Az e-book: az internetről vissza a könyvtárak polcaira

Az e-book legáltalánosabb megfelelője az elektronikus könyvek, amelyek a nyomtatott kiadások digitalizált és letölthető formátumai, melyeket számítógépes program segítségével mobilon, komputeren és e-book olvasón is elérhetünk. Az e-bookok összetétele nem csak szöveges tartalomból áll. A digitalizált olvasmányok közé (felülettől és olvasói készüléktől függően) többféle multimédiás, interaktív fájl (mások által hagyott kommentek, kép-, hang-, videó fájl stb.) is csatolható, amely plusz élményt adhat az olvasónak. Napjainkban magunk is készíthetünk e-bookokat szoftverek segítségével és ezeket az olvasmányokat ki is adhatjuk elektronikus publikálás keretein belül, fizikai nyomtatvány nélkül is. Léteznek előfizetéses, ingyenesen, illetve kölcsönzési beszerzési megoldások is.

A könyvek szerelmeseinek közösségi otthonai – LibraryThing és társai

Manapság a könyvek világában való bolyongás már nem csak a papírlapok lapozgatására korlátozódik. Az internetnek hála a könyves élmények egyre csak kiterjednek, nem csak olvasmányokat találunk magunknak, hanem részesei lehetünk közösségeknek is, ahol megoszthatjuk egymással tapasztalatainkat, élményeinket a könyvekkel kapcsolatban. Blogbejegyzésemben bemutatok néhány népszerű könyves közösséget és alkalmazást, amit kár lenne kihagynod!

MI, avagy mesterséges irodalom

Az elmúlt évben a mesterséges intelligencia (továbbiakban: MI) egyik legelterjedtebb és legnépszerűbb alkalmazási területévé az OpenAI által fejlesztett ChatGPT vált. A tulajdonképpeni csevegőprogram mindazonáltal közkedveltsége ellenére is az egyre intenzívebb és szélsőségesebb, etikailag és jogilag egyaránt megkérdőjelezhető fejlesztések okán sokak számára kockázat tárgyává lett. Írók, grafikusok, zenészek és más művészek félteni kezdték már megalkotott és az interneten elérhetővé vált műveiket, valamint jövőbeli lehetőségeiket. A literatúra fáján megjelent egy mesterséges ág, de vajon ez képes kiegészíteni, pótolni vagy netán leváltani a kizárólag emberek alkotta szellemi értékeket? Annyi bizonyos, hogy az irodalom fogalma lassan, de biztosan átalakul, kitágul és ennek ténye - talán érthető okokból -, de nem a legmegnyugtatóbb.

MEK és a Gutenberg Project

A magyar

Gutenberg-Project, avagy a MEK történeti áttekintése, fontossága és a jövőbeli szerepvállalása Magyarországon. A rohamos ütemben fejlőfő világ információéhsége és a technikai fejlődés párhuzama és kérdései a a digitális könyvtár kitűzött céljain és feladatain át bemutatva.

      

A Gutenberg Project, a MEK és a webarchiválás - A jövő könyvtára

A különböző dokumentumok digitalizálása már az 1970-es évektől foglalkoztatta többek között a könyvtáros szakma képviselőit is. Az első nemzetközi megmozdulás a Gutenberg Project vagy terv egy közösségi közreműködéssel szerveződő gyűjtemény volt, melynek célja a kulturális művek digitális megőrzése.  A művek elérhetők sima szöveges formátumban, de számos máshogyan is pl. HTML, PDF vagy EPUB formátumokban is. A továbbiakban a cikk a magyarországi fejlesztéseket taglalja, a MEK és a webarchiválás elindulásán keresztül.

Fotótér: online fényképkiállítás a világháborúk idejéből

Zsuppán András az index.hu hírportálon számol be az Országos Széchényi Könyvtár egyik legújabb szolgáltatásáról, az online elérhető OSZK Fotótérről. A nemzeti könyvtár Fényképtára közel hatszázezer dokumentumot őriz, ebből most két kollekciót tett ingyenesen megtekinthetővé mindannyiunk számára: egy első világháborús gyűjteményt, valamint egy erdélyi fotóarchívumot. Mindkét kollekció egyedi, forrásértékű gyűjtemény, ezért teljes egészükben digitalizálásra kerültek. A képeket tárgyszavazták, így a böngészőben a felvételek tárgyára, témájára, a képen látható feliratokra, a készítés helyére, idejére és fotográfusra is lehet keresni.

 

Az első világháborús gyűjtemény kezdőoldala

A Cambridge-i Egyetem könyvtárának kincseit mostantól saját fotelünkből is megcsodálhatjuk

Sokunkban felmerült már a kívánság, hogy a világ híres múzeumainak, könyvtárainak és levéltárainak féltve őrzött dokumentumait, történelmi különlegességeit megtekintsük, azonban sokunknak nincs lehetősége ilyen célból külföldre utazni. A Cambridge Egyetem könyvtára most lehetővé teszi, hogy otthonról, az internet segítségével, ingyenesen megismerhessük és tanulmányozhassuk gyűjteményének legbecsesebb darabjait. 

Szent Tamás és a lyukkártyák

A digitális bölcsészet és az informatika kapcsolata

A digitális bölcsészet (Digital Humanities) egy kurrens definíció szerint “a bölcsészettudományok és a kifejezetten erre a tudománycsoportra szakosodott informatikai megoldások termékeny összekapcsolásának elméleti kutatással is megtámogatott gyakorlata” ami a “nyelvtechnológiától kezdve az irodalmi művek digitális kritikai kiadásain át a történelemkutatás, a muzeológia, a régészet vagy a néprajz gépesítéséig, esetleg a zenetudomány számítógépes kutatásáig” mindent lefed, tehát egyfajta alkalmazott szemléletmód, különféle informatikai megoldások alkalmazása a humántudományok kontextusában. A XXI. század perspektívájából, ahol a számítógépesítés és a hálózatosodás miatt hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy ez a kapcsolat egyoldalú, nehéz elképzelni azt, hogy az informatika fejlődéséhez bármiképp hozzájárulhattak a humán tudományok is. De a digitális bölcsészet kezdeteinél pont ezt találjuk: Aquinói Szent Tamás teljes életművét, mint a hipertext létrejöttének katalizátorát.

Az Internet Archive az olvasók szolgálatában

Brewster Kahle azért alapította ezt a non-profit könyvtárat - Internet Archive -, hogy több millió könyvet, filmet, szoftvert, zenét, weblapokat és még sok minden mást adjon az embereknek. Fő célja, hogy maradandó hozzáférést biztosítson digitális formában.

A jelenleg kialakult helyzetre való tekintettel közel 1,4 millió online elérhető könyvet tett kölcsönözhetővé ingyen. Ezzel a projekttel eddig feltérképezetlen vizekre evez az internetkönyvtár.

 

Párhuzamos valóságok: nyomtatott és eletronikus könyvek – a Gutenberg Project és a MEK fontosságáról

A könyvnyomtatás feltalálásával nagyot fordult a világ. A könyvek nyomtatás általi gyors elterjedése, az írás-olvasás néhány évszázad alatti általánossá válása lehetővé tette, hogy széles tömegek is hozzájussanak a tudáshoz, a hírekhez, a tudomány és művészetek eredményeihez. Mindez nemcsak a köz művelődését segítette elő, hanem a gazdasági fejlődést, ezáltal az életszínvonal általános javulását is.

16. századi nyomda ábrázolása

A könyvnyomtatás feltalálása után bő ötszáz évvel azonban még sokkal gyorsabb ütemben kezdtek teret nyerni életünkben a digitális felületek. Azóta foglalkoztatja és sürgeti az emberiséget a kérdés: lesz-e vége valamikor a Gutenberg-galaxisnak? Ha igen, mikor? Ha nem, hogyan tudjuk minél hatékonyabban összehangolni analóg és digitális életvitelünket? A nyomtatott könyvek digitalizálása, az e-könyvek megjelenése is eme kérdésekre próbált és próbál máig is válaszokat találni.

