Kína: A technológia totalitárius sziréndala

Két hét alatt több bombahír robbant a világsajtóban: Az Amerikai Egyesült Államok után Kína lett a második állam a világon aki kitűzte a zászlaját a holdra; Kína elérte a kvatumfölényt, Kína beüzemelte a saját "mesterséges napját", egy kísérleti fúziós erőművet ezzel megelőzve Európát és Amerikát. A koronavírus-járvány nyomán pedig Kína lett a világ legnagyobb gazdasága, maga mögé utasítva az Egyesült államokat. Kétségek nélkül kijelenthető, hogy Kína nem csak a globális techboom meghatározó szereplője, de egyben egy feltörekvő gazdasági szuperhatalom, amely a század egyik meghatározó szereplőjének tekintendő. Sajnos egyéb, kevésbé pozitív szalagcímeket is olvashattunk azonban a világsajtóban kínáról, a kínai megfigyelési állam terjeszkedéséről, így az ujgur kisebbség ellen bevetett, disztopikus arcfelismerő technológiáról,  a világ meghatározó közéleti személyiségei, politikusairól létrehozott kínai adatbázisról, vagy szuperkatonákról és emberkísérletekről, amelyeknek tükrében elmondható, hogy Kína gyökeresen más elképzelésekkel rendelkezik a technológia etikus felhasználásáról, mint a nyugati országok. Ezeknek tükrében felmerül a kérdés: Kína felemelkedése beárnyékolja-e a nyugati világot és a nyugati alapvetéseinket arról, hogy milyen célokra használható etikusan a technológia?

XXI. századi alapfogalmak: fintech, elektronikus fizetés, cyberbűnözés

Az Európai Unió 2015-ben fogadta el második pénzforgalmi irányelvét, a  PSD2-t (=Payment Services Directive 2).  Az új rendelkezést az elmúlt évtizedekben tapasztalható változások indukálták, mint például a modern pénzforgalmi szolgáltatások megjelenése (azonnali átutalás, PayPal, Amazon). Az elektronikus és mobilfizetések (internetbank, érintőkártyás és online fizetések) észrevehetően megnövelték a pénzügyi csalások számát. Az ellenük való védekezés kiemelten fontossá vált mind egyéni, mind kormányzati, mind uniós szinten. 

Manapság szinte naponta használjuk a netbank kifejezést, de a fintech fogalma is egyre inkább ismert és elterjedt a közbeszédben. A fintechcégek digitális pénzügyi szolgáltatók, amelyek technikai innovációval és rugalmas megoldásokkal járulnak hozzá az e-kereskedelem fejlődéséhez. Az új elektronikus fizetési megoldások mellett foglalkoznak például bankinggal is. Közép- és Kelet-Európa helyzete az online bankolás területén javuló tendenciát mutat, a régió lakossága egyre nagyobb arányban használja az digitális banki szolgáltatásokat. Lemaradásunk Nyugat-Európához képest jelenleg kb. 15–20%. A fintech egyébként a financial technology rövidítése, és nem csak vállalkozást jelenthet, hanem új informatikai megoldást, szoftvert is.

A kínai adatipar - kémkedés, kiberháború, kontroll, kripto

Szeptemberben bomba robbant: egy kínai cégtől kiszivárgott adatbázis ismét megmutatta, hogy a kínai kommunista párt világhatalmi státuszra törekszik, és ehhez a belföldön már kipróbált adatfeldolgozási módszereket sem rest alkalmazni.

Az elemzők szerint hírszerzési és befolyásolási céllal létrehozott, világszerte 2,4 millió emberről és 650 ezer szervezetről épített adatbázis befolyásos közéleti szereplőről, politikusokról, döntéshozókról és véleményformálókról is tartalmaz olyan érzékeny információkat, mint politikai és családi kapcsolatok, büntetett előéletre és katonai előmenetelre vonatkozó információk, valamint pénzügyi adatok. Magyarországról 710 személy szerepel az adatbázisban. A begyűjtött adatok mintegy 80 százaléka származik a nyílt internetről, bárki által hozzáférhető cikkekből és közösségimédia-profilokból, így mutatva rá az adatkezelésről való gondolkozásunk hiányosságaira, többek között azon felismerés hiányára, hogy a nyilvános adatokkal is vissza lehet élni, többek között hibrid háborús célokra is.

Kamatozó digitális megtakarítást kínál az INLOCK

A digitális pénzügyek (FinTech – Financial Technology) legújabb generációjához tartozó INLOCK megoldása, akár évi 10%-ot is meghaladó hozamot ígér. „Az INLOCK főleg azoknak nyújt megoldást, akik a banki betétek és kötvények tőkegaranciája mellett lényegesen magasabb kamatokra kívánnak szert tenni anélkül, hogy a részvény vagy deviza piacok kockázatait kellene felvállalniuk” – írja a fintechzone.hu