A MEK és a Gutenberg Projekt

MEK – Magyar Elektronikus Könyvtár

A Magyar Elektronikus Könyvtár megalapításához és működésének szabályozásához az Ajánlás elkészítését 1994-ben egy workshop-on határozták el. Pár hónappal később egy levelezőlistán keresztül gyűjtötték az ötleteket, illetve hasonló külföldi gyakorlatokat is igyekeztek megismerni. Először két teszt gyűjtemény jött létre. Ugyanebben az évben bekerült a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program hároméves tervébe a MEK projekt. 1999-ben a MEK támogatására megkezdődött egy közhasznú egyesület szervezése és ettől az évtől kezdve már az Országos Széchényi Könyvtár adott otthont a MEK projektnek és létrejött egy – kezdetben csak 2 fős – önálló osztály az OSZK-ban. 1999 és 2001 között a MEK keretein belül működött a MIT-HIT, később a LIBINFO internetes tájékoztató szolgálat is. 2001-ben saját szerveren indult el, továbbá elkezdték építeni az Elektronikus Periodika Archívumot is, 2007-ben pedig elindítottak egy újabb különgyűjteményt, a Digitális Képarchívumot.

1996 és 2002 között a könyvtár állománya több mint 4000 darabra, látogatóinak száma pedig 60-70.000-re nőtt.

A MEK csak magyar nyelvű és magyar, illetve közép-európai vonatkozású tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumokat tartalmaz. Elsősorban szöveges műveket gyűjtenek, de megtalálhatók térképek és kották, elektronikus újságok, folyóiratok is.

A MEK Magyarországon a legnagyobb virtuális könyvtár, és a legismertebb szöveg-archívum, bárki részt vehet a könyvtár fejlesztésében, az állomány gyarapításában akár különböző művek felajánlásával, akár azzal, hogy átvételre, archiválásra javasol más szervereken lévő anyagokat, vagy segíthet a dokumentumok más formátumra való átalakításában.

Gutenberg Projekt 

Michael S. Hart alapította 1971-ben, ez volt az első olyan szolgáltató, amely ingyenesen hozzáférhetővé tett e-könyveket. Célja a kulturális művek digitális megőrzése, illetve "az elektronikus könyvek létrehozásának és terjesztésének támogatása". A gyűjtemény a könyvek teljes szövegét tartalmazza. A honlapon 2010-ben több, mint 30000 könyv szerepelt.

EPA – Elektronikus Periodika Archívum és Adatbázis

A MEK-en belül már az 1990-es években elkezdődött a Weben elérhető elektronikus időszaki kiadványok nyilvántartása, több mint 1300 dokumentum került nyilvántartásba.

2003-ban kezdődött az Elektronikus Periodika Archívum fejlesztése, kezdetben csak a gyűjtemény létrehozásával. Nagyrészt más forrásokon is megtalálható kiadványokat tartalmaz, de vannak olyan dokumentumok is, amelyek csak az Elektronikus Periodika Archívumban találhatók meg. Az EPA-szolgáltatásnak köszönhetően az e-folyóiratok számára stabil hozzáférést és megjelenésbeli, illetve formátumbeli egységet biztosítanak. Az archivált tételek többségében lehetőség van a teljes szövegű keresésre. Állománya folyamatosan gyarapszik. 2004 nyarán vált nyilvánossá a bibliográfiai adatbázis, amely az EPA által archivált tételek mellett leírja az interneten, illetve offline módon megjelent magyar, illetve magyar vonatkozású elektronikus időszaki kiadványokat.

DKA – Digitális képarchívum

A Digitális Képarchívum az E-könyvtári Szolgáltatások Osztály fejlesztése, amely az Országos Széchényi Könyvtárban működik. 1994-ben indult a Magyar Elektronikus Könyvtár projekt, melynek első eredménye a könyvjellegű anyagok gyűjteménye (MEK), második eredménye az időszaki kiadványok adatbázisa (EPA), harmadik eredménye pedig a Digitális Képarchívum.

2007-ben jött létre, a képi dokumentumok szolgáltatására a MEK Egyesület, illetve az Internet Szolgáltatók Tanácsa támogatásával.

Anyaga többféle forrásból származik: a MEK és az EPA kiadványaiban található képeket, illetve más, az interneten, illetve egyéb offline kiadványokon megjelenő digitális képeket tartalmazza, amennyiben azok megfelelnek a gyűjtőkörnek, és tulajdonosuk hozzájárul a szolgáltatásukhoz.

A gyűjtemény állóképeket, animációkat és mozgóképeket egyaránt tartalmaz. Egy-egy dokumentum több állományból is állhat (pl. diasorozat), és több alternatív formátumban is megtalálható. A képek felbontását a dokumentum alkotója/tulajdonosa határozza meg.

Sokféle szempont szerint kereshető egy adott dokumentum: sorszám szerint, felkerülési sorrend szerint visszafelé, a megtekintések száma szerint, vagy alkotó, illetve cím szerint, de akár tematikus kategóriák szerint is.

Terveik között szerepel, hogy később speciális funkciókat is beépítsenek, mint például, a kották lejátszása, interaktív nagyítás, illetve a diafilmek automatikus vetítése.

Webarchiválás az OSZK-ban

A webarchiválási almunkacsoport az Országos Széchényi Könyvtárban az Országos Könyvtári Rendszer Projekt Könyvtárszakmai Munkacsoportján belül 2017-ben indult el, melynek feladata a webarchiválás technológiájával való ismerkedés, illetve a leendő tevékenység kialakítása. A projekt 2018-ig tartott.

Célja, hogy megalapozza a magyar internet archívum feltételeit (legyen egy műszaki infrastruktúra, mely képes az internetről nagy tömegű, sokféle formátumú digitális tartalmat begyűjteni, feldolgozni, megőrizni és szolgáltatni; legyenek a magyar közgyűjteményekben dolgozók között szakemberek, akik értenek ehhez a tevékenységhez; legyenek olyan dokumentumok, amelyek szabályozzák a munkafolyamatokat, például gyűjtőköri leírás, válogatási szempontok)

Források:

https://mek.oszk.hu/html/tortenet.html

https://www.gutenberg.org/

https://epa.oszk.hu/

https://dka.oszk.hu/

https://www.oszk.hu/okr-webarchivalas