Magyarországon a könyvtárügy rendezésre megalkották az 1997. évi CXL-es törvényt; ez ugyan teljes mértékben nem rendezte a könyvtárügyet, de megfogalmazta az általános és távlati célokat, irányt tudott adni a szakmai fejlesztéseknek.
Ezt követően dolgozták ki az Országos Könyvtárfejlesztési Stratégiát. Ennek első időszaka 1997–2002 közé esett, a második 2003–2007 közé, a harmadik pedig a 2008–2013 közti évekre. E stratégiában a digitalizálás kiemelt fontosságú kérdésnek számított.
Magyarországon azonban már ennél jóval korábban elkezdődött az számítógépek használata a könyvtárakban. Az első fecskék a szegedi egyetem könyvtárosai voltak, akik először kezdtek számítógépen könyvtári adatbázist építeni. Ezt követték aztán más egyetemek könyvtárai és az Országos Széchényi Könyvtár is. Így a 2000-es évek elejére sok magyarországi könyvtár tért át a számítógépes adatbázis-építésre.
Az OSZK 1993-tól jelenteti meg a Nemzeti Periodika Adatbázist, 1994 óta pedig digitálisan is a Magyar Nemzeti Bibliográfiát, emellett a MEK, a Magyar Elektronikus Könyvtár, illetve az EPA, az Elektronikus Periodika Archívum a legjelentősebbek, amelyek az OSZK gondozásában elérhetőek. Az Országgyűlési Könyvtár pedig 2003-tól a PRESSDOK sajtóadatbázist bocsátja az olvasók rendelkezésére. Ezek mellett a DTT, a Digitalizált Törvényhozási Tudástár kiemelt fontosságú a könyvtár projektjei között, amelynek „gerincét alkotják az ún. jogforrások”.
Magyarországon az Arcanum Adatbázis Kft. 1989-ben kezdte meg működését. Ez a portál számít Magyarországon a legnagyobb tartalomszolgáltatónak. Piaci alapon működő cégről van szó, amely kulturális tartalmak digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Kezdettől fogva a nyomtatott kiadványok, könyvek, újságok, térképek, levéltári iratok digitalizálásával foglalkozik.
Ezt több közművelődési intézménnyel karöltve végzi. Az Országgyűlési Könyvtár és Budapest Főváros Levéltára és az Arcanum közösen létrehozta a Hungaricana Közgyűjteményi Portált.
Ez egy NKA támogatással létrejött digitális szolgáltatás, amelyet közgyűjteményi digitalizálás közzétételének céljával hoztak létre. A portált az Arcanum készíti, üzemeltetője az Országgyűlési Könyvtár, a levéltári szolgáltatásokat Budapest Főváros Levéltára koordinálja.
A Hungaricana 2015-ben vált nyilvánosan elérhetővé, és folyamatosan gyarapszik. Itt érhetők el közintézmények, könyvtárak, levéltárak, múzeumok, valamint egyházi gyűjtemények digitalizált anyagai. Elsődleges célja, hogy a nemzeti gyűjteményeinkben közös múltunkról fellelhető rengeteg kultúrkincs mindenki számára gyorsan és áttekinthető módon váljon elérhetővé.
A Hungaricana hét nagy csoportra osztva bocsátja rendelkezésre tartalmait.
Ezek az alábbi csoportok:
1. Képcsarnok:
Százezres nagyságrendű képanyag tizennyolc intézménygyűjteményéből: képeslapok és archív fotók mellett metszetek, festmények, rajzok, továbbá múzeumi tárgyak 3D-s, „körbejárható” fotói. Az együttes keresés mellett gyűjteményenként is böngészhetünk, az egyes dokumentumok tárgyszavazhatók, a képzőművészeti alkotások kinagyíthatók, valamint a térképen megjeleníthetőek releváns adatai.
Főbb gyűjtemények:
Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok
Iparművészeti Múzeum
FSZEK Budapest gyűjtemény
OSZK – képeslapok
ELTE Egyetemi Könyvtár – grafikák
Ezek mellett még számos intézmény gyűjteménye sorolhatók ide.
2. Könyv- és Dokumentumtár
A Könyv- és Dokumentumtár javát a múzeumok, levéltárak saját állományainak darabja alkotják, köztük évkönyvek, sorozatok, folyóiratok, továbbá számos itt őrzött muzeális könyv, folyóirat. Emellett igen nagyszámú intézmény, könyvtár által digitalizált anyagban kereshetünk: köztük helyi lapok, iskolai értesítők, hazai és határontúli folyóiratok, napilapok, egyházi kiadványok, stb. Az adatbázisban megtalálhatók az MDP és MSZMP központi és megyei vezetőtestületi iratai, Budapest Székesfőváros közgyűlési jegyzőkönyvei, több egyetem vezető testületi ülései jegyzőkönyvei, valamint egyházi levéltárak dokumentumai is. A több mint tízmillió oldalnyi anyag digitalizálását jórészt az NKA támogatta.
Főbb gyűjtemények:
Múzeumi kiadványok
Országgyűlési Könyvtár gyűjteményei
Levéltári kiadványok, levéltári adatok
Helyi lapok, helytörténet
3. Mapire
Egész országokra kiterjedő térképészeti felméréseket tár elénk részletesen. Találunk itt nagy katonai felméréseket, valamint országos, város és tematikus térképeket. Az interaktív térképek 3D-ben és egymással szinkronizáltan is rendelkezésünkre állnak. Kereshetünk településnevekre, mérhetünk távolságot és területet is.
4. Térképek és Építészeti Tervek
Az adatbázis a legnagyobb hazai térképtárak anyagát tartalmazza. A Budapest Főváros Levéltára és a Magyar Nemzeti Levéltár anyaga szinte teljes, csak néhány fond, illetve a méret vagy rossz állapot miatt nem digitalizálható térképek hiányoznak. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményéből valamennyi kéziratos térképet tartalmazza az adatbázis. A hatalmas gyűjteménnyel rendelkező Hadtörténeti Intézet anyagából a legérdekesebb, leginkább kutatott részek: az Osztrák–Magyar Monarchia területét ábrázoló térképek, valamint az I. világháború hadszíntéri térképei kerültek publikálásra. A mintegy százezer térképszelvény többsége kéziratos, a legrégebbi anyagok a 17. század végiek.
5. Levéltár
Itt találhatók:
Oklevelek: Az adatbázis a Mohácsi csata (1526. augusztus 29.) előtt keletkezett középkori okleveleket és azok adatait tartalmazza. A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában (MNL OL) található mintegy 108.000 oklevél alkotja a Diplomatikai Levéltárat (DL), a más helyen található oklevelekről készült fényképmásolatok (mintegy 93.000) pedig a Diplomatikai Fényképgyűjteményt (DF). A mintegy 200.000 oklevél teljes egészében digitalizált.
Királyi Könyvek: A Magyar Országos Levéltár őrizetében lévő Királyi Könyvek (latinul Libri Regii) a királyi kancellárián vezetett másolati könyvek voltak, melyekbe a király nevében kiadott jelentősebb okiratokat bemásolták, feljegyezték. Jelentős okiratnak minősültek az állandó érvényű, gyökeres jogokat, kiváltságokat biztosító, úgynevezett királyi kegyelmi tényekről készült oklevelek.
Levéltári iratgyűjtemény: Az adatbázis egyrészt több levéltár által digitalizált iratgyűjteményt (közjegyzői okiratok, árvaszéki ügyek, végrendeletek, büntető és polgári perek, pest és budai tanácsülési jegyzőkönyvek, tervek), másrészt a Bécsi Levéltári Delegáció segédleteit, valamint a feudális kori megyei közgyűlési jegyzőkönyveket tartalmazza. A mintegy másfél millió rekord mellett mintegy két millió oldal képet találhatunk
- Mária Terézia úrbéri tabellái: Mária Terézia 1767-ben kiadott rendeletének célja a jobbágyterhek felmérése és egységes szabályozása volt.
- Urbaria et conscriptiones: Az „Urbaria et conscriptiones” (Urbáriumok és összeírások), a Magyar Országos Levéltár fondjai közül az egyik legismertebb.
- Névtár: személyek, egyesületek:
- Az ’56-os megtorlás adatbázisa
- Óbuda mezőváros tisztségviselői 1873-ig
- Buda és Pest polgárai 1686-1848
- Tanácsi és pártarchontológia (1948–1989)
- Választói névjegyzék (1941. évi népszámlálás és az 1945. márciusi népösszeírás lakásívei)
- Levéltári iratok
- Levéltári korpusz
- Minisztertanácsi előterjesztések és határozatok (MNL OL XIX-A-83-b) 1955-1967
- Az MKP, MDP, MSZMP megyei (fővárosi) vezető testületi üléseinek jegyzőkönyvei, 1945–1989
- Budapest főváros közgyűlési jegyzőkönyvei 1873–1949
- Budapest Főváros Tanácsának jegyzőkönyvei 1950-1990
- Az 1956-os forradalommal kapcsolatos fővárosi tanácsi és pártiratok
- Az 1918-1919-es forradalmak válogatott forrásai Budapest Főváros Levéltárából
- Rákosi Mátyás iratainak digitalizált másolatgyűjteménye
- Krassó György rendszerváltással kapcsolatos iratanyaga
- Egyetemi jegyzőkönyvek
- 1921. évi kárpátaljai népszámlálás
- Budapest egyesületei (1945-1950. közötti alapszabály-gyűjteményt, valamint az 1950-ben Budapesthez csatolt városok és községek alapszabályainak gyűjteményei)
- Zala megye tisztségviselői (megyei és járási, az adatbázis az első ismert írásos említéstől, 1138-tól egészen napjainkig)
- Zala megye nemesi katasztere 1790, 1829, 1845
6. Budapest Időgép
A Budapest időgép / Térkép alkalmazásban négy különböző időmetszetben (1837, 1873, 1908, 1937) érhetőek el korabeli részletes nagy felbontású térképek.
A Budapest Időgép / Iratok alkalmazásban juthatunk el az egyes ingatlanokhoz kapcsolódó forrásokhoz
7. Népzenei Gyűjtemény
Az MTA BTK Zenetudományi Intézet Hangarchívum a magyar népzene- és néptánckutatás segédanyagaként jött létre, az archívum mintegy 20.000 órányi hangfelvételt őriz.
***
A Hungaricana egyik közreműködő intézménye az Országgyűlési Könyvtár. Ez a könyvtár a tényleges üzemeletetője a portálnak, de emellett számos dokumentum elérhető itt a könyvtár dokumentumai közül digitális formában.
Az Országgyűlési Könyvtár nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a dokumentumai, illetve különleges, egyedi gyűjteményei digitális formában is hozzáférhetőek legyenek.
A Hungaricana portálon több mint 1,5 millió oldal tartalom érhető el az Országgyűlési Könyvtár digitalizált anyagából.
Ezek között található:
Országgyűlési dokumentumok:
1861-1990 közötti időszak mindkét házának plenáris üléseiről készült szószerinti naplók, valamint a tárgyalások alapját képező iratanyagok, a cikluson belül sorszámmal ellátott ún. irományok lettek elérhetővé online módon. 1884-től 1939-ig a ciklusok elején a képviselőház, illetve a felsőház tagjairól almanachok jelentek meg, amelyeket a könyvtár szintén digitalizált. A ciklus közbeni változásokat az évente kiadott ún. lakáskönyvekben lehet nyomon követni. A képviselőház 1848-tól maga választotta tisztségviselőit: az elnököt, a két alelnököt, és a jegyzőket, akik tevékenységüket a mindenkori házszabálynak megfelelően végezték. A főrendiház elnökét és alelnökeit az uralkodó nevezte ki. Az 1848 és 1990 közötti időszakban megjelent házszabályok is elérhetők digitalizált formában. Magyarország éves költségvetésének megállapítása 1848 óta az Országgyűlés joga. A költségvetés és zárszámadás kötetekben is olvashat, kereshet a portálon.
Jogforrás: Magyarországi rendeletek tára (1867-1945)
Közlönyök: Tanácsok közlönye (1954-1989)
Döntvények, kommentárok – Döntvénytárak: Büntetőjogi döntvénytár, Curiai döntvények, Döntvénytár
Folyóiratok, napilapok: A jog (1886-1908), Bírák és Ügyészek Lapja (1915-1919), Iparjogi szemle, (1925-1935), Keleti Újság (1919-1944), Magyar jogászegyleti értekezések és egyéb tanulmányok (1880-1943), Magyar külpolitika (1922-1944), Polgári jog (1925-1938), Törvényszéki csarnok (1859-1883) stb.
Könyvek: Olyan művekről van itt szó sok más mellett, mint Szemere Bertalan naplókötetei 1869-ből, Eötvös József emlékbeszédei 1868-ból, Horváth Mihály 25 évet átfogó, háromkötetes Magyarország története szintén 1868-ból, vagy Zlinszy Imre örökösödési jogról szóló monográfiája 1877-ből stb.
***
A digitalizálással nagyban segítjük az információ áramlását, illetve, hogy mindenkihez eljusson az információ, aki szeretné. Azért tartom jó ötletnek és követendő példának az említett könyvtárak és közművelődési i ntézmények szerepét ebben, mert gyűjteményeik – amelyek közül nem egy speciális és nehezen hozzáférhető- így könnyebben elérhetőek az olvasók, felhasználók számára.
Meglátásom szerint a fentebb leírt digitalizálási folyamatok és intézményrendszer kiépülése követendő példa lehet a jövőre nézve is, hiszen napjainkban a járványok és az energiaválság miatt bezárásra kényszerülő közintézmények (könyvtárak, levéltárak) miatt egyre nagyobb fontosságot nyer az otthoni munkavégzés, adott esetben az otthoni kutatómunka.
Ebben a helyzetben a digitális tartalmak minél szélesebb körű és minél gyorsabb elérése alapvető fontosságú.
Toldi Eszter
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése