1999-ben tágra nyílt szemekkel nézte a világ a Mátrix című film első részét. A történet szerint az emberiség nagyobb része egy számítógép által generált világban éli életét, ezt tartja valóságának; míg egy kisebb lázadó csoport a disztópikus valóságban harcol a gép ellen. Nem új a gondolat, hogy a valóságot nem ismerik az emberek egy jelentős része, a Mátrix készítői is a Baudrillard és Platón barlang hasonlataiból inspirálódtak. Az viszont újdonság, hogy 25 évvel később minden korábbinál közelebb kerültünk ahhoz, hogy társadalom egy nagyon jelentős része tényleg elveszítse kapcsolatát a valósággal. A Mátrix óta megjelent már a M3gan, a Transzcendens, Vice vagy az Ex Machina és még rengeteg más film is szól arról a "jelenségről" (amit ma mesterséges inteligenciának hívunk) ami egykor még igazán az utópisztikusnak tünő jövőnk egy részének tűnt s mely mára a jelennünké vált oly annyira, hogy napjainkra a filmek valósággá váltak annyira, hogy az MI már filmeket készít sőt saját filmfesztiválja is van az AIFF (Artificial Intelligence Film Festival) mely elsőként nálunk Magyarországon startolt el 2024. március 3-án a Bem Moziban Budapesten.
De honnan is indult mindez?
A reklámszakmából már igazán jól ismert Sallai Ervin (az ACG head of copyja) volt az AI fesztivál igazgatója és, egyben pedig melette ő lett az esemény alapítója. Sallai Ervin már tavaly (2023) nyáron eldöntötte, hogy Magyarországra hozza a legjobb ai filmeket, és megpróbálja mozivásznon megmutatni, éppen hol tart ez az alakuló művészeti ág. A fesztivárról és annak szervezéséről, ötletéről az alábbiakat mesélte: „Mint a kreatív szakmában mindenki, én is kb két éve kezdtem el alaposabban figyelni, mi történik a mesterséges intelligencia háza táján. Én is átestem a hatujjú harcos, napszemüveges macska, kövér szuperhős és DJ-ző Yoda képek korszakán. Persze törtem a fejem, mire lehet az egészet használni. AI influencer, OnlyFans AI modell, pólótervezés? És akkor kitört az AI filmek forradalma. Kezdetben, az elmosódott kétfejű lovak, és a háttérben Tokióvá alakuló Budapest korszakában még elképzelhetetlen volt, hogy valaki konzisztens filmet alkot. De hétről-hétre fejlődött a technika, és 2023 tavaszára már látszott, hogy aki elég elhivatottan üti a billentyűket, az képes lehet történeteket mesélni vagy művészi gondolatokat kifejezni az AI segítségével.”
Nem hiába a mesterséges intelligencia térhóditását a filmiparban az is jól mutatja és Sallait igazolja, hogy 2023. júliusában és 2024. elején Los Angelesben a hírek szerint minden idők két legnagyobb sztrájkjába kezdtek a világsztárok egy leselkedő veszély miatt hiszen már akkor attól tartottak, hogy a mesterséges intelligencia (AI) elveszi a munkájukat, és az arcukat vagy épp mindezek melett a hangjukat (a megállapodás értelmében azonban végül sikerült elérni, hogy a színészeket tájékoztassák arról, ha a mesterséges intelligencia reprodukálja hangjukat, illetve ezen anyagok felhasználásakor kompenzációt is kell hogy kapjanak de a szinkronszínészek munkabeszüntetésének a lehetősége azonban továbbra is ott lóg a levegőben) s olcsóbban, egy számítógéppel helyettesítik majd őket - ez a sztrájk akkor nem igazán vezetett eredményre viszont az biztos az AI filmek azóta nem éppen a legkedvezőbben alakulnak a számukra. Viszont egy biztos, hogy az AI filmtechnológia napról napra fejlődik és senki sem tudja megjósolni a jövőjét, vagy még azt sem, hogy milyen jogi és etikai döntésekkel kell szembenéznie, de egy biztos: izgalmas. "Tehát egészen biztosak vagyunk abban, hogy elképesztő kísérleteket fogunk látni vetítésünk során" - nyilatkozta Glaser Katalin (animációs rendező, író) Sallai Ervin jó barátja és zsűritársa.
