A modernizáció hatására egyre több háztartásban, munkahelyen (könyvtárakban is) és szórakozóhelyen bevezették a világhálót. Ezzel a digitális írástudás és a felfedezések korszakába léptünk. A 21. századot a gyorsaság, a tömör és rövid kifejezésmód, a leegyszerűsödött nyelvezet, a kreativitás és az új dolgok felé való nyitottság jellemzi. Az Internet világában már mindent szabad: lehetőség nyílik például hírközlésre és terjesztésre, valamint élménymegosztásra (posztolás), véleménynyilvánításra (kommentezés), érzések és érzelmek kifejezésére (like-olás), illetve közösségi kapcsolattartásra, azonnali reakcióra is.
Mindezek alapján köztudott, hogy a 21. században a közösségi média és a digitális szórakoztatóipar már átvette az uralmat a könyvnyomtatás felett. A nyomtatott könyvek fényképezőgéppel való megörökítése mellett megszülettek a tartalomkiadás- és fogyasztás gyorsabb és elérhetőbb módjai, valamint eszközei. A nyomtatott könyvek megjelenítése és bemutatása különböző digitális platformokon keresztül zajlik, ahol a közösségi véleményvezérek népszerűsítik és értékelik az általuk elolvasott dokumentumokat vagy műveket, illetve olvasásra ajánlják őket az érdeklődő célközönség számára. Így elmondható, hogy a nyomtatott könyvek és a digitalizáció ilyen módon történő összekapcsolása nem csupán a lájk- vagy megtekintés-vadászatra vonatkozó célokat rejti magában. Ennek végeredményeként a digitális technológia folyamatosan átalakult, vagyis egyre inkább a nyomtatott könyvek útvonalán halad. Tehát már nem tekinthető ellenfélnek. Emiatt indokoltnak tartom azt, hogy a booktuberekről és a könyvbloggerekről írjak.
Booktubereknek nevezzük azokat a tizen-huszonéves angolul is beszélő és olvasó könyvmoly személyeket, akik könyvekkel, olvasással, valamint irodalommal kapcsolatos videókat készítenek és tesznek közzé a youtube csatornán (Gács, 2019). Más néven ők a vloggerek, akik olvasási élményeikről tartanak szóbeli beszámolót, amelynek a részét egy kedvelt szerzővel, művel, témával és műfajjal kapcsolatos személyes véleménynyilvánítások, összegzések, listák, könyv- és borítóértékelések, illetve könyvajánlások képezik (Gerzson, 2019). Legtöbbször az aktív és rendszeres internethasználó fiatalságot tudják megszólítani (Kovács, 2020).
A videósok által ismertetett könyvek beszerzése a könyvesboltban vagy az antikváriumban való vásárlás, ajándékozás, a könyvtárból való kölcsönzés vagy az internetről történő megrendelés útján valósul meg. Ezek a dokumentumok saját vagy mások könyvespolcukon, illetve szekrényükben találhatók meg. Leggyakrabban az újonnan megjelent és a mostanában olvasott köteteket mutatják be (Gács, 2019).
A könyvekről a booktuberek különböző témák alapján készítenek ajánlókat. Ezeket tematikus videóknak hívjuk, amelyeknek több fajtája létezik. A ’book haul’ esetében az akkor beszerzett, vagy kapott könyvek bemutatása történik. A ’to be read’ típusú videók a jövőben elolvasandó vagy elolvasni kívánt könyvekről szólnak. A ’wrap up’ videókban a múltban elolvasott könyvekről számolnak be a booktuberek. Az ’unboxing’ értelmében a könyves csomagnak a kibontása a kamera előtt zajlik. A ’bookshelf tour’ videókban arról esik szó, hogy milyen fajtájú dokumentumokból áll a videós könyvespolca, illetve hogy a könyveinek az elrendezése mi alapján történik (Kovács, 2020).
Fontos észben tartani, hogy a booktube célja nem az irodalomkritika műfajának a helyettesítése, hanem a közösségépítés és az olvasásra való buzdítás. Így kiemelhető, hogy a booktube a fiatalság számára egy kiváló oktató jellegű felület, mivel ki tudja alakítani bennük az olvasás szeretetét, vagy éppen megváltoztatja az olvasási szokásaikat. Mindennek az alapját az adja, hogy rá kell találnia az olvasóknak a számukra legalkalmasabb könyvre, témára, műfajra és szerzőre. Ezt követően más könyvek, témák, műfajok és szerzők iránt is érdeklődhetnek, ami nagyban növeli a nyitottságukat és a befogadóképességüket (Matuz, 2021). Egyébként az olvasás nem csupán egy tanulási folyamatot fejez ki, hanem élmény és szórakozás is (Gerzson, 2019).
A közösségi médiában járatos, jó anyagi helyzetű (feltűnően több könyvet vásárolnak, mint a többi korosztály és társadalmi réteg, többségük gyakran rendel külföldről is, valamint minőségi videó-készítési célnak megfelelő mobiltelefonnal rendelkeznek) fiatal vloggerek nagymértékű aktivitást mutatnak az Instagramon és a Facebookon is (Gács, 2019), illetve a könyves közösségi platformokon (például a moly.hu-n és a Goodreads-en) is buzgón tevékenykednek (Gerzson, 2019).
Érdekességként megjegyzendő, hogy a Goodreads-et a legnépszerűbb könyves közösségi oldalként tartják számon, amelynek a működtetését az amerikai központú Amazon.com végzi. A videókban a Goodreads sikert arató köteteit, valamint a különböző kihívásokat és tageket jelenítik meg Ausztráliától Magyarországig. A Goodreads-en azok a könyvek állnak első helyen, amelyek csak pár hónapos csúszással kerülnek a magyar könyvesboltokba (Gerzson, 2019).
A vlogolás olyan kommunikációs forma, ahol a videókészítők a megfelelő kép- és videóminőség mellett az artikulációra összpontosítanak. Többségük értelmesen és összefüggően tud beszélni, mondanivalójuk egyértelmű és világos. Az általuk készített csatorna bekövetésének esélyét nagymértékben képes befolyásolni az a tényező, hogy milyen témájú és műfajú könyveket olvasnak. Mérlegelni kell továbbá, hogy eléggé tartalmasak-e az ajánlóik, mondanak-e újdonságot. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy mennyire egyéniek, változatosak és szórakoztatóak a videóik. Az új olvasmányok felfedezésének mértéke is nagyban hozzájárul videóik népszerűségéhez. Végeredményben állítható, hogy a vlogger-társadalom pozitív irányban fejlődött.
Nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a booktubereket illetően számos kritika hangzik el világszerte. Ennek értelmében ők úgy kívánják megszólítani célközönségüket, hogy még nem szereztek kellő mennyiségű tapasztalatot és képzettséget az irodalomkritikával kapcsolatban (Matuz, 2021). A booktubereket ért másik kritika, hogy első helyre teszik a történetmesélős ’Young Adult’, vagyis a fiatal felnőtt korosztálynak szóló könyveket (Gács, 2019). Ezen kívül rengeteg ifjúsági és klasszikus irodalmat olvasnak, ilyen például a Harry Potter és az Alkonyat-trilógia. Megfigyelhető, hogy folyamatosan újabb és igényesebb olvasmányokat fedeznek fel (Gerzson, 2019). Mivel a könyves tartalomgyártó is a fiatalság körébe tartozik, így a hozzá közelebb álló művek élveznek előnyt (Matuz, 2021).
Sokszor problémaként merül fel az is, hogy a booktuber videói alá okoskodó és lekicsinylő kommentek kerülnek arra vonatkozóan, hogy mit olvasson inkább. Holott szabadon megoszthatja saját gondolatait az olvasókkal, és tetszőleges könyvet olvashat (Matuz, 2021). Gács Anna ezt írja kritikai cikkében: „A Booktube a maga szakértelem-ellenességével vagy egyszerűen csak a szenvedélyes laikus olvasó olvasási szokásainak és beszédmódjának a láthatóvá tételével a radikálisan változó véleménykultúra jellegzetes produktuma.” (Gács, 2019)
Határozottan állítható az a tény, hogy egyre kevesebben töltik szabadidejüket szépirodalom-olvasással. Az ilyen fajta olvasási szokások megváltoztatása és az olvasásra ösztönzés érdekében olyan kampányok keletkeztek, amelyek az olvasók számára lehetőséget adnak véleményük és tapasztalataik nyilvánosan történő megosztására. Kiemelnék egy nemzetközi példát e próbálkozások közül: My Favourite Book / The Big Read / Das große Lesen / A Nagy Könyv. Itt az olvasók szabadon megalkothatták egy bizonyos ország legfontosabb hazai és külföldi könyvlistáját (Gács, 2019).
Néhány irodalomkritikus riválisként kezeli a booktubereket, akik sokkal erősebb hatást gyakorolnak a könyvpiacra is (Matuz, 2021). Tóth Judit vendégszerző megjegyezte egy cikkében, hogy a KönyvesBlog című írás első része a magyar booktubereknek a videózással történő kísérletezésről szól. Maga a vendégcikk-író is megerősítette azt, hogy a könyves-kulturális csatornák még nem érték el tökéletesen a céljukat. Ez azt jelenti, hogy a magyar booktuberek még mindig a kísérletezés stádiumában vannak. Igyekeznek a saját közönségüket megszólítani, és amennyire csak lehet, igényeiket teljesíteni (Tóth, 2018).
A véleményvezéreknek köszönhetően a könyvkritika új platformon jelent meg. Mindez azt eredményezi, hogy a videó az írott szövegek helyébe lépett, és hogy a kritika a nyomtatott sajtót követően meghódította az internetet, később a blogokat is (Tóth, 2018). A könyves tartalomgyártók népszerűségét fokozza az a tény, hogy egyre gyakrabban használjuk az internetet, de az ő stílusuk is meghatározó tud lenni. Az olvasás iránti fokozott lelkesedésük és közérthetőbb véleménynyilvánításuk miatt el is nyerik a mindennapi emberek tetszését (Matuz, 2021).
Egyik kedvenc magyar booktuberem Venczel-Tóth Evelin, aki a Pergamenre hányt szavak nevű könyvcsatornát (Vlasics, 2021) állította össze. Evelint egy kifejezetten kedves, életvidám fiatal nőnek tartom. Az elkészített csatornáját tekintve is példamutató, mivel számtalan témájú és műfajú könyvet olvas, valamint rengeteg tartalmat hoz létre. Képes meggyőzni a fiatalságot – beleértve engem is – arról, hogy a minőségi felvételeket készítő és izgalmas témákat bemutató vloggerekre érdemes felfigyelni. Evelin saját videó-csatornája mellett más felületen is tevékeny. Jómagam el tudnám képzelni azt, hogy a jövőben a könyvértékesítés és a könyvkiadás terén is átütő sikereket érne el, szóval érdemes az ő példáját követni. Neki köszönhetően a kívánságlistámon szerepel az Agathe és a Familiárisok című könyv.
A másik videós, akinek az egyénisége megfogott engem, az Boór Andrea. Videó-csatornája az Inside my head címet (Nagy, 2016) viseli. Andi gyorsan beszél, ennek ellenére nagyon okos és hasznos dolgokat mond. Ő is több témában és műfajban járatos, ismertetői figyelemre méltóak. Többségében sci-fit és fantasyt olvas, de nem a legnépszerűbbeket. A videójában megemlítésre kerülő An Unkindness of Magicians című könyv kifejezetten felkeltette az érdeklődésemet. Egyébként is értékelem, hogy a vlogger angol nyelvű könyveket is megoszt. Tanulságos videó-témái, egyedi gondolatai és stílusa miatt nagy sikernek örvend a videó-csatornája a fiatalság körében – beleértve engem is –.
A booktuberek is lehetnek könyvbloggerek. A könyvbloggerek feladata, hogy kifejtsék saját személyes véleményüket az általuk elolvasott vagy elolvasni kívánt műről, illetve hogy az olvasókkal különböző könyves témájú blog bejegyzéseket osszanak meg saját honlapjukon, leginkább könyvajánlók formájában (Kovács, 2020). Ezen kívül a ’#shelfie’ hashtag alkalmazásával fényképeket is közölnek a fizikai formátumú könyvekről a könyvespolcaikkal együtt, ami jelentős érzelmi hatást gyakorol az olvasóközönségre. Tudni kell, hogy a blogger és az olvasók közötti kapcsolat kevésbé személyes (Kovács, 2020).
Említésre érdemesek az ifjúság körében egyre népszerűbb, formailag és tartalmilag szabályozottabb, választékos stílusú könyves blogok. Általában oktató célzatúak, nagymértékben hozzájárulnak az egész társadalom művelődéséhez. Szerzőjük teljes mértékben ismert, akik megfelelő szakmai ismeretekkel és teljes fokú alkotási szabadsággal rendelkeznek. Idetartozik az is, hogy a szerzőn kívül az online közösség is kifejezésre juttathatja a véleményét. A legnyitottabb és bizonyos témában járatosabb csoporttagok lehetnek véleményvezérek, akik a többiek gondolkodásmódját befolyásolják (Waldinger, 2020).
A könyvblogok az irodalmi eseményekről és könyvekről szóló ismeretközlés mellett az egyéni gondolatok kifejezésre juttatására is alkalmasak, ezért a naplóíráshoz (énblog) hasonlítanak (Waldinger, 2020). A személyes könyvblogok alatt olyan internetes fórumokat értünk, amelyek a könyvekre vonatkozó olvasói véleményformálás céljából készültek. A saját gondolatok megosztása rengeteg kontextusban és hangnemben valósulhat meg. Nem csak az olvasók, hanem a könyvpiaci szereplők is kezdeményezhetik a személyes könyvblogok létrehozását (Gács, 2019).
Az első magyar könyvbloggerek közül Lepp Tünde nevét emelném ki. Ő 2003 óta foglalkozik blogozással, és az olvasonaplo.net oldal írójaként ismert. Az egyszerűen kezelhető blogszolgáltatók (például az egykori Freeblog.hu) keletkezésétől már egyre több magyar könyvblog született (Waldinger, 2020).
A könyvbloggerek legfontosabb közösségi oldala a Moly.hu, ahol rengeteg marketingtevékenységet bonyolítanak le, például olvasásnépszerűsítő kampányokat indítanak (Waldinger, 2020). Viszont számos könyvblogger saját YouTube-csatornát, Facebook-oldalt vagy Instagram-fiókot is vezet. Ezeket a platformokat főként a fiatalsággal való kapcsolattartás céljából használják (Gerzson, 2019).
Meg kell jegyezni, hogy már a könyvtáros szakmán belül is fellendült és elterjedt a blogoszféra. A könyvtári tematikájú blogok célja az információközvetítés és terjesztés (például olvasmányajánlás), az olvasók értesítése az újdonságokról, a vélemények megtárgyalása és a viták rendezése. Az imént megnevezett felületek az olvasmányélmények megosztása, a hírek összegzése és a kulturális programokról való tájékoztatás miatt is hasznosak (Bognár – Kozma – Tormási – Tóth, 2011).
Kétféle könyvtári témát érintő blog létezik: az egyik a liblog, amelyet a könyves szakmában járatos személyek készítenek, és amely a legfrissebb témákról nyújt tájékoztatást (Hubay, 2009). A másik blogfajta a könyvtári blog, amely nem magáncélú, és amelyet az intézmény állít össze (Hubay, 2009). A könyvtári blogoknál a használók csak kivételes esetekben szerkeszthetik a tartalmat. Kijelenthető, hogy a könyvtári blogok elősegítik a szolgáltatások hatékonyságát (Bognár – Kozma – Tormási – Tóth, 2011). A liblogok és a könyvtári blogok együttesen alkotják a biblio-blogoszférát (Hubay, 2009).
Példának okáért megemlítenék két liblogot: az egyik a magyar biblio-blogoszféra megteremtője, a Sorsha által létrejött Könyvtároskisasszony, amely Magyarország első liblogjaként ismert. Ez egy könyvtár és informatika témájával kapcsolatos internetes napló (Hubay, 2009). Magyarország második liblogja pedig egy informatikus könyvtáros szakon tanuló hallgató, Kovács Ágnes kezdeményezésére megszületett énblog, az úgynevezett Henrietta-blog (Hubay, 2009).
Két könyvtári blog kezelhető virtuális közösségi térként: az egyik a Könyvtárosháza, a másik a Hangtárnok. Ezeken a felületeken zajlik a legaktívabb közösségi élet, mivel itt a legtöbb a bejegyzéseket írók és a hozzászólók száma, itt fordulnak elő leggyakrabban a bejegyzések és a hozzászólások. Pontosan meghatározható, hogy kikből áll a felhasználói kör, akikre mindig lehet számítani (Bognár – Kozma – Tormási – Tóth, 2011).
Az imént említett műfajú blogokban is bárki nyilvánosságra hozhatja a véleményét, viszont a blogok meglátogatásának és elolvasásának gyakorisága nagyon változó. Idetartozik, hogy a valóságban nagyobb ismeretségi körrel rendelkező szerző több olvasót képes megnyerni magának, valamint komolyabb vitákat képes indítványozni (Hubay, 2009).
A blogformátum, a közvetlenség és az interakció iránti igény a liblogok és a könyvtári blogok számának emelkedését eredményezi (Hubay, 2009). Ugyanakkor az is követelmény, hogy blog szabadon alakítható legyen, illetve hogy az olvasók sűrűbben látogassák a platformot, írjanak bejegyzéseket és kommentáljanak más bejegyzések alá. Továbbá szükséges a könyvtáros aktív megnyilvánulása: rendszeresen nézze a látogatók bejegyzéseit és válaszolja is meg őket (Bognár – Kozma – Tormási – Tóth, 2011). A blognak, mint műfajnak a megismeréséhez arra lenne szükség, hogy a jövendő könyvtárosok már korábban is szívesen és rutinosan elsajátítsák ennek az eszköznek a használatát (Hubay, 2009).
Nem árt megjegyezni, hogy a könyvbloggerek is dolgozhatnak életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelő recenziós példányokból. Ezek a szerző vagy a kiadó által megadott dokumentumok, amelyeket a bloggernek kötelező egy bizonyos határidőn belül elolvasnia, véleményeznie és reklámoznia. A bloggerek többségének az olvasnivalója könyvtári vagy könyvesbolti szerzemény (Waldinger, 2020). Viszont blog-bejegyzéseiket nem mindig szerepeltetik a kiadói felületen, mivel célközönségük nem tart igényt a bennük közölt, ilyen jellegű szövegre (Gács, 2019). Fontos tudnivaló, hogy a magyar könyvbloggerek sokszor nem képesek pénzügyi nyereséghez jutni (Waldinger, 2020).
A blogturnék is nagy jelentőséggel bírnak. Ezek olyan blogműfajok, ahol ugyanannak a könyvnek a leírása több, egymást ismerő bloggertől származik, majd a bloggerek véleményéhez a követőik által létrehozott megjegyzések kerülnek (Gács, 2019).
Mint tapasztaltuk, a vlogoknak és a blogoknak több előnyük van, mint hátrányuk. Véleményem szerint a jövőben is ezek lesznek a munkavégzés, az oktatás, a kapcsolattartás és a szórakozás leghatékonyabb felületei.
Fábián Ildikó
- BOGNÁR Noémi Erika – KOZMA Zsófia – TORMÁSI Gabriella – TÓTH Máté: A könyvtári blogok mint virtuális közösségi terek = Könyvtári Figyelő, 57. évf. (2011) 1. sz. p. 65-68., p. 72-73.
URL: http://epa.oszk.hu/00100/00143/00078/pdf/EPA00143_Konyvtari_Figyelo_2011_1_059-074.pdf (Letöltés ideje: 2021.11.20. 16:21)
- GÁCS Anna: Miért nem kritikus a booktuber, és miért olyan mégis? = Korunk, 30. évf. (2019) 9. sz. p. 17-24.
URL:
https://epa.oszk.hu/00400/00458/00658/pdf/EPA00458_korunk-2019-09_017-025.pdf
(Letöltés ideje: 2021.11.20. 16:21)
- GERZSON Éva: Érdekel, mit olvasnak szívesen a huszonévesek? – A BookTube világa = Képmás Magazin, 2019. 11. 28.
URL:
https://kepmas.hu/hu/erdekel-mit-olvasnak-szivesen-a-huszonevesek-a-booktube-vilaga
(Letöltés ideje: 2021.11.20. 16:22)
- HUBAY Miklós: Könyvtári blogok Magyarországon = Tudományos és Műszaki Tájékoztatás, 56. évf. (2009) 11-12. sz. p. 503-505., p. 509., p. 512-513.
URL: https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/view/7638/10729
(Letöltés ideje: 2021.11.20. 16:22)
5. KOVÁCS Orsolya: Booktuberek és könyvbloggerek = iNapló – ELTE-LIS / InternetSzemle 3.0, 2020. szeptember 29.
URL: http://internetszemle.blogspot.com/2020/09/booktuberek-es-konyvbloggerek.html
(Letöltés ideje: 2021.11.20. 16:23)
- MATUZ Kata: A Booktuberek a modern kor irodalomkritikusai? = iNapló – ELTE-LIS / InternetSzemle 3.0, 2021. február 20.
URL: http://internetszemle.blogspot.com/2021/02/a-booktuberek-modern-kor.html#more
(Letöltés ideje: 2021.11.20. 16:23)
- NAGY Eszteranna (interjúkészítő): Felhagytam a közgazdász jövőképpel, és anglisztika szakos lettem: De kik azok a Booktuberek? 1. rész – Interjú az Inside my head vloggerével = Százhold, online, 2016. 08. 02.
URL:
https://www.pagony.hu/felhagytam-a-kozgazdasz-jovokeppel-es-anglisztika-szakos-lettem
(Letöltés ideje: 2021.11.20. 16:24)
8. TÓTH Judit (vendégszerző): A magyar booktube állapota. Főszerkesztő: Benedek Eszter = AH Magazin, 2018. 10. 12.
URL: http://www.ahmagazin.com/a-magyar-booktube-allapota-vendegcikk-toth-judittol/
(Letöltés ideje: 2021.11.20. 16:24)
9. VLASICS Bálint: „Minden ember számára létezik egy olyan történet, ami neki szól’ – Interjú Venczel-Tóth Evelin booktuberrel, a Pergamenre hányt szavak könyvcsatornáról = Pécsi Egyetemisták Magazinja, 2021. 03. 29.
URL:
https://pecsiegyetemistakmagazinja.hu/minden-ember-szamara-letezik-egy-olyan-tortenet-ami-neki-szol-interju-venczel-toth-evelin-booktuberrel-a-pergamenre-hanyt-szavak-konyvcsatornarol/ (Letöltés ideje: 2021.11.20. 16:25)
10.WALDINGER Dóra: Könyves influenszerek módszereinek adaptálása könyvtári környezetben = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 29. évf. (2020) 3. sz. p. 3-7.
URL: https://epa.oszk.hu/01300/01367/00326/pdf/EPA01367_3K_2020_03_003-013.pdf
(Letöltés ideje: 2021.11.20. 16:25)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése