Dolgozatomban szeretném bemutatni, hogy mit takar a digitális sötét középkor elnevezése, milyen megoldások születtek az általa leírt probléma megoldására, valamint bemutatom az Internet Archive tevékenységét és jelentőségét.
Azért választottam ezt a témát, mert érdekesnek találom, ahogy egy új, lassan teljesen a mindennapjaink részévé vált jelenség árnyoldalaival szembesülünk és megoldásokat próbálunk találni hozzá. Olvashattunk arról, hogy a könyv és a könyvnyomtatás megjelenését milyen heves viták kísérték (például az orális tradíciót előnybe részesítők attól féltek, hogy a memorizálás visszaszorulásával emlékezetünk elcsökevényesedik), és hogy átalakult az élet miattuk - most mi is egy hasonló kaland részesei vagyunk.
„Semmi sem mulandóbb egy tartós hordozónál”
A technológia fejlődésével folyamatosan jönnek létre újabb eszközök és technológiák az adatok tárolására. Az újak általában jobbak, mint a régiek és utóbbiakat lassan kiszorítják. Láthattuk ezt az audió- és VHS-kazettákkal, majd a CD és DVD lemezekkel is. A walkmant kiszorította a hordozható CD-lejátszó, majd az mp3 lejátszó. A probléma ezzel az, hogy hosszú távon nem tudjuk garantálni ezen adathordozóknak a használhatóságát. A könyvvel ellentétben filmet akkor tudunk nézni, ha van az adott adathordozó típushoz megfelelő lejátszónk. Ahogy Jean-Claude Carriére mesélte egy Umberto Ecoval folytatott beszélgetésben: “Egy belga filmrendező barátom tizennyolc számítógépet őriz a pincéjében, pusztán azért, hogy a régebbi munkákat is megnézhesse. Mindez azt mutatja, hogy semmi sem mulandóbb a tartós hordozónál.”
De ugyanígy elavulnak szoftverek is. Az Adobe Flash Player megszüntetése miatt a webjátékok még a mai napig nem tértek teljesen magukhoz.
Az Internet Archive (röviden: IA) egy amerikai nonprofit szervezet, amely 2007-től hivatalosan is könyvtárnak számít Kaliforniában. Működését főként adományokból, különböző más szervezetekkel való együttműködésből és alapítványi támogatásból végzi. Többek között létrehozta és működteti az Adobe Flash Games Archive-ot ennek a problémának a kezelésére. De más megoldások is születnek, az Addicting Games webjáték-honlap emulátor használatával oldotta meg a helyzetet, de még mindig nagyon sok olyan klasszikusnak számító játékuk van, amit az emulátorral nem lehet játszani.
Digitális sötét középkor
A digitális sötét középkor elnevezés arra az időszakra utal, amiből kevés történeti forrással rendelkezünk (természetesen az elnevezés nem mindenki számára elfogadott, kritikusai szerint történelmileg nem helytálló és egyébként is rendkívül borúlátó elmélet). Mögötte az a félelem áll, hogy a sérült, már nem használt, vagy más okból elérhetetlen technológia miatt egy információs fekete lyuk alakul ki, amely szinte lehetetlenné teszi világunk (kultúr)történeti, történelmi szempontú tanulmányozását, az információ hozzáférhetetlensége miatt. A teljes közigazgatási, hivatali, bírósági apparátus tevékenységé digitalizálódik: hogyan őrizzük meg ezeket az adatokat, és hogyan fogjuk tudni kutatni? Ezenkívül szintén probléma, hogy például nem lesz már átlapozható levelezés két nagyszerű tudós között, mert emaileket váltanak, de nincsenek karácsonyi üdvözlő lapok sem. Politikusok bejegyzései a Twitteren vajon mennyi ideig lesznek elérhetőek és kutathatóak?
Vint Cerf volt az, aki 2015-ben, az American Association for the Advancement of Science éves ülésén fejezte ki aggodalmát, hogy a jövő generációi számára alig marad valami nyom a 21. századból. Szerinte hatalmas digitális információs tárak fognak létrejönni, de nem fogjuk tudni megismerni a tartalmukat. A megoldás szerinte az, hogy minden szoftvert és hardvert meg kell őrizni, ami csak létezett úgy, hogy megőrizzük az applikációt, a hozzá illő operációs rendszerrel, valamint a gépről szóló leírással.
Mások - mint Hannah Jane Parkinson a The Guardiannál – pozitívabban tekintenek az adatvesztésre: mintha egy nagy tehertől szabadulnának meg. Csakhogy ezek a vélemények elsősorban a magánszemély saját adataira vonatkoznak, mint például a Facebook tevékenységeinkre, amikről elhitetik velünk, hogy a regisztrációnk törlése után ezeket is törlik, de ez nem teljesen igaz.
Céges vs. társadalmi érdekek
Ismét előtérbe került a nagymennyiségű megőrzésre érdemes információ elvesztésének a lehetősége, amikor Elon Musk átvette az uralmat a Twitter felett és a szakértőket megdöbbentő intézkedésekkel kezdte meg munkáját. Musk tevékenységének megítélését félretéve, ha tönkreteszi a céget, ha nem, előbb vagy utóbb a kérdés az lesz: mi fog történni a felhasználók bejegyzéseivel. Jelenlegi állás szerint, ha egy cég a tevékenységét a továbbiakban nem tudja vagy nem akarja végezni, akkor egyszerűen beszünteti azt. A Twitter nem kötelezhető arra, hogy a saját pénzéből szervereket fizessen az adatok megőrzésére. Olyan adatok elvesztéséről beszélünk, mint például az iráni felkelés brutális elnyomásának dokumentálása vagy az ukrán háborúról szóló bejegyzések. A probléma mögött az áll, hogy egy magántulajdonban álló cég kezében van a nyilvánosság fóruma. Soha ennyi embertől egy helyre nem gyűlt össze ennyi információ az egyes emberek mindennapi életéről és a politikailag, történelmileg fontos eseményekről, de sajnos a megőrzése nehéz feladat. A Kongresszusi Könyvtár megpróbált mindent archiválni, de végül lehetetlennek ítélték a feladatot és csak válogatva archiválnak.
Végül is jó megoldás még nem született, pedig nem csak a Twitter tartalma kerülhet veszélybe. Ráadásul mivel egyre inkább digitális lesz a közélet, előbb vagy utóbb ki kell találnunk, hogy hogyan fogjuk azt az utókornak megőrizni, és úgy tűnik, profitorientált szervezetek erre a problémára nem fognak megoldást találni.
Az internet megőrzése
Az internet eljutott abba a korba, amikor már nem csak létrejönnek új honlapok, hanem (akár nagy múltúak) meg is szűnnek. Nem volt olyan feltűnő, hogy a Geocities világa eltűnt az internetről, de a Yahoo Answers bezárása már sokakat megdöbbentett. Mit fognak kutatni a jövő történészei, archeológusai, ha minden digitális és ilyen illékony? A New Yorker 2015-ben azt írta, hogy a weblapok átlagéletkora csupán 100 nap. Mennyivel könnyebb az internet előtti kor kutatása, amikor még fényképalbumokat és komplett levelezéseket lehet szó szerint átlapozni. Mi marad meg belőlünk? Mi lesz az emailekkel, a blogokkal, vagy éppen amerikai elnökök közösségi média profiljával?
Az Egyesült Államokban a Clinton-adminisztráció idején született meg az első honlapja a Fehér Háznak és ezt is, valamint mind Donald Trump, mind Barac Obama idején működő honlapját is megőrizték. Az archívumot a National Archives of the United States működteti. Ez része a Federal Depository Library Program (FDLP) kezelésében lévő projektnek, melynek célja mindenki számára ingyenesen elérhetővé tenni a Szövetségi Kormánnyal kapcsolatos információkat most és a jövőben is.
Az Internet Archive elsőként kezdett bele a honlapok archiválásába. Többek között a Yahoo Answers adataiból 4,5 terabyte-ot archivált.
