Apple napjainkban
Az Apple óriási világmárka lett, gyorsan jönnek ki az újabb és újabb kütyükkel, okostelefonokkal, évente akár több újdonságot is piacra dobnak, így gyors ütemben avul el a jó borsos áron megvásárolt készülékünk. Ehhez jön még hozzá, hogy szinte kizárólag az Apple gyártotta kiegészítőkkel, szoftverekkel és egyéb készülékekkel kompatibilis bármely termékük. Az iOS a saját operációs rendszerük, mely az Androiddal nagy versenytárs, ám laptopjai és asztali számítógépei a Microsoft versenytársai.
Nehéz szervizelhetősége, drága árfekvése és gyors elavulása ellenére mégis rengetegen szeretik az almás termékeket, és szinte már függőként ragaszkodnak a márkához. Ezt az Androidosok nehezen, vagy éppen egyáltalán nem képesek megérteni, így sajnos én sem. Mindenesetre státusszimbólum mivoltuk mellett az Apple termékeinek sikerében bizonyára nagy része van Steve Jobs karizmájának, és hihetetlen ütemű technológiai fejlődésüknek.
Az Apple az okostelefonok elterjedésével vált a legnagyobbak egyikévé villámgyorsan, és hamar lekörözött okostelefon gyártásban és fejlesztésben bármely más piaci versenyzőt. 2010-ben ezen sikerén felbuzdulva piacra dobta az iPadet is, melyet bizakodva várt a világ, és végül ismét zajos sikert arattak. Az AppStore bevezetésével az Apple kimondottan iOS-ra tervezett alkalmazások vásárlására buzdít, és részesedést is szerez az eladásokból, így gazdagítva tovább bevételei és szolgáltatásai sorát.
Számos esetben okozhat gondot, hogy az iPhone-on tárolt adatainkat, zenéket csak az iPhone és az iOS rendszerek bírnak kezelni, így hiába készítettünk egy sorozat szuper képet, esetleg hangfelvételt, azt nem oszthatjuk meg egykönnyen androidos barátainkkal.
A klasszikus jellemzőkön, az okostelefonok és táblagépek gyártásán túl, az Apple mára elkezdett online tartalmakat gyártani, melyek szintén nagy érdeklődésnek örvendenek. Már nem csupán eszközöket és szoftvert, de videókat is gyárt a cég, saját filmet, sorozatot, így szélesítve a kínálatát, és még több potenciális Apple rajongót maga köré gyűjtve. Saját zenéi és műsorai mellett azonban botrány is beárnyékolta a cég sikerét, mikor adatvédelmi problémákat észleltek 2017-ben. Az elmúlt évek és a jelen slágere az adatvédelem, így erre fokozottan figyelni kell, hiszen az adataink sokat érnek a szolgáltatóknak, számtech cégeknek.
Mára az iTunes, az Apple legendás zenelejátszó alkalmazása szétvált 3 másik appra: Apple Music, Apple TV és a Podcasts app. Immár nem csak megoszthatatlan formátumú zenékkel gazdagít minket, de streaming szolgáltatói babérokra is tör a tech-cég, mely eddig mindig sikeres volt ötleteivel. Ezek után pedig, bár bevételei jelentős részét készülékgyártásból és eladásból szerzi az Apple, beszüntették az iPod gyártását, mely így 21 év után válik történelemmé.
Az Apple ma meghatározó technikai cég, mely a piac jelentős részét uralja, viszonylag kevés konkurenciával. A számítástechnika világát uraló 5 nagy cég egyike, monopol helyzetben, melyet mind féltve őriznek, felosztva a piacot egymás közt, és kiszorítva az új szereplőket. Ezen helyzet orvoslására igyekezett az EU meghozni a szabályozást, mely a szabad versenyre hivatott lehetőséget adni.
Microsoft napjainkban
A Microsoft az Apple egyik legnagyobb riválisa, de a Microsoftnak biztosan az Apple a nemezise, mióta eladták részvényeiket az üzletben. Ki ne dolgozott volna már Windows operációs rendszerrel? Bizony itt Közép-Európában a Microsoft termékei, valamint a Windows operációs rendszer a legelterjedtebbek évtizedek óta.
A Microsoft nagy fejlődésen ment keresztül, rengeteg buktatóval, hibával, de mégis szinte megkerülhetetlen a mindennapi életünkben. Bill Gates nevét is sokan ismerik, hiszen a Microsoft alapítója, és néhány vicc főszereplője is. Anyagilag és befolyás tekintetében olyan mélyen beleivódott az amerikai világba, hogy válása nem csupán magánügy, de komoly következményekkel, változásokkal járhat a világra nézve is.
Történelmi esemény még az Internet Explorer megszűnése. A számos mémet ihlető, lassú, és nem szívesen használt böngésző úgy hiszem, senkinek sem fog hiányozni.
Miközben a tech világ öles léptekkel halad előre, a Windows 11 is valósággá vált, a folyton vírusos számítógépek sem kísértik többé a felhasználókat. Nem csak az operációs rendszer kapott új nevet, de az Office 365 is Microsoft 365-re változott. Ez nem csupán névváltást, hanem tartalom bővülést is jelent. Kaptunk bele egy mesterséges intelligenciát, mely segít a minőségi munkában, és egy alkalmazást, mely monitorozza a képernyőidőnket.
A Microsoft is terjeszkedik az Android felé, egyetlen alkalmazásba sűrítette a Word, Excel és PowerPoint szoftvereket, hogy okostelefonon is elérhetőek legyenek számunkra.
A világ nyugati felén hiába aratott sikert a Microsoft, hiába meghatározó az irodai életben, oktatásban, Kínából mégis kitiltották mostanra, utolsóként a nagy külföldi cégek közül: megszűnt a Bing keresőmotor elérhetősége a kínai felhasználók számára.
És mint minden tech-cég, információ gyűjtésen kapták rajta még pár éve a Microsoftot, mely nem fért össze a GDPR szabályaival. Ezen már meg sem lepődünk, azon azonban igen, hogy mindez a fizetős szolgáltatásai keretében történt, ahol elvárható lenne a diszkréció, hiszen megvettük a szolgáltatást, nem viselkedtünk ingyenélőként.
Google: keresőtől az appokig
A Google egy egyszerű, ám forradalmi keresőmotorként indult, mely összegyűjtött mindent, ami a beírt keresőkifejezéshez kapcsolódik a weben, és listázta a találatokat a felhasználók számára. Ez ránézésre ma is így van, csak azóta okosabban, ügyesebben végzi a munkáját, és számos egyéb szolgáltatással bővült a paletta. Ahogy haladtunk előre, fejlődött a technika, a cég, az online világ, megjelentek a blogok, megjelent a blogger felület. Elterjedt az e-mail, megjelent a Gmail, majd a hirdetések, melyek a mai napig rekord bevételeket hoznak a Googlet jegyző Alphabet Inc.-nek. 2004-ben megjelent a Google Maps és a Google Earth, mely mostanra napjaink részét képezik, hiszen ha útvonalat tervezünk, a legtöbben elővesszük az okostelefonunkat, és beírjuk az úticélunkat a Google Maps alkalmazásba. 2005-ben jelent meg az Android, ma már nem is hinnénk, de egy évvel a YouTube előtt. 2006-ban a Google segítségével kereshettünk, böngészhettünk az interneten, online térképet nézegethettünk, e-mailezhettünk egymásnak, szerkeszthettünk képet a Picasan, amit felhasználhattunk a blogunkban. És mindez csupán 5 év alatt, hiszen 2001-ben kezdett a Googe, mint keresőszoftver. Ehhez képest a szolgáltatások összekapcsolására, a Google+-ra még 2010-ig kellett várni. Igaz, közben számos hasznos, vagy épp szórakoztató, kisebb volumenű fejlesztés történt. Szintén meglepő, de a Google Shopping megjelent 2010-ben, míg a Translate csak 2014-es megjelenésű fejlesztés, bár az egyik leghasznosabb, és legizgalmasabb. Az idő előre haladtával egyre többen használták a Google szolgáltatásait, melyekből egyre többféle lett, és igyekeztek fejleszteni a meglévőket is. A Google népszerűsége töretlen, rengetegen használják a Gmailt, és más alkalmazásokat, amiket fejlesztettek. Töretlen sikerét csupán megkoronázni tudja az időzítés, amivel még bőven időben, 2019-ben piacra dobták a Google Classroomot, hiszen 2020-ban érte el Európát a Sars-Cov-2, vagyis Covid19 névre hallgató lidércnyomás, mely az online oktatást tette szükségessé. A felhő alapú technológiákat előnyben részesítő Google jól ráérzett a Classroom és a Workspace szükségességére, és ezzel meglovagolta a home office hullámot, megoldást nyújtott számos dolgozó karantén problémáira. Az idei nagy újítás pedig a Google for Education.
Bár 2010 környékén volt egy törekvése a Google-nek, hogy a Buzz a Twitterrel, Facbookkal egy lapon említhető, esetleg azokat leköröző közösségi fórummá váljon, ez nem sikerült.
A Google híres ambíciózus törekvéseiről, nagyszabású projektjeiről. Körbe fotózták a világot, bepillanthattunk a 3D városképekbe, tengerfenékre, és aztán megérkezett az úszó szerverek ötlete, amely részben kapcsolódik a mai Európai Uniós törekvésekhez is, legalábbis energiatermelés szempontjából.
A számtalan fejlesztés mellett a Google az évek során számtalan könyvet, újságot digitalizált, és tett elérhetővé, bár ennek nem mindenki örült. Számos szerzői jogi pert akasztottak az óriáscég nyakába, melyekre irdatlan összegeket költött, hogy megegyezzenek.
Nem csak könyveket digitalizál és programokat fejleszt a Google, de igyekszik a konkurenciát felvásárolni, ahogyan az ígéretes kis cégeket is. Számos népszerű vagy innovatív cég esett áldozatául, így igen sokrétű szolgáltatást képes nyújtani, konkurenciája pedig nem igazán maradt, és nem is tud kifejlődni.
Ezzel eljutottunk a Microsoft és az Apple monopolhelyzetéhez a Google-nél is, mely tovább fokozódott, mikor internet szolgáltatóvá vált, hiszen vett magának egy darabot az internet kábelből a Csendes-óceán mélyén.
Nem csupán a szerzői jogokkal van fasírtban a Google, de a személyiségi jogokkal is meggyűlt a baja 2014-től, mikor is létrejött a jogi keret rá, hogy leszedessék magukat az emberek a netről, mint a telefonkönyvből.
Mint minden nagy cég, a Google is profitorientáltan működik. Ezzel nincs is semmi baj, csakhogy ellentmondásos szitukba keveredik, adatokat gyűjtött engedély nélkül, szóval nem volt a leg megbízhatóbb piaci szereplő, a kis emberek adatai szempontjából. Ezért írták a GDPR-t, és ezért kérdezi meg minden weboldal, hogy engedélyezzük-e a sütiket.
A Google ugyanakkor igyekezett kínába és koreába is bejutni, ám előbbinél cenzúráznia kellett a találati listát, majd leváltották a microsoft bingjére, utóbbinál pedig egyszerűen nem kezdték elegen használni, így a Kelet nagy részét nem vette be a Google, akármilyen nagy cég is.
Ma a Google a legtöbbet használt kereső, és számos egyéb programja, alkalmazása mindennapjaink részét képezi.
Amazon fejlődése
Az Amazon online könyvesboltnak indult még 1994-ben, Jeff Bezos alapította, és azóta is jó érzékkel vezeti. A szolgáltatást végül 1995 Júliusában indították, és a dotcom-lufi kipukkanásakor tanúsított kitartás meghozta gyümölcsét, 1999-ben már az év emberévé választották az alapítót, Jeff Bezost. Első nyereségük 2001-ben volt, nem volt jelentős részvényekre bontva, de megadta a reményt, hogy lehet ez még sikeres vállalkozás.
Az eredeti könyves bizniszhez kapcsolódik az Amazon saját fejlesztésű e-book olvasója, a Kindle. Az eleinte könyveket kiszállító cég viszonylag hamar átalakult mindenes webshoppá, ahol a logóról is látszik, A-tól Z-ig minden van, amire szüksége lehet a kedves látogatónak. Könyvek, e-könyvek, kütyük, videojátékok, háztartási holmik, ruházat, babaholmi, ékszer, óra… amit csak el tudunk képzelni.
A Kindle második verziója 2009ben izgalmas újítást hozott magával: felolvassa a szöveget.
Ha már könyvet árulnak, s hozzá e-book olvasót, miért ne lehetne zenéhez zene lejátszót, és megérkezett az iPodra válaszul a Zune 2007-ben. Az Amazon tovább folytatja a versengést az Apple-el, és 2011-ben piacra dobja az e-book olvasóból lett tabletjét, ami Amazon Fire névre hallgat, és nem is tud túl sokat, ugyanakkor lényegesen olcsóbb, mint az iPad.
Az Amazon óriásira nőtt, a világ legnagyobb boltja lett, a lehető legszélesebb termékkínálattal. És akkor jött a technológiai ugrások kora, 2016-ban már a jövő boltját tervezték, ahol nincs személyzet, kasszás, csak bemész és kijössz, a fizetés pedig automatikusan megtörténik az egyenlegedről.
2016 az izgalmak éve, az Echo digitális asszisztens utódját fejleszti az Amazon, melyhez már kijelző is tartozik.
Szintén 2016-ban vált elérhetővé az Amazon Prime Magyarországon, mely streaming szolgáltató platform az Amazon saját gyártású sorozatait, filmjeit és más alkotásokat kínál. A Netflix méltó riválisa ez a platform.
Számtalan kínált terméke és szolgáltatása van az Amazonnak, ám a legfontosabb bevételi forrása mégis a felhő. Érdekesség, hogy bár a Netflix és a Prime vetélytársak, az Amazon felhőjét használja mégis a streaming szolgáltató.
Az Amazon sok pénzt fektet kutatás-fejlesztésbe, ám már nem csak az online világot akarja uralni, belépne az offline életünkbe is élelmiszer boltjaival. 2017-ben vásárolta fel az amerikai Whole Food Market kiskereskedelmi élelmiszerbolt-láncot, mellyel belépett az offline piacra.
Ahogy az Amazon nőtt, úgy a Google is versenytársra talált benne. Az Amazon döntése nyomán a konkurens Google gyártmányokat nem forgalmazza, mire válaszként a Google nem teszi elérhetővé a YouTube-ot az Amazon eszközein. Ez a csetepaté igazán óvodába illő, ám most a két legnagyobb gigacégről van szó. Persze a felhasználókat érinti leghátrányosabban ez a nézeteltérés.
2018-ban egy nagyobb átszervezés forgatta fel az Amazon dolgozóinak életét.
Az Amazon ismer minket. Ismeri a felhasználók vásárlási szokásait, és ezért képes hihetetlen pontosan meghatározni, kit milyen termék érdekel. Ezen információk segítségével tesz szert óriási hirdetési árbevételekre.
De Jeff Bezos és az Amazon nem maga az ördög, vagy legalábbis szeretné, ha nem hinnénk annak. 2020.-ban 10 milliárd dollárt ajánlott fel klímavédelmi célokra, kutatásokra. Igazán nagylelkű, hihetetlen ajánlat ez, ami szintén azt mutatja, mennyi bevételhez is jut a cég.
Sajnálatos, hogy épp saját dolgozóitól jön a kritika, mely szerint képmutató, de végül is igazuk van. Azt mondják, amíg a vállalat ilyen nagymértékben szennyezi a környezetet, addig hiába a pénz.
Mint a legtöbb nagy múltú óriásvállalatnak, az Amazonnak is vannak kétes módszerei, pédául hogy a saját fejlesztése érdekében a marketplacen található független eladók termékeivel és eladási adataival segítette a kutatás-fejlesztést.
És végül, de nem utolsó sorban, az Amazon rendkívül jól kihasználta a Covid19-et, és a karanténok időszakát. Mivel mindenki be volt zárva a lakásba, ha nem volt muszáj, vásárolni sem mentek az emberek, felpörgött minden, ami online házhozszállítással képes volt működni, így az Amazon forgalma is.
Henschl Teodóra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése