kitől származik egy-egy ötlet, hiszen itt is rengeteg minden múlik rajta; hírnév, elismerés, siker, pénz. A mindennapokban körülvesz minket a divat; plakátok, hirdetések, magazinok, kirakatok, vagy akár hús-vér emberek formájában. Aki pedig ebben a szakmában dolgozik hivatásszerűen kutatja az éppen aktuális trendeket. A tervezők egymás munkáiból merítenek, különösen jó alkalmak erre a divatbemutatók is. De hol van a határ az inspiráció és a másolás között, különösen ha egy alapvetően kreativitásra és innovációra épülő üzletágat nézünk...? Az biztos, hogy ebben az esetben is jelen vannak a cikk elején kiemelt szempontok. Egyrészt különösen motiválóak az anyagi küönbségek, amelyek az eredeti és a hamisítvány között vannak. Másrészt sokan az életstílust, a divat elit világát tartják csábítónak egy-egy jó utánzat mögött, és természetesen akadnak olyanok is, akik nemes egyszerűséggel hiányos ismeretekkel rendelkeznek arról, hogy egészen pontosan mit is hordanak. (...és talán nem is érdekli őket különösebben)

Milliárdos hazai project: hamisításgátló technológiát fejlesztettek ki a magyar tudósok!

Magyar tudósok eddig sehol nem használt termékazonosító technológiát dolgoztak ki, amelynek lényege, hogy az a termék, amelyre rárgasztják a címkét, beazonosíthatósága mellett egyben hamisíthatatlanná válik. Ehhez jelentős összegű támogatást kaptak a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) keretében, amely több, mint fél milliárd forintot jelent. A szerzői jogvédelem mellett a munkaerőpiac számára is előnyös a találmány, Miskolcon a fejlesztéshez kapcsolódó munkálatokra 100 új munkahelyet terveznek. A miskolci Vasbeta Kft. orosz közreműködéssel dolgozott, valamint az ELTE Matematikai Intézetének együttműködésével. A Secure Mark (SMark Technology) biztonsági címkék segítségével könnyen beazonosítható a vizsgált tárgy. A tárgy szót ebben az esetben széles jelentéstartalomban értjük: gyógyszer, divatáru, alkatrész, élelmiszer, műszaki cikk, bármely papír alapú dokumentum, stb. A termék ezen kívül kap egy QR kódot is, amelyben gyártásához kapcsolódó információkat tárolnak, így lopás esetén is egyszerű lesz az azonosítás. Annak érdekében, hogy minél széleskörűbben tudják alkalmazni, kifejlesztették a beolvasáshoz szükséges eszközöket is, és különböző hatósági (vám) és hivatalos személyek (közjegyző) rendelkezésére bocsátották. A törekvések ellenére a kalózprogramok, hamisítványok továbbra is terjedhetnek, ezért a további fejlődés és fejlesztés érdekében csatlakozott a Szegedi Tudományegyetem is.

forrás:
sg.hu/ általános téjékozatlanság a szerzői jogok terén
life.hu/ plagium-a-divatvilagban
sg.hu/ cikk.hamisitas_gatlo_technologiat_fejlesztettek_hazai_tudosok
stylemagazin.hu/ itt-a-gagyi-hol-a-gagyi
origo.hu/ dizajnvedelem-a-divatjog-uttoro-eszkoze-1-resz
origo.hu/ divatjog-szerzoi-jogi-kitekintes-amerikaba-es-europaba-2-resz
mno.hu/ megalljt-parancsol-a-hamisitoknak-a-magyar-termekazonosito

A Facebook álhírellenes törekvései

A Facebook egyre több lépést fogalmaz meg az álhírek terjedésének megakadályozásának érdekében, a legfrisebb hírek alapján úgy tudni, hogy a Facebook fizetett álhírszűrők alkalmazását tervezi - de ez csak egy újabb lépés a sorban. 

 Forrás: Vocativ /Alejandro Alba

A Facebookot számtalan támadás érte a felületén a felhasználók által megosztott tartalmak miatt, ami különösen az amerikai elnökválasztás miatt eszkalálódott. A legújabb csapást például a német kormány új törvénye jelentette: több szakmai szervezet és az ellenzék által bírált tervezet alapján a portálok üzemeltetői akár 50 millió euró (15,5 milliárd forint) pénzbüntetést kaphatnak, ha nem távolítják el a jogsértő tartalmakat. Az új szabályozás nem új jogokat hoz létre, hanem a felhasználók jelenlegi jogainak hatékonyabb érvényesítését szolgálja. A gyűlölködő bejegyzések és személyiségi jogokat sértő, lejárató álhírek visszaszorítását célzó javaslat szerint a portálok üzemeltetőinek könnyen és közvetlenül elérhető panaszkezelő szolgálatot kell működtetniük, és a felhasználói bejelentéstől számított egy héten belül törölniük vagy elérhetetlenné kell tenniük a jogsértő tartalmakat, a "nyilvánvalóan jogsértő tartalmakat" pedig 24 órán belül kell eltávolítani vagy elérhetetlenné tenni. 

A felhasználók felelőssége?

A törvénytervezetet több kritika érte, az egyik legélesebb érv, hogy a Facebook egy platform, a hírfolyamára felkerülő tartalmakat felhasználók osztják meg, ezért a nemkívánt tartalmak szűrésének első lépése éppen az lenne, ha a felhasználók önmaguk kritikusan, értő befogadóként, valamint lehetőleg jogkövető magatartással osztanák meg ezeket a tartalmakat. (Vagy pedig a felhasználóikra bízzák, hogy jelentsék azokat.)

A felhasználók képzése!

Ezt célozza meg a Facebook egy új, oktató célú funkciója, mely a felhasználókat segítené abban, hogy helyesen tudják felismeri a félrevezető információkat. 

"Amikor az emberek a hírfolyamuk tetején lévő oktató eszközre kattintanak, újabb információhoz és forrásokhoz jutnak a Facebook Help Centerében, beleértve tippeket arra, hogyan lehet felismerni az álhíreket, mint például a site URL-jének ellenőrzése, a forrás megvizsgálása, más források keresése" - írta Adam Mosseri, a Facebook produkciós menedzsmentjének alelnöke. 

Az új funkció, mely a nonprofit First Draft News szervezettel együttműködve fog működni, 14 ország felhasználóinak hírfolyamában fog megjelenni a következő napokban. 

A Facebook felelőssége

Miután a Facebook évekig hangoztatta, hogy egy nyitott platform kíván maradni - alig néhány szabállyal -, melyet maguk a felhasználók alakítanak a megosztott tartalmakkal, a személyre szabott igényeikkel, a külső, irányító beavatkozás látszatát kínosan kerülni igyekezte, és az algoritmusát ért esetleges kritikák rosszul érintették, a 2016-os amerikai elnökválasztás után revideálta álláspontját.

"Az álhírek terjedésének megakadályozása egy fontos része egy tájékozott közösség létrehozásának. Tudom, hogy a közösségünk pontos információkat akar. Még sok munka áll előttünk, de ez egy fontos lépés efelé." - írta Zuckerberg az új eszközt bejelentő Facebook posztjában. Hogy mennyire tartja fontosnak a Facebook a pontos információ terjedését, a jóltájékozott felhasználókat, azt a nemrég bejelentett The Facebook Journalism Project is megfogalmazta.

Ha a Facebooknak mégsem sikerülne megállítania az álhíreket, még mindig bízhatunk a Google új, fact check funkciójában.

Bemutatkozik az AMD Ryzen processzorcsalád

Végre megérkezett a várva várt új processzorcsalád az AMD-től. A prohardver.hu honlapján Daywalker tollából megjelent egy nagyon jó összefoglaló.

Az utolsó hónapokban már rengeteg pici infómorzsa jelent meg az új Zen architektúráról, de a hivatalos részletet csak most,február végén jelentek meg. Az új processzor bemutatása az AMD szempontjából történelmi jelentőségű, ha meg szeretnénk érteni, miért is fontos érdemes egy kicsit visszatekinteni a múltba , hogy maga az x86/AMD64-es processzorok fejlesztése során az Intelnek és az AMD-nek milyen döntéseket hoztak régebben, és hogyan jutottunk el a jelenlegi fejlesztésekig.

Ha kicsit felületesen figyeljük az eseményeket, akkor a két nagy cég néha-néha váltotta egymást a fejlesztési verseny első helyén, de jellemzően az Intel dominanciáját az AMD-nek nem nagyon sikerült megtörnie. Utóbbi gyártónak főleg az Athlon 64-es időszak volt a legjobb, de az elmúlt pár évben nem sikerült maradandót alkotnia. Fontos azonban, hogy a két cég közötti versenyben bármelyik akkor került hátrányba, amikor az éppen megtervezett processzor architektúra jelentősen különbözött az Intel Pentium Pro CPU-ban bemutatkozó P6 mikroarchitektúrától. Az Intel a Pentium 4-hez fejlesztett Netburst architektúrával próbálkozott újat alkotni, az AMD a Bulldozer architektúrával, megy az FX processzorok alapját képezte.

Az Intel már évek óta a P6 mikroarchitektúra dizájnjának másolásához tért vissza a Pentium M családdal, az innen kifejlesztett Core processzorokkal. Most az AMD tett így a Zen architektúrával. A P6 mikroarchitektúra való visszatérés oka nem az, mert azok olyan forradalmiak lennének, hanem egyszer a programok jelentős része erre optimalizálják, és így az új dolgok bevezetését nem támogatják a szoftverfejlesztők. Így az innováció nehezen jelenik meg a hardverfejlesztés alapjaiban, mivel a programok, applikációk nem biztos, hogy támogatni tudják az frissebb, az eredetitől eltérő architektúrákat. Az új Zen processzorok ebből a szempontból nem tartalmaznak újításokat, talán bizonyos szempontból visszalépésének számítanának, viszont a programok optimalizálása, a fogyasztás és tényleges sebesség terén óriási előrelépésnek számítanak.

Az új processzorcsaládról röviden

A Zen magot, illetve magokat első körben a Summit Ridge kódnevű lapka kapta meg. Gyártástechnikailag ez egy 14 nm-es LPP node-on készült lapka, amely a GlobalFoundries gyárában készül. A processzor 4,8 milliárd tranzisztort tartalmaz, amit sikerült 195 mm²-es területre betenni.

Forrás: prohardver.hu

A Ryzennek sikerül az Core i7-6950x kivételével minden Intel riválísát maga mögé utasítania, köszönhetően nyolc magjának, magasabb alapórajelének és hatékonynak tűnő többszálas feldolgozási képességének. Minden, frekvencia tekintetében fennálló előny ellenére azonban a jelenlegi királyt, a tízmagos Core i7-6950X-et nem tudta trónjáról letaszítani, bár nagyon közel van hozzá. Árban leginkább hozzá leginkább közelebb lévő i7-7700K viszont hiába rendelkezik igen magas frekvenciával, nyolc fizikai mag ellen alul maradt. 

Teljesítmény/fogyasztás szempontjából már más a helyzet, itt a Ryzen csúcsmodellje már a középmezőnyben landol. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az Intel a 14 nm-es technológiát már évek óta használja, így előnye is nagyobb, viszont az AMD szempontjából óriási az előrelépés. Elég csak összevetni az alábbi táblázatban található FX-8350 értékeivel.

Forrás: prohardver.hu

Azt is érdemes figyelembe venni, hogy a teljesítmény eredmények még nem optimalizált alaplapokon jöttek ki, elképzelhető, hogy néhány BIOS frissítés után az eredmények még javulni fognak, illetve megfelelő szoftveres támogatottság is kell majd hogy kialakuljon. 

Valójában az AMD nagyot lépett előre, saját magához képest, felzárkózott az Intel szintjére, de ami nagyon fontos az ár/érték arány. Itt ugyanis a Ryzen 7 1800X teljesítményben i7-6900K tudjuk mondani, ami a Ryzen bemutatásakor kereken 1100 dollár ajánlott fogyasztási árral rendelkezett, szemben az AMD processzor 499 dolláros árával. A különbség óriási, ez viszont árversenyre kényszeríti az Intelt, ami pedig a vásárlónak vagyis nekünk a legjobb. 

Végezetül érdeklődve várom a 2017 év további processzorait az AMD részéről, mert lassan érkeznek a Ryzen 5-ös sorozat, illetve harmadik negyedév elején a 3-as sorozat tagjai. Az év hátralévő részére a cég pedig APU-kat ígér, amik szintén megbolygathatják a piacot.

Kiadók kontra kalózok, az e-book kölcsönzés megvalósíthatósága

Olvasás újragondolva

A klasszikus "könyv vagy papír" kérdés mellett újabban legalább akkora hangsúlya van annak is, hogy "kiadók vagy kalózok"? Jövet - menet olvasó embereket látva a vonaton, metrón felmerül a kérdés, hogy vajon vásárolt e - könyvet "lapozgatnak" - e...? Ugyanis ha e-könyvet szeretnénk venni, a hivatalos könyvkiadók és könyvkereskedések oldalán nem sokkal maradnak le árban papír alapú társaiktól. Jogosan gondolhatja úgy mindenki, aki inkább a letöltött tartalmakat részesíti előnyben, hogy ennyi pénzért, mégis csak könyvet tud venni, nem pedig egy pdf dokumentumot... Nem beszélve arról, hogy egy-egy ilyen e-könyv letöltése méretei miatt pillanatok alatt megvalósul.

A "We love ebooks" Facebook csoportban egy évvel ezelőtt felütötte a fejét a kérdés: "létezik-e Magyarországon e-könyv kölcsönzés?" A kérdésre a Papírontúl blog is kereste a választ, de összességében jövőbeli alternatívákat tudott felsorolni a jelenlegi kérdés megválaszolása helyett. A megoldást erre a problémára havi díjas szolgáltatói rendszerekben látja, amelyek árban sokkal barátságosabbak, mint egy-egy e-könyv megvásárlása. Például a sorozatokat lehet így nézni a Netflixen.

E-kiadványok az oktatásban

Jelenleg Magyarországon szakkönyvek szempontjából szerencsésebb a helyzet, hiszen az oktatáshoz megfelelő szakirodalom szükséges, ennek fejlesztéseire pedig kiemelt figyelmet fordítanak. Nem valósul meg azonban ugyanez a hozzáállás, ha szórakoztató, vagy szépirodalmi kiadásokat szeretnénk olvasni. Itt megemlíti, hogy az adatbázisok a szakkönyvek mellett rengeteg folyóirattal, napilappal bővültek, így talán megéri megkockáztatni a csillagászati előfizetési áraikat... (Arcanum Digitális Tudománytár, EISZ) Összességében hiába vonatkozik ebben a formában is az OSZK-ra a köteles példány szolgáltatás, az e-dokumentumokat csak helyben lehet olvasni. Röviden megválaszolva tehát a kérdést: nem létezik ma itthon e-könyv kölcsönzési szolgáltatás.

Külföldi kitekintés

Azonban biztató külföldi példának hozza a Papírontúl egy másik, szintén ezzel a témával foglalkozó cikkben az Amazont. Két módot is felkínál e-könyv kölcsönzésre; a Kindle Unlimited és az Amazon Prime által. A Kindle Unlimited egy alkalmazás, amelynek havi díjas előfizetése van könyvekhez, hangoskönyvekhez, az Amazon Prime pedig a cég prémium szolgáltatása, amelynek éves tagdíja van.

Feléledt az internetrendőrség...

Érdemes lenne megfontolni az Amazon példáját, és biztosítani olyan megfizethető és legális szolgáltatásokat, amelyek védelmet élveznének a kalózoldalakat fenyegető veszélyek, leleplezések ellen. Vegyük például a KickAss Torrents esetét, az amerikai igazságügyi minisztérium letartóztatta az oldalt üzemeltető férfit.

forrás:

https://www.papirontul.hu/olvasoi-kerdes-itthon-letezik-e-konyv-kolcsonzesi-szolgaltatas/

https://www.papirontul.hu/e-konyv-berles-az-amazonon/

http://index.hu/tech/2016/07/21/lelottek_a_kickasstorrents_oldalat/

https://www.hwsw.hu/hirek/dmca-atlathatosagi-jelentes-szerzoi-jog

https://www.hwsw.hu/hirek/europai-birosag-link-szerzoi-jog-sanoma-playboy