Az Internet Archive és története
Az IA jelentősége abban áll, hogy a ma napig a legnagyobb online adatbázist működteti és sok más intézménnyel végez közös archiválási projekteket. Jelszava: „Universal Access to All Knowledge”. Tagja az ALA-nak, az IFLA-nak és más könyvtári és egyéb információtudományhoz és archiváláshoz kötődő szervezetnek.
1996-ban alapította Brewster Kahle azzal a céllal, hogy World Wide Web tartalmakat archiváljon. Az egyik legkorábbi archivált oldal 1996. május 10-ről származik. A digitális archívum 2001-ben vált elérhetővé a nyilvánosság számára - ez a Wayback Machine, amely egy olyan nyilvános weboldal-gyűjtemény, amely lehetővé teszi használójának, hogy már az interneten nem megtalálható honlapokat, vagy még létezők régi formáját és tartalmát megnézhesse.
1999-ben indították el a Perlinger Archive-ot, amely az amerikai kultúrtörténethez kapcsolódó filmek gyűjteménye. Ezek nem mozifilmek, hanem szponzorált tartalmak, házi videók, oktató és ismeretterjesztő videók és filmek, melyek általában valamilyen konkrét célt szolgáltak és megőrzésüket nem tartották fontosnak, viszont jó képet adnak az amerikai mindennapokról.
További más projektek is kötődnek hozzá, például a NASA-val közösen létrehozott képarchívum, de a Kongresszusi Könyvtárral is együttműködnek. Az IA mára egy olyan, mindenki számára ingyenesen elérhető internetes könyvtár lett, aminek anyaga könyvekből, honlapokból, filmekből, képekből, különböző szoftverekből és egyéb dokumentumokból áll. Ugyanúgy megtalálható gyűjteményében tankönyv, mint videó játék. Ma ez körülbelül 737 milliárd honlapot jelent, valamint 36 millió könyvet, és több, mint 4 millió képet. Anyagának túlnyomó többségét adományokból szerzi be, az archívumhoz magánszemélyek ugyanúgy hozzájárulnak, ahogy intézmények - például a Boston Public Library és különböző egyetemek.
Az Archive-It adatbázis az Internet Archive keretein belül készült olyan program, amelyben az IA összefogott több, mint kilencszáz könyvtárral és más szervezetekkel, hogy kulturális örökségünket összegyűjtsék és elérhetővé tegyék. Olyan gyűjteményeket találhatunk itt, mint az IT Historical Resource Sites, az International Whistleblower Archive, Wikileaks 2010 Document Release Collection, vagy a 2014-től gyűjtött anyag az ukrajnai konfliktusról.
Ezek a témák is mutatják az archiválás fontosságát. Sőt, a szólásszabadság egyik zálogaként is megjelenik. Az a tendencia, hogy vagyonos emberek médiabirodalmakat építenek ki vagy vásárolnak meg, lehetővé teszi, hogy túlságosan nagy befolyásuk legyen az adott médium tevékenységére és nem csak a jövőre és a jelenre, hanem a múltra nézve is. Meg tudják tenni, hogy a számukra kellemetlen információkat egyszerűen eltüntetik az internetről. Ezzel kíván szembeszállni a Freedom of the Press Foundation gyűjtésében készült Threatened Outlets gyűjtemény az Archive-It-on.
Magyar kitekintés
Az Országos Széchényi Könyvtár 2017-ben kezdte ez a magyar internet archiválási projektjét, ami 2020-tól már üzemszerűen működött. Az Internet Archive-val ellentétben a nyilvánossága korlátozott és nem törekszik teljességre, hanem elsősorban tudományos, kulturális és közéleti szempontból fontos honlapokkal foglalkozik. Az archiválás formailag többféle képpen történik: pillanatképek, adott eseménnyel kapcsolatos időszakos gyűjtés, ismétlődő mentések válogatott honlapokról, illetve egyedi mentések.
Kérdésként merül fel, hogy mi lesz az internetnek azzal a részével, ami ugyan nem .hu – val végződik, de magyar tartalmat hordoz, mint a közösségi média bejegyzések, videók stb.
Fontos még ebben a projektben az is, hogy nem csupán „lementeni” szeretnék a weblapokat, tartalmakat, hanem kutathatóvá is tenni.
A könyvtár emellett folyamatosan szervez konferenciákat és képzéseket a webarchiválással kapcsolatban.
Összefoglalás
Bár az az ember érzése, hogy mindenki a papírt mulandóbbnak és sérülékenyebbnek tartja az online tartalmaknál és webhelyeknél, mégis az a helyzet, hogy ugyanannyira, vagy még kevésbé tart örökké. A ’90-es években kezdődött webarchiválási projektek korán felfedezték ezt a problémát és kezdtek a megoldás kidolgozásába: megfelelő formátumot találni (warc), finanszírozást biztosítani, kialakítani a megfelelő jogi kereteket. Nagy előrelépéseket tettünk már, de a folyamatosan bővülő és eltűnő internetes tartalmak teljes és végleges megőrzése még nem oldódott meg.
Felhasznált források
Adobe Flash Player - Wikipedia (https://en.wikipedia.org/wiki/Adobe_Flash_Player#End_of_life, utolsó letöltés: 2022.11.30)
Archive-it (https://archive-it.org/, utolsó letöltés: 2022.11.30)
Balázs Zsuzsanna: Lementjük a magyar webet, jön a Magyar Internet Archívum (https://qubit.hu/2018/12/07/lementjuk-a-magyar-webet-jon-a-magyar-internet-archivum, utolsó letöltés: 2022.11.30)
Bruns, Axel: The Library of Congress Twitter Archive: A Failure of Historic Proportions (https://medium.com/dmrc-at-large/the-library-of-congress-twitter-archive-a-failure-of-historic-proportions-6dc1c3bc9e2c, utolsó letöltés: 2022.11.30)
Digital dark age - Wikipedia (https://en.wikipedia.org/wiki/Digital_dark_age, utolsó letöltés: 2022.11.30)
Federal Depository Library Program: (https://www.fdlp.gov, utolsó letöltés: 2022.11.30)
Ghosh, Pallab: Google's Vint Cerf warns of 'digital Dark Age' (https://www.bbc.com/news/science-environment-31450389, utolsó letöltés: 2022.11.30)
How to play flash games in 2021 (https://www.addictinggames.com/blog/how-to-play-flash-games-in-2021, utolsó letöltés: 2022.11.30)
Internet Archive (https://archive.org/, utolsó letöltés: 2022.11.30)
Lepore, Jill: The Cobweb (https://www.newyorker.com/magazine/2015/01/26/cobweb, utolsó letöltés: 2022.11.30)
Országos Széchényi Könyvtár Webarchívuma (https://webarchivum.oszk.hu/, utolsó letöltés: 2022.11.30)
Parkinson, Hannah Jane: A 'digital dark age' could help us let go of the past (https://www.theguardian.com/commentisfree/2015/feb/16/digital-dark-age-vince-cerf, utolsó letöltés: 2022.11.30)
Perlinger Archives – Wikipedia (https://en.wikipedia.org/wiki/Prelinger_Archives, utolsó letöltés: 2022.11.30)
Richer, Morgane: Archiving the Internet: A Free Speech Issue? (https://law.yale.edu/mfia/case-disclosed/archiving-internet-free-speech-issue, utolsó letöltés: 2022.11.30)
Stokel-Walker, Chris: Twitter’s potential collapse could wipe out vast records of recent human history (https://www.technologyreview.com/2022/11/11/1063162/twitters-imminent-collapse-could-wipe-out-vast-records-of-recent-human-history/, utolsó letöltés: 2022.11.30)
Web ARChive – Wikipedia (https://en.wikipedia.org/wiki/Web_ARChive, utolsó letöltés: 2022.11.30)
Yahoo! Geocities –Wikipedia (https://en.wikipedia.org/wiki/Yahoo!_GeoCities, utolsó letöltés: 2022.11.30)
Yahoo! Answers – Wikipedia (https://en.wikipedia.org/wiki/Yahoo!_Answers, utolsó letöltés: 2022.11.30)
Miskó Róza
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése