Mesterséges intelligencia: hazai körkép

Létezik magyar mesterséges intelligencia?

 

Ha magyar alatt a magyar nyelven kommunikáló mesterséges intelligencia

fejlesztéseket értjük, akkor bizony vannak elmaradásaink. Magyar nyelvünk jelenti a legnagyobb akadályt, a maga fura szóalkotási módszereivel, ragozott szóalakjaival, szabad szórendjével. Farkas Richárd, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa szerint távol vagyunk még attól, hogy a mesterséges intelligencia megértse a magyar szöveget.  

Egyéb MI témakörökben talán nincs szégyenkezni valónk. Több nemzetközi (vagy magyar gyökerű), mesterséges intelligencia témakörben járatos vállalat hazánkban működteti kutatás-fejlesztési központját.  Nem véletlenül. A magyar matematikai tudás hagyományosan erős és világszerte elismert. 

Nézzünk néhány példát

1. Elsőként nézzük mit lehet kezdeni a magyar nyelvvel. Több szolgáltató (mint
   
   a Google vagy a Nuance) is fejlesztett már olyan öntanuló megoldást, amely felismeri és szöveggé alakítja a beszélt magyar nyelvet – ez fontos lépés afelé, hogy a mesterséges intelligencia a hétköznapokban is használható legyen. Az Apple operációs rendszerébe beépített magyar beszédfelismerő használható SMS írására és e-mailek megfogalmazására. Aki nem szeretné az amerikai titkosszolgálatok portálján keresztülvinni az adatait, annak magyar fejlesztés is elérhető, például az ABSonic beszédkezelő és -feldolgozó keretrendszere 80-95 százalékos pontossággal dolgozza fel és jeleníti meg a valós idejű beszédet. A megoldás valószínűségszámítással segít rá a beszédfelismerésre, példák milliói alapján próbálja kitalálni, mit is mondhatott a beszélő.
2. A 2015-ös, budapesti alapítású és már 170 főt foglalkoztató AImotive az autógyártóknak szánt hardver- és szoftverplatform fejlesztésén dolgozik, amely emberi sofőr beavatkozását nem igénylő önvezető autók gyártását teszi lehetővé. Már Budapesten, Kaliforniában és Franciaországban is elindultak az utakon a  flottái. 
3. A részben magyar alapítású érzelemfelismerés alapú reklámelemzést azaz neuromarketinget szolgáltató Synetiq által fejlesztett szoftver segítségével le lehet olvasni az EEG-fejpántot viselő felhasználók agyhullámait egy hirdetés, film, szónoklat vagy zenemű kapcsán. Pusztán a hullámok megfigyeléséből meg lehet mondani  a nézőknek melyik reklámterv tetszett jobban. A módszer gyorsabb és egyszerűbb, mint a tervek kérdőíves vizsgálata. A cég egyik alapítója Ottlik Dávid részt vehet a Google startup mentorprogramjában San Franciscóban.
4. A Magyarországon, de külföldiek által alapított Realeyes, szintén a digitális marketing világában dolgozik, de ők az online reklámok hatékonyságának elemzését és fejlesztését a felhasználók arcának analizálásával végzik el.
5. A SzTAKI-ban is folynak a virtuális valósággal kapcsolatos kutatások, az ApertusVR nevű terméküket sikeresen mutatták be a Websummit-on. Az ApertusVR egy MIT licenszű, nyílt forráskódú, platform független programozói könyvtár, mely egy új megközelítésben teszi lehetővé a virtuális, kiterjesztett és kevert valóság integrálását, a különböző kutatási, ipari, vagy a mindennapi területeken használt alkalmazásokba.
6. Az Ultinous nevű magyar startup arcfelismerő rendszerekkel foglalkozik.
   
   Neuronhálójuk ma már ott tart, hogy az arcfelismerésben legjobban teljesítő embereket is bőven lekörözi. A különböző technológiai rendszerek összehasonlítására hivatott amerikai National Institute of Standards and Technology nevű hivatal februári riportja szerint jelenleg övék a világ harmadik leggyorsabb arcfelismerő rendszere, Ma nagyjából 3-400 millió biztonsági kamera működhet világszerte, de ennyi mögé már képtelenség embert ültetni, ezt a feladatot igyekeznek gépi intelligenciával helyettesíteni. A cég a kereskedelem felé orientálódott. A bármelyik mezei bolti kamerára telepíthető Ultinous-rendszer azt is megmutatja, hogy a kasszáknál várhatóan mikor fog sor kialakulni. Tevékenységükben  az előrejelzés a kuriózum.
7. A Continental mesterséges intelligencia központot nyit Budapesten, 2018 májusában. Az új központban a legmagasabb technológiai színvonalon folyik majd a fejlesztő tevékenység, és kifejezetten magas képzettséget igénylő munkahelyek jönnek létre.    
8. Bejelentés Brüsszelből: Magyarország csatlakozott az EU mesterséges intelligencia együttműködéséhez. A tagországok koordináltan lépnek fel a mesterséges intelligencia kutatása, alkalmazása, jogi szabályozása érdekében. A brüsszeli tanácskozáson a mesterséges intelligencia technológiai, jogi, etikai kérdései és társadalmi hatásai is nagy hangsúlyt kaptak, kiemelve az oktatás jelentőségét. 
9. Két új, a mesterséges intelligencia kutatásával foglalkozó mesterképzés indul angol nyelven 2018 szeptemberétől két budapesti egyetemen.