keresés

2022. december 30., péntek

Csatornakultúra

Korunk digitális világának, valamint egyes szubkultúráknak találkozásának fontos eleme lett a különböző csatornaalapú felületek, mint amilyen a YouTube vagy a nagy népszerűségre szert tevő újabb szolgálatatók által nyújtott platformok, mint a TikTok vagy a Twitch. A korábbi, inkább a szöveges vagy (álló)képi világhoz kapcsolódó kultúrával szemben itt a vizualitás kap kiemelkedő szerepet, illetve a személyes szál is erősebb, mivel a feltöltött tartalmak álláspontom szerint közvetlenebb kapcsolatot teremtenek a tartalom előállítója és a fogyasztója között a tartalomgyártó láthatósága miatt. A szubkultúrákban betöltött szerepüket kívánom néhány példán belül bemutatni, amelyben az egyes platformok szerepére külön ki fogok térni. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy maguk a platformok maguk milyen befolyásoló tényezők, amelyek már a döntéshozók, jogvédők és egyes esetekben a nemzetbiztonsági szolgálatok figyelmét is felkeltették.



A First We Feast YouTube-csatorna szerepe a popkultúrában

A Chris Schonberger által 2012-ben alapított gasztroblog, a First We Feast két évvel később YouTube-csatornát alapított, amely mostanra 11,8 millió feliratkozójával jelentősen túlszárnyalta a blog olvasottságát. A csatorna témája elsősorban az amerikai kulináris sajátosságokat veszi górcső alá (The Curry Shop, The Burger Show, Pizza Wars), de legfontosabb része a csípős életekre, illetve az azzal kapcsolatos kultúrára helyeződik. Ehhez tartozik a csatornán hetente jelentkező Hot Ones című műsor, amelyben a csípős életes szubkultúrában ismert Sean Evans interjúvol különböző popkulturális hírességeket (a színészektől kezdve énekeseken át a UFC-harcosokon keresztül az influencerekig), miközben tíz-tíz, a szintén az Egyesült Államokban népszerű csirkeszárnyakat esznek, amelyeket előtte fokozódó csípősségű szószzal öntöttek le. A műsor 2015-ben, tehát a csatorna beindítása után nem sokkal indult és mára már a 19. évadánál tart (az egyes évadok változó mennyiségű részből állnak, az első évad pl. nyolc részből, a második negyven, a későbbi évadok általában 12-14 részesek). A műsor és ezzel a csatorna sikerességét két dolog határozza meg: egyrészt a Scoville-skálán magasabban lévó szószok vendégekre mért hatása (a sztoikus nyugalomtól a fékevesztett káromkodásig terjed a skála), valamint Sean Evans felkészültségéből fakadó szokatlan kérdései. A vendégek válaszai is túlmutatnak a fentiek miatt a szokásos PR-interjúkén. Állandó eleme a műsornak az „Explain that Gram” rovat, amelyben a vendég Instagram-fiókjából (amennyiben van) választanak ki képeket, ahol kontextust kérnek a vendégtől. Itt a képi kultúra kapcsolódik a csatornakultúrával. Persze az nem derül ki, hogy hányan nem szeretik ezt, mivel a YouTube-nál a diszlájkok száma már nem látható (bár a kedveléseknek így is csak a töredéke lehet véleményem szerint).

Előbbinek több hatása is van kifelé. Több vendég pl. saját csatornáján mesélte el, hogy mit élt át, amikor a műsorban szerepelt (pl. Gordon Ramsay mesterszakács, akinek első vendégsége a műsorban 115 milliós megtekintést generált, egy videóban megmutatta, hogy ő hogyan készíti el a Hot Ones által inspirált csirkeszárnyat. A videó 5,5 millió megtekintésnél tart). A műsornak az internetes mémkultúrára is van hatása. A Paul Rudd színésszel készült rész egy jelenete („Hey, look at us”) ma is népszerű gif (hosszabb változatban itt). A 2019-ben készült rész 21 millió megtekintésnél tart. A műsor népszerűségét jelzi, hogy a Hot Ones és Sean Evans műsorvezető is kapott már jelölést az Emmy-díjra (Sean Evans 2021-ben, a műsor 2022-ben). Az internetes streaming világában fontos Streamy Awardot 2018-ban és 2019-ben is elhódította. A First We Feast a műsor sikerét kihasználva több, saját márkás csípős szószt is kereskedelmi forgalomba hozott. A globális sikerességhez álláspontom szerint a platformon való megjelentetés is elengedhetetlen volt, mivel a lineáris műsorszolgáltatás beszűkíti térben és időben is az elérhetőséget, valamint a szokatlan formátum is inkább megfelelő egy videomegosztón, mintsem valamelyik nagy amerikai televíziós szolgáltatónál.


TikTok-sztárból kedvelt reklámarc – Khaby Lame

A népszerű és világszerte használt csatornaalapú alkalmazások közül a kínai TikTok is fontos szerepet tölt be, elsősorban a fiatalabb korosztályoknál. A sokat idézett táncvideókon kívül itt is sok, főleg rövid (idő)terjedelmű tartalom kerül fel, amelyek milliós megtekintést generálnak. A legnézettebb szereplője ennek a platformnak a szenegáli-olasz Khabane Lame (avagy ahogy világszerte ismerik Khaby Lame). TikTok-csatornájának 2022 novemberére már több mint 152 millió feliratkozója és a tartalmaira több mint két milliárd lájk érkezett. Tartalmai elsősorban különböző ún. life hack-videók kifigurázása. Először bemutatja magát a túlbonyolított life hacket, majd utána a saját, pofonegyszerűségű verzióját, a végén megvonva a vállát az eredeti hack bonyolultságán. Mindezt úgy, hogy egy szót sem szól. Ez az „elkeseredett átlagemberes” viselkedés sokak számára átérezhető, ami növelte a népszerűségét. Élettörténete abból is speciális, hogy a Milánó közelében élő Lamy, bár egyéves kora óta Olaszországban él (egy ideig CNC-kezelőként is dolgozott), de dakari születésűként nem volt olasz állampolgársága. Helyzete hasonló számos korabeli fiataléval, akik bevándorlók gyerekeiként születettek és egész életük Olaszországhoz köti őket, de állampolgárságuk nem volt. Lame – népszerűségének köszönhetően is – megkapta azóta az olasz állampolgárságot, de ezzel együtt felkerült a figyelem középpontjába a hozzá hasonló bevándorlógyerekek helyzete is. Lame népszerűsége emellett a reklámszféra figyelmét is felkeltette: szerepelt a Hugo Boss reklámjában, de kihasználta a népszerűségét a Juventus labdarúgócsapata is, amikor szerepet kapott a Manuel Locatelli leigazolását bejelentő videóban. Együttműködött a svéd labdarúgólegenda Zlatan Ibrahimoviccsal is. A filmvilág is felfigyelt Laméra: meghívott vendég volt a 2021-es velencei, illetve a 2022-es cannes-i filmfesztiválon.

Itt érdemes egy kicsit kitérni a TikTok problematikájára, mivel népszerű csatornaalapú platform, de a többihez hasonlóan itt is állandó probléma a személyes adatok, a kereséstörténet és más metaadatok reklám- és optimizálási célú felhasználása, amire itt rátesz a TikTok kínai tulajdonosi köre és így a kínai állam, valamint a Kínai Kommunista Párt befolyása. Ez az Egyesült Államokban már felvetette a TikTok betiltásának kérdését is (ebből végül csak nemzetbiztonsági vizsgálat lett). Egy esetleges korlátozás hatása főleg az olyan tartalomgyártók számára, mint Lame érdekes kérdéseket vetne fel.


Játsszunk együtt FIFA-t a kedvenc kluboddal!

A csatornaalapú streamingszolgáltatások harmadik népszerű platformja a Twitch, amelyet különösen a gamerközösség szeret használni. A YouTube-bal és a TikTokkal ellentétben a Twitch elsősorban az élő streamingre és az azonnali kommunikáció lehetőségére alapozza koncepcióját, így közvetlen és gyors kapocs tud kialakulni az adott téma/játék kedvelői között. Lehetőség van arra, hogy vendégekkel együtt készüljön stream, ezzel adott esetben hatva is egymásra. Ennek jelentőségére a labdarúgóklubok is rájöttek és elkezdtek saját csatornákat nyitni, ahol ismert, a klubnak szurkoló Twitch-streamereket igazolnak le, akik tartalmat gyártanak a klub számára. Ennek viszonylag friss példája a német másodosztályban játszó Fortuna Düsseldorf csatornája. A klubot 1895-ben alapították, így az egyik nagy hagyományokkal rendelkező német labdarúgóklubnak számít. A szurkolótábora ismert arról, hogy a modern labdarúgás fősodrával ellentétben ragaszkodik az egyesületi formához, illetve az egyesületi tagi döntéshozatal fontosságát hangsúlyozza. (Jelen sorok írója kilenc évet élt Düsseldorfban és tagja a Fortuna Düsseldorfnak.) Ez hoz magával egyfajta szkepszist is az új ármalatokkal szemben, mint amilyen az új platformok felé nyitottság. A Fortuna Twitch-csatornájának 2022 novemberében közel kétezer feliratkozója van, ami nem ugyan nem számít magasnak, de a kontextust és a 2022 szeptember végi beindítást tekintve mégsem kevés.

A csatornát egy Fortuna-szurkoló Twitch-streamer, Jan Breker alias Packsi viszi, akinek saját csatornája közel huszonegyezer feliratkozónál tart. Fő profilja az EA Sports népszerű videojátéksorozatának, a FIFA-játék élő streamje különböző csomagok (packek) bemutatásán keresztül. A streamek több órásak, amik szintén jelentősen elütnek egy átlagos YouTube- vagy TikTok-videó hosszától, viszont lehetőséget biztosít arra, hogy időnként ki- és benézzen az ember a csatornára és kommunikáljon a streamerrel, illetve a többi nézővel. Hasonló a helyzet a Fortuna csatornájánál, ahol annyi a különbség, hogy központi szerepet a labdarúgóklub kap, Packsi itt a Fortunával „fifázik”, amit az elindított „Hennings to Glory” sorozata is mutat (Rouwen Hennings a Fortuna nagy népszerűségnek örvendő középcsatára). A klub terveiben szerepel, hogy játékosokkal interjúk, esetleg felkészülési mérkőzések élő streamje is a Twitchen fusson. Ezzel szeretnék a fiatalabb korosztályt a klubhoz közelebb kötni, ennek mellékágaként pedig a szurkolókat egymáshoz, ami növeli a közösségélményt is és későbbiekben stadionlátogatásra, közös meccsnézésre, illetve a szurkolói (web)shopban való vásárlásra is ösztönöz. A Twitch fontosságára példa: a Real Madrid több mint 345 ezer feliratkozóval rendelkezik.


Összefoglaló

Összességében elmondható, hogy a csatornaalapú video- és streamingszolgáltatók hálózati szerepe inkább abban vehető ki, hogy lehetőséget biztosít az élő streamingen és a kommentszekción keresztül (annak minden bajával együtt) a közvetlen és az egymás közötti interakcióra, így pedig kapcsolódásra. Ez főleg hasonló érdeklődési kör esetén vezethet a további szubkulturálódás irányába. Jó felületei ezek az adott szubkultúra nyelvének, stílusának jobb megismerésére, valamint megfelelő koncepció esetén a saját szubkultúrán kívüli világba való kivitelnek. Ez adott esetben popkulturális hatást is generálhat (erre jó példa a First We Feast és a Hot Ones esete) vagy a hagyományosabb (sport)kultúrát tudja összeházasítani a streamingvilággal (lásd Twitch és a futballklubok). Azonban szubkulturális háttér nélkül is tud ez a hálózatosság működni, mint például Khaby Lame esetében, aki egy életérzésből tudott egymással kapcsolatba került rajongói kört létehozni, amelyben más iparágak is próbálnak sütkérezni. A csatornakultúra – platformtól függően – össze tudja vegyíteni az élő, abban a pillanatban történő eseményeket a visszanézhetőséggel (nem kerül popkulturális lemaradásba az, aki lekéste vagy nem látta az élő adást). Amennyire szorosabbra tudja fűzni egy szubkultúrát egy-egy vonatkozó csatorna, annyira ki is nyitja a külvilág felé azzal, hogy nyilvános felületen találhatóak és jó „belépési pontok” lehetnek adott szubkultúrába, amennyiben az érdeklődés felébred iránta. Nem beszélve arról, hogy a vonatkozó profiloldakon általában megtalálható más szolgáltatónál megtalálható profilokhoz linkek (a Facebooktól az Instagramon át a LinkedInig) is

Ugyan a fenti példákból is látszik, hogy mennyire fontos és sokszor pozitív a csatornaalapú platformok szerepe a különböző kultúrákra, de mindeközben az ilyen platformoknál rendszeresen és jogosan felmerülő (emellett egymással összefüggő) adatbiztonsági, kereséstörténeti és reklámkérdéseket sem lehet teljesen kihagyni itt. Az adatgyűjtések mennyire segítik a hálózatosodást? Mennyire élnek vissza a tárolt metaadatokkal a szolgáltatók? Mi történik, ha egy nem etikus hacker egy biztonsági résen keresztül feltör egy jelentősebb fiókot? Ennek milyen gazdasági kára lehet? Mennyire „jogos érdek” az adatgyűjtés reklámcélokra? Mikor üt vissza egy videók elején rendszeresen betett reklám? Mi a határa a sértésnek? Mi számít zaklatásnak? Tartalomszabályozás vagy már cenzúra? A TikToknál pedig az említett nemzetbiztonsági kérdések is aktuálisak. A csatornakultúra és a gazdasági előny összhangjához ezen kérdések megválaszolására is szükség lesz, hogy róla a pozitív élmények maradjanak fenn és ne a különböző negatív hatások. Ez viszont jelentősebb személyi állományt igényel a platformokat működtető és üzemeltető cégeknél, akik átlátják ezen platformok jogi környezetét, a felhasználói igényeket (a tartalomgyártókét és a „mezei userekét” egyaránt), a technikai hátteret, illetve a különböző rendszerek egymáshoz való integritását. (Érdemes lesz megfigyelni, hogy a tulajdonosváltáson és ennek okán jelentős létszámcsökkenésen átesett Twitter helyzetét, amely ugyan nem csatornaalapú streamingszolgáltató, de a kihívások nagyon hasonlóak.)

Felhasznált linkek

Hanák Gábor
Bejegyezte: dátum:
Címkék: ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)