Kína: A technológia totalitárius sziréndala

Két hét alatt több bombahír robbant a világsajtóban: Az Amerikai Egyesült Államok után Kína lett a második állam a világon aki kitűzte a zászlaját a holdra; Kína elérte a kvatumfölényt, Kína beüzemelte a saját "mesterséges napját", egy kísérleti fúziós erőművet ezzel megelőzve Európát és Amerikát. A koronavírus-járvány nyomán pedig Kína lett a világ legnagyobb gazdasága, maga mögé utasítva az Egyesült államokat. Kétségek nélkül kijelenthető, hogy Kína nem csak a globális techboom meghatározó szereplője, de egyben egy feltörekvő gazdasági szuperhatalom, amely a század egyik meghatározó szereplőjének tekintendő. Sajnos egyéb, kevésbé pozitív szalagcímeket is olvashattunk azonban a világsajtóban kínáról, a kínai megfigyelési állam terjeszkedéséről, így az ujgur kisebbség ellen bevetett, disztopikus arcfelismerő technológiáról,  a világ meghatározó közéleti személyiségei, politikusairól létrehozott kínai adatbázisról, vagy szuperkatonákról és emberkísérletekről, amelyeknek tükrében elmondható, hogy Kína gyökeresen más elképzelésekkel rendelkezik a technológia etikus felhasználásáról, mint a nyugati országok. Ezeknek tükrében felmerül a kérdés: Kína felemelkedése beárnyékolja-e a nyugati világot és a nyugati alapvetéseinket arról, hogy milyen célokra használható etikusan a technológia?

Kína megítélése - pénz, tech, infrastruktúra és ami mögötte van

A nyugat Kínával kapcsolatos megengedő attitűdje, amely Tajvan marginalizálásához, a népköztársaság a WTO csatlakozásához és a mostani feltörekvő szuperhatalmi státuszhoz vezetett, ma megtörni látszik: Xi Jinping 2012-es hatalomátvétele óta a Kínával kapcsolatos kételyek és aggodalmak fölerősödtek az egész nyugati világban (ennek egyik markáns kifejeződése a Trump-elnökség konfrontatív Kína-politikájában öltött testet), és a koronavírus-járvány nyomán Kína patinája erősen megkopott világszerte is. Trendszerűnek tűnik, hogy a nyugat szembekerüljön Kínával: egy NATO jelentés szerint Kína „többé nem az a jóindulatú kereskedelmi partner, amit a Nyugat remélt. Évszázadunk feltörekvő hatalma... a teljes spektrumot lefedő, rendszerszintű rivális és a NATO-nak alkalmazkodnia kell a helyzethez.”

 Az olyan beruházások, mint az egy övezet egy út (korábbi nevén új Selyemút) amelyekkel Peking pozíciókat szerzett szerte a világon, így Európában is (többek között olyan országokat lekenyerezve fejlesztési és nagyberuházási hitelekkel, mint Magyarország, vagy Görögörszág, impliciten biztosítva ezzel, hogy szövetségesei legyenek az EU-n belül) már nem csak lehetőség a nyugati döntéshozók szemében, hanem kockázati tényező is, ennek egyik indikátora a Huawei 5G technológiája körülötti huzavona. Egyre világosabb, hogy Peking nyugati jóindulatot és befolyást pénzért igyekszik vásárolni, de elutasítja a nyugati normákat és a nyugati gyakorlatot, helyette egy saját, "kínai modellt" szeretne elterjeszteni a világban. Abból, amit Kínából látunk, ez a modell a nyugatitól gyökeresen különböző.

Amit kínából látunk - nagy tűzfal, 50 centes hadsereg, társadalmi pontrendszer, e-renminbi

Kína vezérelve évszázadok óta a társadalmi harmóniára törekvés, ami a jólét és a béke garanciája egyben. Az égi mandátumot birtokló uralkodó hatalomgyakorlásának célja a harmónia megőrzése; a kommunista párt elképzelésében a harmónia széleskörű társadalmi kontrollt jelent, ennek eszköze pedig egyre inkább a technológia általi információkontroll, a teljes ellenőrzés és szelektív, személyre szóló jutalmazás illetve büntetés. A technológiai eszközök közül a nagy kínai tűzfal a legismertebb, amely az internetes cenzúrát lehetővé tevő technológiát és az azt kiegészítő törvények fúzióját jelenti. A nagy tűzfal célja az információkontroll, proaktívan korlátozza az információhoz való szabad hozzáférést a kínai állampolgárok számára, kiszűri a külföldi befolyást és a belföldi, szubverzívnak ítélt véleményeket.  A tűzfal komplementer eszköze a kínai kormány által működtetett dezinformációs és propagandagépezet - a kínai hírügynökségeken kívül az un. 50 centes hadsereg, párthű kommentelők, akik a közösségi médiákon felelősek a párt céljainak megfelelő narratívák kialakításáért. 

A kínai társadalmi kontroll további eszköze az ambiciózus "társadalmi pontrendszer", amelyet 2020-ban terveztek bevezetni országosan. A központosított pontrendszer lehetővé teszi, hogy az állampolgárokat jutalmazzák és büntessék, többszintű fekete- ill. fehérlistázással,  különböző szempontok mentén (pl. a törvénykövető magatartás, az udvariasság, a hitelképesség ill. adósság mértéke, de az állampárthoz fűződő viszony és is szerepel a pontrendszerben, mint szempont). Egy feketelistára kerülő polgár például nem válthat jegyet vonatokra, kitiltásra kerülhet egyetemekről, egy fehérlistára kerülő "jó" állampolgár viszont jobb állásajánlatokkal találkozhat, a kórházi várólisták lerövidülnek számára, stb.  A pontrendszer a jovőben kiegészülhet a digitális yüannal, azaz e-renminbivel, amely idővel kiválthatja a készpénzt is (ennek az előző technológiával együttes implikációja, hogy a rossz társadalmi pontszámú egyének a gazdaságból is kiszorításra kerülhetnek).

Ha ezeket az ijesztő technológiákat és implikációikat annak a fényében nézzük, hogy Kínában (ahol nem mellesleg a világ 20 leginkább bekamerázott városából 18 található) mesterséges intelligenciát használnak faji profilozásra a muszlim vallású ujgur kisebbség ellen, amely a tömeges bebörtönzésüket is megkönnyíti,  talán érthető, hogy a kínai modellből nyugati döntéshozók totalitárius fennhangokat vélnek kihallani. 

Koronavírus és a kínai modell exportálása

A koronavírus-járvány Kína számára rossz PR-t jelentett, de egyben lehetőséget is arra, hogy átpozicionálja magát ismét, mint vezető hatalom. Az agresszív maszkdiplomáciát követően Kína, miután a tőle megszokott disztopikus hatékonysággal megfékezte a vírus terjedését belföldön, igyekszik a  vírus ürügyén is a nyugat számára rivális, kínai modellhez igazodó technológiai és társadalmi megoldásait exportálni és globalizálni azokat, mindezzel a saját renoméját és befolyását növelve a világban. Egy javaslat a kínai vezetés részéről: globális QR-kódos azonosítás a szabad mozgás visszaállítására, a kínai modell mintájára. A vírus visszaszorítására használt kínai alkalmazások QR-kód alapján jelzik, hogy ki utazhat szabadon, és egyes kínai városok már a QR-kód-alapú szoftver állandó verziójának elkészítését tervezik, amelyben az állampolgárok kórtörténete, állapotfelmérése és életmódbeli szokásai alapján személyes pontszámokat rendelnének, tehát egyfajta egészségügyi pontrendszert alakítanának ki.

A totalitárius sziréndal

A nyugat, az alapvetően demokratikus és liberális elvekre épülő civilizációs modell válságban van, és miközben a saját etikai kérdéseink a cenzúráról, technológiáról, az államhatalom és a nagy cégek befolyásának és hatalmának korlátairól, az egén szerepéről és magánszférájáról javában zajlanak, addig a technológiai fejlődésben átvette a vezetést egy olyan óriás, amelynek etikai megfontolásai a miénktől teljesen eltérő elveken alapszanak, és ahol ezek a kérdések nem kérdésesek többé.  A kínai modell adta válasz az összes nyugati kételyre, hogy az égi mandátum, a harmónia és a párt szolgálatába kell állítani a technológiát. Kérdés, hogy ez-a modell ragadós-e, hogy a nyugati modell megkopott renoméja ellensúlyozhatja e a kínait.

Források:

Euronews - Kínai zászló a Holdon

Index - Üzembe helyezték az újfajta kínai fúziós reaktort, tízszer forróbb hőmérsékletre képes, mint a Nap belseje

Index - Kína is elérte a kvantumfölényt, kihívót kapott a Google

Index - Kínai „szuperkatonák” támadása?

Index - Kína globális QR-kódos azonosítással fékezné meg a járványt

novekedes.hu - Milyen szuperhatalom lesz Kína? - Ez ma az egyik legfontosabb geopolitikai kérdés 

Szabad Európa - „Egyre jobban érezni Kína befolyását”

Telex: A Huawei technológiáját is használták az ujgur kisebbség megfigyeléséhez

Telex: Világszerte milliók adatait gyűjtötte be egy kínai cég, megszereztük a magyar célpontok listáját

Válasz Online - A technológiai háború új csataterei (I. rész)