A MEK és a Gutenberg Project

Az elektronikus könyvek olvasása sok ember számára a mindennapi élet részévé vált. Olvashatjuk őket e-könyvön, asztali számítógépen, laptopon, táblagépen, okostelefonon. Egy könyvnél is kisebb súlyú eszközön több száz olvasnivalót is vihetünk magunkkal. Ezért érdemes tisztában lennünk azzal a lehetőséggel, hogy mennyi jó könyvhöz férhetünk hozzá ingyenesen az elektronikus könyvtárak segítségével.

Az Unió összefogása: Europeana

Az Európai Unió hamar célul tűzte ki, hogy tagállamainak közös és mindenki által támogatott keresési felületet hozzon létre ahol a képi, írott és hanganyag elérhetővé válhat a világhálón. Ezen összefogás által jött létre az Europeana.

A kezdetek 
Az Unió létre jötte óta komoly gondot fordít az európai kultúra megőrzésére. Ennek alapvető része a könyvtárak fejlesztése. 2005-ben az Európai bizottság a könyvtár továbbfejlesztés kapcsán indította útnak az az Európai Digitális Könyvtár projektjét, ami  az Europeana lett. Céljuk egy közös platform volt a tagállamokkal, amik az országok digitalizált dokumentumait elérhetővé teszik bárki számára. Ebben a projektben a tagállamok könyvtárai, múzeumai és más kulturális intézményei vettek részt.
2008-as indulásakor több mint 2 millió anyagot sikerült feltöltenie a tagállamoknak noha ekkor még Európában még csak kezdetleges volt a digitalizálás. A tagállamok közül Franciaország adta a gyűjtemény 47%-át. Magyarország 0,1% járult hozzá nagyrészt a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) anyagából. Az informatikai hátteret Hollandia nemzeti könyvtára a Koninklijke Bibliotheek biztosítja.

A magyar közreműködök:

• Országos Széchényi Könyvtár Magyar Elektronikus Könyvtár (OSZK MEK)
• Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA)
• Nemzeti Digitális Adattár (NDA)
• Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM)
• Magyar Rádió Archívuma (MR Archívum)
• Forum Hungaricum Nonprofit Kft. (Forum Hungaricum)

Hol tart ma?
Ma az Europeana-n több mint 58 millió műalkotást, műtárgyat, könyvet, videót és hanganyagot lehet megtalálni. Népszerűsége miatt látogatói kapacitását folyton növelni kell.
2018-ban amely a Kulturális Örökség Európai Éve volt az Europeana fontos szerepet játszott, hogy a tudásmegosztó pedagógushálózaton, az eTwinning-en, minél több anyagot osszon meg az európai kultúrával kapcsolatban ezzel segítve az iskolákat. Az év során különböző online szemináriumokat tettek elérhetővé és oktatási eseményeket rendeztek a weboldalon, hogy bemutassák az Europeana gyűjteményének sokszínűségét és használatát.

Források:
Europeana
Tudományos és Műszaki Tájékoztatás cikk
Digitális Pedagógiai Módszertani Központ cikke

Digitális gyűjtemények - új hírek, linkek 2019-ben

Bejegyzésemben igyekszem időrendi sorrendben számba venni a világszerte egyre rohamosabban zajló, és széleskörű digitális projekteket.

Forrás: openculture.com

Leonardo Da Vinci jegyzetfüzete

Elsőként a British Library által digitalizált és közreadott, Leonardo Da Vinci jegyzetfüzetét emelném ki, a Codex Arundelt.
Az 570 képet tartalmazó kollekció 1478 és 1518 között örökítette meg a középkori lángelme terveit, jegyzeteit, olasz nyelven.
A feljegyzések tartalmaznak személyes jellegű bejegyzéseket is, de a legtöbb diagram, egyszerűbb vagy részletesebb rajz, tervrajz, a tudomány és a művészetek világához kapcsolódik.
Da Vinci jellegzetes egyedi írása balkezes tükörírás volt, vagyis jobbról balra haladva kell olvasni ezeket a jegyzeteket is. A kódexet azért hívják Arundelnek, mert Thomas Howard Arundel második grófja, Norfolk hercege vásárolta meg Olaszországban a különleges kiadványt, majd leszármazottai hagyták azt a Királyi Társaságra (Royal Society) 1667-ben.
A mellékelt képen látható, hogy Da Vincit foglalkoztatta a függőhíd építés lehetősége, de rajzaiban megtalálhatók az ejtőernyő, a helikopter, a tengeralattjáró vagy a gépkocsi őseiről készült elképzelései, mintegy 300 évvel megelőzve korát.

A könyvtár, mint kutatást segítő eszköz

Az elektronikus dokumentumok számának folyamatos növekedésével és a technikai fejlődés következtében a könyvtár hagyományos fogalma átalakulóban van. A könyvtári gyűjtemény ma már nem csak a fizikai térben létezik, de a közhiedelemmel ellentétben még nem található meg minden az interneten.

A Library Thing és egyéb könyves közösségek, alkalmazások, appok

Library Thing

A Library Thing egy webes alkalmazás könyv katalógusok és bibliográfiai adatok tárolására és megosztására. Emellett szociális felületként is funkcionál: a felhasználók megvitathatják könyvélményeiket és ajánlhatnak új olvasmányt egymásnak. Tim Spalding hozta létre 2005 augusztus 29-én Portlandben. A Library Thing az Amazon és több mint 65 millió könyvtár(Kongresszusi Könyvtár, British Library) adataira támaszkodik. Tud adatokat importálni az Országos Széchényi Könyvtárból és a Magyar Országos Közös Katalógusból is. Mára már 2350000 felhasználója van és közel 130 millió könyv adatait tartalmazza. Bár a Library Thing a könyvekre fókuszál, filmeket és zeneszámokat is hozzáadhatunk a gyűjteményünkhöz. Hasznos funkciója az ajánló, ami a felhasználó saját katalógusa alapján ajánl új könyveket. A Library Thing rendelkezik magyar kezelőfelülettel is, amit a regisztrált felhasználók fordítanak.

TinyCat

2016-ban készült azoknak a kis könyvtáraknak a számára, akik már a Library Thinget használták: templomok, zsinagógák, kisebb iskolák, közösségi intézmények könyvtárai. A Library Thinghez való kapcsolatát könyvtári példával jellemezve a  TinyCat az OPAC(“Online Public Access Catalog”), és a Library Thing az ILS (“Integrated Library System.”). A TinyCat Mark rekordok importálását és exportálását teszi lehetővé, így átláthatóságával megkönnyíti a keresést az olvasók számára. 

GoodReads

Még a Library Thing a katalogizálásra fekteti a legnagyobb hangsúlyt, nagy versenytársa inkább a könyvekről való beszélgetésre összpontosít. Elolvashatjuk, hogy mit írtak barátaink az olvasott könyvekről, és a kritikákhoz kommentet is fűzhetünk. Hátránya, hogy itt nincs magyar kezelőfelület és magyar nyelvű könyvek is csak kis számban szerepelnek az adatbázisban.

Scribd

A Scribd egy 2007 óta működő dokumentummegosztó oldal. A könyvek mellett hangoskönyvek, esszék, kották is találhatóak rajta, sőt, a felhasználók saját dokumentumaikat is feltölthetik. Az tartalmakhoz való hozzáférés regisztrációhoz és havidíj fizetéséhez kötött. A weboldal mellett okostelefonos alkalmazás is rendelkezésre áll  80 millió felhasználója részére.

Moly.hu

A moly.hu egy könyvekkel foglalkozó online közösségi tér, Nagy Bence tipográfus, újságíró alkotta. Segítségével a felhasználók nyílvántarthatják, hogy mit olvastak el eddig, listákat állíthatnak össze, hogy mit szeretnének a jövőben elolvasni vagy megvenni. A könyvekről értékeléseket vagy ismeretterjesztő bejegyzéseket írhatnak, feliratkozhatnak más tagok tevékenységére. Az online és “élő” eseményeken a résztvevők hasonló érdeklődésű barátokat szerezhetnek, ismerkedhetnek. 

Könyvkolónia

A moly.hu vetélytársát az Index munkatársai indították 2009-ben, egyik alapítója Valuska László, a Könyvesblog szerkesztője. Fő támogatója a Libri kiadó és könyvesbolt.

Források:
https://www.nyest.hu/hirek/magyar-konyves-kozossegi-oldalak

https://www.nyest.hu/hirek/kulfoldi-konyves-kozossegi-oldalak
https://en.wikipedia.org/wiki/Scribd

Digitális gyűjtemények Magyarországon

Korszerűek-e?

A digitalizálás célja a magyar kulturális örökség megőrzése, az állományvédelem, egyszerűbb gyűjteménykezelés  és gyarapítás, valamint az, hogy a dokumentumok mindenki számára könnyen és gyorsan elérhetőek legyen.

A kulturális örökségek digitalizált változatának eléréséhez a könyvtárak, levéltárak és múzeumok összefogására volt szükség.

FSZEK Budapest - képarchívum

A FSZEK Központi Könyvtárában található gyűjtemény mintegy 140 ezer fényképet őriz a főváros múltjáról. A gyakori használattól a  képek állaga gyorsan romlik, ezért döntöttek a fotók digitalizálása és adatbázisban való nyilvános szolgáltatása mellett. A fotográfiák mellett az adatbázisban helyet kaptak a Budapest Gyűjteményben található könyvek, folyóiratok lapjain rejtőző városábrázolások is. A válogatás létrehozásánál az oktatási, tudományos és kulturális szempontok domináltak.

"Az út ELDORADO-ba"

Az Országos Széchenyi Könyvtár új, ELDORADO nevű szolgáltatása a teljes magyar könyvtári rendszer jövőjét befolyásoló tényezővé válhat. Nem csak a magyarországi könyvtárak könyvállományának, hanem a kapcsolódó könyvkiadók köteteinek elektronikus elérését is lehetővé kívánja tenni. 

Az ELDORADO nemcsak a hozzáférés tekintetében jelentős, hanem a jogtiszta hozzáférésen keresztül a gazdaság kifehérítéséhez is hozzájárul.

A British Library augusztusa

British Library

"Tracey Crouch brit örökségvédelmi miniszter arról beszélt az elismerés szombati bejelentésén, hogy a könyvtár egészen rendkívüli építészeti megjelenése miatt kerülhetett fel az ország építészeti örökségét gazdagító legkiválóbb épületek listájára." Két kiemelkedő eredményt is elért a British Library augusztusban. Egyrészt, hogy felkerült a legkiválóbb brit épületek listájára, másrészt, hogy mindezt 17 éve ellenére, így azt az elismerést is bezsebelhette, hogy a legfiatalabb épületek közé tartozik, melyek bejutottak.

Digitalizálás Magyarországon

Az idei év sikerei
 
A digitalizálási munka céljának nem csak a magyar kulturális örökség megőrzését, hanem az állományvédelmet,  gazdaságosságot és természetesen azt tekintette, hogy közkincseink mindenki számára,  könnyen és ingyen hozzáférhetőek lehessenek . 

Magyarországon a könyvtárak járnak élen a digitalizálásban (ez alatt az elektronikus katalógus megjelenését és közzétételét értem). A levéltárak és múzeumok is megkezdték a digitalizálási munkálataikat, amihez  a három közgyűjteménytípus összefogása elengedhetetlen volt.