Az új mumus neve: Sora avagy a további előzmények:
Újabb fordulat állt be a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terén. Eleinte csak beszélgethettünk a géppel, később képeket hozhattunk létre, és ugyan korábban is voltak a videók megalkotásával kapcsolatos próbálkozások, az Open AI most megmutatta, hogy az ő modelljük mire képes. Ha a vállalat neve ismerősen cseng, az nem véletlen, hiszen ők hozták létre a meglepően fejlett párbeszédekre képes ChatGPT-t és a DALL-E képalkotót is, vagyis nem kispályás versenyzőről van szó. Az új mumus neve: Sora. A Sora hasonlóan működik a DALL-E-hoz, vagyis azoknak, akik ilyen mozgóképekre vágynak, elég csak pár kulcsszót megadni, a többiről a mesterséges értelem gondoskodik.
Ami alapján az AI létrehozta a Sora videóját:
„Egy elegáns nő sétál egy tokiói utcán, amely tele van melegen izzó neonnal és animált városi feliratokkal. Fekete bőrdzsekit, hosszú piros ruhát és fekete csizmát visel, és fekete táskát tart magánál. Napszemüveget hord és piros rúzst használ. Magabiztosan és lazán sétál. Az utca párás és tükröződik, különleges hatást keltve a színes fényekkel. És nagy tömeg veszi őt körül.”
Azt az Open AI is elismeri, hogy a technológia még nem tökéletes mindenhol. Ők maguk hívják fel a figyelmet például arra, hogy a fizikai érintkezések még gondot jelentenek; és ugyanígy problémát okoz a mesterséges intelligenciának a következetesség, őket idézve:
"Előfordul, hogy a létrehozott szereplő beleharap például valamibe, de a videón nem látszik a harapásnyom, a kamera térbeli mozgása sem tökéletes, és az irányokat sem feltétlenül tudja még értelmezni. Ezektől függetlenül, főleg a korai, mások által létrehozott videókhoz képest az Open AI megoldása, a Sora már most félelmetes." - nem a klasszikus – horrorisztikus – értelemben, hanem abban, hogy bár időnként erőteljesen egy videójátékra emlékeztet néhány effekt (a fentebbi videók közül például a tükröződés), sokszor elég nehéz megállapítani, hogy amit látunk, az nem valódi. És akkor most gondoljuk el, hogy a Sora első, publikus változatát látjuk, vagyis még rengeteg ideje van a technológiának kiforrni.
Félnetek nem kell, jó lesz mondják!
Az Open AI abban a sajtóközleményben, amelyben bemutatta a Sorát, feltűnően arra helyezi a hangsúlyt, hogy a mesterséges intelligenciával történő videóalkotást az emberek megsegítésére, bizonyos munkák megkönnyítésére szánják. Vagyis már most igyekeznek kihangsúlyozni, hogy ezúttal sem arra megy ki a játék, hogy emberek elveszítsék az állásukat, hanem arra, hogy könnyebben tudjanak dolgozni – más kérdés, hogy ezzel sikerül-e megnyugtatni bárkit is. Ezzel kapcsolatban nem olyan régen Sallai Ervin is a következőt nyilatkozta:
"Egyes munkák megszűnnek, helyükre újak keletkeznek. Évtizedekkel ezelőtt még üveglapokra festették a várakat, hogy összefilmezzék a hegycsúccsal, ma már kevés üveglapfestő dolgozik a filmiparban. Vannak helyettük viszont hihetetlen képességű utómunka szakemberek. Hasonló lesz a változás a filmkészítés területén, csak turbó sebességgel zajlik. Az AI elképesztő sebességgel fejlődik. Pár évvel ezelőtt alig hallottunk róla, ma már természetes, hogy a tinédzser fiam ChatGPT-vel írja a suliban a prezentációját." - Sallai ugyan nem fél attól, hogy a Skynet elpusztítja az emberiséget, viszont abban egyetért, hogy a világ nagyot fog változni, elvégre fél éve még az is hatalmas újdonság volt, hogy megnézhettük, milyen lenne a Szomszédok Wes Anderson stílusában, most meg komplett klipek készülnek mesterséges intelligenciával.
A TLC és a Next Stop Paris:
A Sora fellendülése és sikereinek ellenére a Warner Bros. Discovery tulajdonában lévő amerikai kábeltelevíziós csatornának a TLC-nek sikerült mégis első körben gyorsan nevetségessé tennie az új "technológiát" és ezzel majdnem a teljes csődbe hajszolni azt. A TLC tévécsatorna által készített Next Stop Paris című film előzetese nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és inkább kínosan amatőr hatást kelt. a Next Stop Paris című film teljes animációját mesterséges intelligenciára bízta. A forgatókönyvet és a szinkront valódi emberek készítették, de az előzetes alapján a nézők jogosan kérdőjelezhetik meg, hogy ez elegendő volt-e a minőségi munkához.
A film előzetese nemcsak vizuálisan hagy kívánnivalót maga után, hanem a történetvezetés és a párbeszédek is kritikát kapnak az internetezőktől és a kritikusoktól egyaránt. A romantikus vígjátéknak szánt alkotás trailerje olyannyira gyenge, hogy inkább paródiának tűnik, pedig a készítők nem ezt a hatást szerették volna elérni.
A TLC a filmet "forradalmi újdonságnak" nevezte, és terveik szerint még idén szeretnék bemutatni a tévéképernyőkön. Azonban a negatív visszajelzések fényében nem lenne meglepő, ha a csatorna végül mégsem vállalkozna a film bemutatására, és a jól bevált animációs technikákhoz térne vissza.
Vajon hogyan is alakult a zsűrizés az AIFF fesztiválon és mik voltak a feltételek?
Azt fontos még az elején leszögeznünk, hogy a fesztiválra a világ minden tájáról várták az első budapesti AI filmfesztivál szervezői a főként mesterséges intelligenciát alkalmazó rövidfilmeket melyyekkel január 28-ig lehetett nevezni. A felhívásra összesen 145 darab nevezés érkezett, amelyet egy ötvenfős előzsűri szűrt meg minek a tagjai MOME-s, METU-s diákokból, a Bujtor István moziklub tagjaiból és reklámosokból állt és akik mintegy hétórányi versenyfilmet néztek végig. Ezután pedig a magyar szakemberekből összehívott főzsűrinek már csak a legjobbakra kellett koncentrálnia és ők választották ki az öt kategória nyerteseit.
„Felkértem Glaser Kati animációs rendező barátomat zsűrielnöknek, és onnantól folyamatosan gyarapodott a csapat. Így csatlakozott a zsűribe többek között az Oscar-díjas rendező Deák Kristóf, a MOME-ről Pálfalusi Attila, a Media Design tanszék vezetője, vagy a Prompters Hungary csoport alapítói. Sőt, a kezdeményezés gyorsan kinőtte az országhatárokat, és rengeteg segítséget kaptam külföldi AI alkotói csoportoktól is.” - emlékezett vissza Sallai Ervin.
