A világháló (World Wide Web) az interneten működő, egymással hiperlinkekkel összekötött dokumentumok rendszere, amit 1989-ben, 30 éve alkottak meg. Tim Berners-Lee, brit tudós írta meg az első böngészőt és mivel eleve globális hozzáférésre tervezte, az nem sokkal később, 1991-ben publikussá is vált és az idők során számos változáson ment keresztül.
Web 1.0
A világháló első generációja 1989-2005-ig tartott, aminek fő funkciója az információmegosztás volt. Ebben az első változatban viszont a készítők és a felhasználók közötti kommunikáció egyoldalú, statikus volt (read only webbside). A fejlesztők publikálták munkáikat, termékeiket az online felületen, a felhasználók pedig passzívan megkapták az információt, de nem tudtak rá reagálni, értékelni, kommentelni mint ma a facebookon, instagrammon, közösségi oldalakon, így az interakció limitált volt. Lassú internet sebesség és egyszerűség jellemezte, leginkább szövegekkel, az esetleges képek felbontása pedig meg nem volt a legjobb.
Web 2.0
A web második generációjának nagy előrelépése, hogy az statikus, egyoldalú kommunikációt felváltotta a dinamikus, kétoldalú kommunikáció és így interakció alakulhatott ki a publikáló és a felhasználók között. A web 2.0-vel nemcsak a felhasználó adhat visszajelzést a készítő felé, de a felhasználók is képesek kapcsolatba lépni egymással a weben keresztül, ami nagyon gyors információcserét eredményez. A közösségi média, pl. Facebook, Wikipedia, Twitter,Instagram, YouTube és szinte az összes weboldal manapság rendelkezik a megosztás lehetőségével, így a felhasználok sokkal jobban be vannak vonva az interneten keresztül történő információ publikálásába és áramoltatásába - mind képek, nagy fájlok és videók formájában - mint a web 1.0-nél.
Web 3.0
Sokak szerint jelenleg a web 3.0 korát éljük. Itt a kommunikáció három oldalú: a készítő és felhasználó közötti interakció mellett megjelenik a szerver intelligens aktivitása is. Amíg a web 2.0-ben lehetőleg minél pontosabb keresőszavakkal kellett keresni, a web 3.0 a felhasználóra lett szabva. A személy webfelhasználási szokásai alapján feldolgozza a róla kapott adat- és információmintát, hogy a felhasználó igényeihez legjobban illő ajánlásokat adjon. („The server is doing smart stuff”) Erre lehet példa, amikor az okostelefon értesítőt küld, hogy a tulajdonosa meg lett jelölve egy képen vagy tudja a tartózkodási helyét. A web 2.0-nek nem volt fontos, hogy miért keres valaki egy adott információt vagy miért vásárol egy bizonyos terméket online, de a web 3.0-ra ez már nem igaz. A web 3.0-nak fontos az az információ, hogy valaki mire és milyen gyakorisággal keres, hiszen ez alapján számítja ki, hogy milyen termékek érdekelhetik az illetőnek a jövőben.
Konklúzió
Amellett, hogy ez a technológia nagyban megkönnyíti a mindennapi eletet, felmerül a kérdés, vajon mennyire etikus adataink ilyen formájú felhasználása. Vajon mennyire lehet veszélyes, ha a web 3.0 féle programok, szoftverek pl. Google ilyen magas mértékben tisztában van a felhasználók szokásaival. Úgy is lehet ezt tekinteni, hogy a felhasználók saját adataikkal fizetik meg a szoftverek használatát. Fontos azonban, hogy ezzel tisztában legyenek, illetve azzal is, hogy milyen biztonsági intézkedések elérhetőek számukra adataik biztonsága érdekében.
Aktualitás
Az alábbi cikk személyes adataink kezeléséről és védelméről ad a web 3.0 használata során, továbbá arra is felhívja a figyelmet, miért fontos hogy tájékozottak legyünk arról, hogyan kezelik adatainkat s mit tehetünk adataink védelméért, ha azok külső használatára nem adtunk jogot. A web 3.0-t állítólag követő web 4.0 hatásairól és a feltételezett változásokról pedig az alábbi linken megtalálható cikk ad tájékoztatót.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése