inapló szemle: A mesterséges intelligenciáról röviden

2021. december 7., kedd

A mesterséges intelligenciáról röviden

Mesterséges intelligencia (artificial intelligence vagy AI):

Egy számítógépes rendszer azon képessége, amely olyan, az emberihez hasonló kognitív funkciókat tud utánozni mint például a tanulás vagy a problémamegoldás.

Működése:

A matematika és a logika segítségével szimulálni tudja az emberek által használt érvelési eljárást, amely új információk tanulásakor segítik a döntéshozásban. Az AI számítógépes rendszerek képesek előrejelzéseket nyújtani, vagy meglévő adatok mintázata alapján műveleteket végrehajtani. Emellett tudnak tanulni a hibákból, így növelve pontosságukat, mely lehetővé teszi az új információk gyors és pontos feldolgozását. Ezen tulajdonságainak köszönhetően bonyolult helyzetekben is használhatók. Ilyenek például az önvezető autók, képfelismerő programok vagy a virtuális asszisztensek.

Típusai:

Szűk AI ( “gyenge AI”)

Az embereknél hatékonyabban képes szűken meghatározott feladatok elvégzésére. Ez az AI legmagasabb szintje, amit az ember máig elért. Jellemzője, hogy több szűkre szabott folyamatok összehangolásával, előre meghatározott keretek között hoz döntéseket, valamint hiányzik belőle az érzelem, és a tudatosság.

Általános AI ( “erős AI”)

Képes meghaladni az emberi eredményeket bármilyen intellektuális feladatban. Ha a mesterséges intelligencia elérné ezt a szintet rendkívül bonyolult problémákat tudna megoldani. Bizonytalan helyzetekben is képes lenne döntéshozásra a korábban megszerzett tudás alkalmazásával. Emberi szintű kreativitással és képzelettel rendelkezne, ami lehetőséget adna széleskörű feladatok megoldására.

Mesterséges szuperintelligencia ( ASI )

Az embert minden szinten felülmúlná, beleértve a tudományos kreativitást, általános bölcsességet és a társadalmi kérdéseket.

Előnyök:

Szinte minden iparágban valós értékeket nyújt.
Szünet nélkül, éjjel-nappal elérhető.
A robotok és virtuális ügyintézők egyszerre több személynek biztosítanak útmutatást különböző helyeken, így kiszélesítik a kommunikációt.
Segítségükkel automatizálni lehet az ismétlődő feladatokat, melyek elvégzése így nem lesz olyan időigényes és a stratégiailag fontos feladatokra fókuszálhatunk.
Csökkentve az emberi hibákat gyorsabban és pontosabban hoznak olyan döntéseket , melyek nagy mértékben támaszkodnak adatokra és sok összetett számítást tarrtalmaznak.
Relevánsabb javaslatokat és ajánlásokat mutatnak fel az adott érdeklődési köre és szokásai alapján.

Hátrányok:

Nagy befektetést és szakértelmet igényel.
Csak már előzetesen ismert információk alapján tud tájékozódni, ezért nehezére esik eljutni egyik feladattól a másikig.
Limitált a kínálat azokból a képzett szakemberekből, akik fejleszteni tudják az AI eszközöket.

Története:

A modern számítógépek alapjait a 19. Század végén és a huszadik század elején fektették le. Az első programozható számítógépet 1836-ban, a Cambridge-i Egyetemen Charles Babbage és Ada Byron tervezte meg.

Először az 1940-es években merül fel egy olyan számítógép ötlete, amelynek programja és az adatok, amelyeket feldolgoz a számítógép memóriájában tárolható. Ez az elképzelés John von Neumann nevéhez fűződik. Ebben az évtizedben fekteti le a neurális hálózatok (Olyan gép vagy program, amely a bioológiai neurális hálózat néhány tulajdonságát modellezi.) alapjait Warren McCulloch és Walter Pitts.

A mesterséges intelligencia létrejöttét sokan az Darthmouth College 1956-os nyári konferenciájára teszik. A konferencia résztveői között voltak a mesterséges intelligencia olyan úttörői, mint Marvin Minsky, Oliver Selfridge vagy John McCarthy, akihez az “artificial intelligence”, vagyis a “mesterséges intelligencia” kiefejezés köthető.