Innen is az látszik, hogy a zsűri tagjai a szakmájukban híres és elismert személyek voltak:
- Glaser Katalin, animációs rendező, a zsűri elnöke
- Deák Kristóf, Oscar-díjas és Balázs Béla-díjas rendező
- Bakk Ágnes Karolina, a MOME Innovációs Központjában az Interakció és Immerzió Hub vezetője
- Sallai Ervin, az ACG head of copyja
- Pálfalusi Attila Viktor, a MOME-n egyetemi tanársegéd
- Kő Attila, a Prompters Hungary alapítója
- Turcsán Tamás Péter, a Prompters Hungary alapítója
Az AIFF-ra öt – látványfilm, dokumentumfilm, kísérleti film, videóklip és vegyes művészeti alkotás – kategóriában, maximum 15 perces, legalább a mű felében mesterséges intelligenciával készült alkotásokkal nevezhettek a készítők. A közleményben idézik Sallai Ervint, a The AI Film Festival alapítóját és főszervezőjét:
"Egy éve még néztük a kicsavarodott hatujjú emberek torz állóképét, mostanra olyan filmecskékbe botlunk az Instagramon, amelyekről nehéz eldönteni, hogy forgatták vagy AI segítségével készültek. 20 éve foglalkozom reklámokkal és filmekkel. Több mint 300 reklámmal, egy játékfilmmel, csomó kisfilmmel és tévéműsorral a hátam mögött azonnal éreztem, hogy a mesterséges intelligencia fenekestől felforgatja a szakmát. A mesterséges intelligencia térnyerése rámutatott arra, hogy új értelmezésben kell kezelnünk a segítségével gyártott tartalmakat. Magyarország mindig is úttörő volt a filmiparban, így nem véletlen, hogy pont nekünk jutott eszünkbe egy új típusú, MI-fókuszú filmfesztivál létrehozása"– emelte ki.
Mint megjegyezte, a beérkezett versenymunkák rendkívül sokszínűek: az ausztrál furcsa szőrös lények funk videóklipjétől az elgondolkodtató francia környezetvédelmi filmen át egészen a költői vagy éppen vicces magyar kísérleti alkotásokig rengeteg stílussal és vizuális kultúrával találkozhatnak a nézők.
Ezek után lássuk azt, hogy mégis milyen kategóriákban indulhattak a versenyzők:
- Legjobb játékfilm
- Legjobb dokumentumfilm
- A legjobb kísérleti film
- Legjobb zenei videó
- A vegyes művészet legjobb felhasználása (AI generált ＆ lövés videó)
Sallai szerint az alkotók sokféleképp nyúlhatnak a mesterséges intelligenciához: vannak már olyan programok, amik közvetlen szövegbevitelből videót alkotnak, de az is egy megoldás, ha egy leforgatott filmet egészítenek ki az alkotók mesterséges intelligencia segítségével – például a helyszínt vagy a díszleteket utólag hozzáadva. Van, aki a zenét vagy az elhangzó szövegeket is MI segítségével készíti, de olyan is előfordul, hogy a forgatókönyvben is programok segítenek. Utóbbi azért az alkotói tevékenységet nem tudja helyettesíteni, az MI inkább társíróként működik, aki kérdéseket tesz fel, továbbfejleszt egy alapötletet.
"Ez nem mentesít minket a gondolkodástól, inkább lehetőséget ad. Ha valaki kezdő művész vagy független filmes, és vannak olyan ötletei, amiket eddig mondjuk óriási stábbal, horribilis összegekért tudott volna csak megoldani, most rendelkezésére állnak olyan mesterséges intelligencia eszközök, amikkel valóra tudja váltani ezeket" – mondta Sallai Kalmár Andrásnak a Kapcsolódjunk! című műsorban.
Mi is az a Bem mozi és, hogy is zajlott a fesztivál:
A filmfesztivál helyszíne a sokak által ismert Bem mozi volt, mely egykor Helios Mozi néven nyílt 1908-ban a mai Margit körút 5/b alatt, 1934-ben Admiral néven vált ismertté. 1939-ben a mozik magyarosított nevet kaptak, így ez a mozi az Adria Filmszínház elnevezést viselte a kommunista hatalomátvételig. A szocialista ’50-es években már Bem Moziként fogadta Buda filmrajongóit. A mozi tulajdonosa az Ingatlan Kezelő Vállalat, a bérlő a Fővárosi Moziüzemi Vállalat (röviden: FÖMO) lett.
Az első magyarországi AI Filmfesztivál alkotásait március elején a Bem moziban vetítették: a három előadásban például sci-fik, háborús drámák, posztapokaliptikus animációk és szőrös lényes videoklipek tűntek fel.
„Mindenki érezte, hogy ez valami egészen új dolog, demokratizálja a filmkészítést, és lehetőséget ad olyanoknak is, hogy kifejezzék érzéseiket, gondolataikat, megoszthassák álmaikat, akik korábban nem a filmiparban tevékenykedtek. Természetesen a technológia újdonsága és folyamatos fejlődése, és az, hogy az alkotók zöme az AI használatával egyidőben ismerkedett a filmkészítés alapjaival is, nagyon nagy különbségeket eredményezett az alkotások minőségében” – mondta a tapasztalatokról Sallai Ervin.
De akkor itt vannak a nyertes videók:
- A legjobb játékfilm:
- 2026 directed by Dan Hammill, Jeff Wood
- Dreams of Flowers directed by Chinmay
- A legjobb dokumentumfilm:
- PLSTC directed by Laen Sanches
- A legjobb zenei videó:
- The Tundra directed by Ant Keogh
- 100 Kisses directed by Balkan VIP
- A legjobb kísérleti film:
- Pantomime directed by YZA Voku
- An AI Dreams of Beedoo directed by Souki Mansoor
- A legjobb vegyes művészet legjobb felhasználása (Ai generált ＆ lövés videó):
- We Are Good directed by niceaunties
- Közönségdíjas:
- Downgrade directed by Szakács Szilvia, Kő Attila, Fritz Barbara
Bár az igaz, hogy igazán sok magyar alkotó volt shortlistes, díjat viszont csak a zenei videó kategóriában sikerült hazai csapatnak átadni.
Említésre méltó még az is, hogy a vetítésen való részvétel ingyenes volt, azonban regisztrációhoz kötött, amit a cooltix.hu felületén tehettek meg az érdeklődők, amennyiben kiváltanak egy 0 Ft értékű mozijegyet a fesztivál egy-egy vetítési blokkjára.
Partibeszámoló:
A AI filmfesztivál díjátadójára a hazai rendezőkön kívül Lengyelországból, Csehországból és Angliából is eljöttek független filmes rendezők, majd az alkotók és a nézők átvonultak a Manyiba - Kulturális Műhelyben ahol egy filmes beszélgetésre várták az érdeklődőket Deák Kristóf rendezővel, Miki357 reklám és videoklip rendezővel, Juszt Balázs rendezővel, Szabó Simon színésszel, és Falcao (LavaLava) reklámszövegíróval. A bulin a DJ pult mögött Benski (Simon Bence) és Falcao (LavaLava) aka Tollner Dávid az ACG-ből, valamint Deák Kristóf, uszt Balázs és Ungvári Dávid rendezők gondoskodtak arról, hogy az éjjel soha ne érjen véget.
A parti jó lehetett, mert lakossági feljelentésre a rendőrök is megérkeztek, akik alig tudták magukat átverekedni (a szó átvitt értelmében) a bejutásra várakozó tömegen.
Összefoglalás:
Irodalomjegyzék:
- Mesterséges intelligencia filmfeszt a Bem moziban
- Jön a mesterséges intelligencia filmfesztiválja
- Elsők között kapott filmfesztivált az AI
- International films made with artificial intelligence to be awarded in Budapest
- Itt az The AI Film Festival, az AI-val készült filmeket díjazzák a Bem Moziban
- Mesterséges intelligencia segítségével készített filmeket díjaznak vasárnap a Bem Moziban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése