keresés

2024. november 11., hétfő

A robotika hatásai a mindennapi életünkre

Robottervezés (Forrás: unite.ai)
A robotok elterjedésének előzményeit leginkább a természetben kereshetjük. A kezdetekben (ókorban, középkorban) a technikai fejletlenségek miatt főként az emberek végezték el a munkák jelentős részét, amely sokszor volt megerőltető. Később az ipari termeléseknél gyakran fordultak elő olyan robbanással és mérgezéssel járó folyamatok, amelyek a dolgozókra nézve veszélyesek voltak. E körülmények hatására egyre több ezermester dolgozott azon, hogy egy olyan szerkezetet alkosson, amely megkönnyíti a munkavégzést. A legelső robotok (pl. robotkacsa) bár nem voltak alkalmasak arra, hogy bizonyos folyamatokban be lehessen őket vetni, mégis hozzájárultak a robotika tudományának kiteljesedéséhez. Az első sorozatgyártású automatizált rendszerek a 20. század közepén jelentek meg, amelyek lehetővé tették a termelés megfelelő optimalizálását és a munkaerőproblémák kiküszöbölését. A robottechnika, a műszaki tudományok egyik ágává fejlődött ki és az 1970-es években vált önálló tudományterületté. Feladatai közé tartozik a robotok tervezése, építése, fejlesztése, valamint a mérnöki tervezéseken túl érinti a matematika és az informatika tudományát is.

Néhány fontosabb időpont a sorozatgyártás kezdetén:
  • 1959-ben az első sorozatgyártású ipari robotot fejleszti ki a Planet Corporation.
  • 1960-ban bemutatták az Unimate-t, az első számjegyes vezérlésű, hidraulikus hajtású robotot.
  • 1966-ban megalkotja az első festőrobotot a a Trallfa cég.
  • 1975-ben a SIGMA robot végrehajtja az első szerelési műveletet.
  • 1978-ban a PUMA sorozatgyártása megkezdődik.
  • 1979-ben a SCARA-t bemutatja a Yamanashi Egyetem.
  • 1984-ben a WABOT-2 antropomorph robotot kifejleszti a Waseda Egyetem.
  • 1985-ben világméretűvé válik a harci és az autonóm mobil robotok gyártása.
  • 1995-ben elterjed az emberi mozgásokat végző gépek készítése.
  • 1998-ban az USA-ban szabadalmaztatják a robotok orvosi alkalmazását.


A robotok működése és a robottervezés szempontjai


Többféle robottípus megjelent az évtizedek folyamán, amelyeket a technika fejlődésével folyamatosan korszerűsítenek és ezáltal egyre intelligensebb gépek kerülnek a forgalomba. Többféle csoportosításuk lehetséges és többféle külalakban fordulnak elő. Mobilitásukban is van különbség, hiszen valamelyik robot képes a helyváltoztatásra, valamelyik pedig helyhez van kötve. Az utóbbi leginkább az ipari robotokra jellemző, amelyek robotkarok segítségével különböző anyagmozgató vagy szerelési munkálatokat végeznek. A humanoid robotok az emberi viselkedést és kinézetet próbálják leutánozni. Általában egy fejjel, két karral, két lábbal rendelkeznek és képesek reagálni az emberi érzelmekre. A játékrobotok gyártásának célja leginkább a tanulás segítése és a szórakoztatás, főként a gyermekek számára készülnek. A robotok működésének alapja tehát a megfelelő programozás, ami meghatározza, hogy milyen feladatokat végezzen el és hogyan viselkedjen. Egy motorikus (elektromos vagy hidraulikus) rendszer segíti a mozgást, amit egy beprogramozott vezérlőegység irányít. A gépek érzékelőkkel tudják érzékelni a környezetüket, reagálnak a környezeti változásokra és feldolgozzák az információkat is. Működésük tehát egy összetett folyamat, amit egy beépített eszköz: a mesterséges intelligencia irányít.

A robotok alkotásánál három fő szempontot tartanak szem előtt:
  1. az egyik feltétel, hogy a robot ne okozzon kárt az emberben és ne tűrje tétlenül, hogy az emberi lény kárt szenved
  2. a gép engedelmeskedjen az emberi utasításra, kivéve, ha az az első törvénybe ütközik
  3. a robot gondoskodjon a saját védelméről, ha az nem ellentétes az első vagy második törvény előírásaival.

Milyen területeken alkalmaznak robotokat napjainkban?


Optimus
Napjainkban a robotok alkalmazása az egész világon elterjedt az ipartól kezdve az egészségügyön át a háztartásokig. A robotgyártásban a világelső pillanatnyilag Japán, az ötödik helyet pedig Kína foglalja el.
Ipari robotokat például az autógyártás területén találhatunk. Az egyik ilyen cég Kínában a VW, ahol a festési és az összeszerelési munkálatokat automatizált gépek végzik. A gyárban nemrégiben mutatták be az első kétlábú emberszerű robotot, amely az egyszerűbb folyamatokban vesz majd részt, például ellenőrzi a gyártáshoz szükséges alkatrészek állapotát. A Walker S nevű robot működéséről az UBTECH robotgyártó cég nemrég tett közzé egy rövid bemutatót. A VW vállalat jelenleg egy teljesen automatizált gyár kialakításán dolgozik Csintaóban, ahol főként humanoid robotokat kíván majd alkalmazni.
A nyáron hozta nyilvánosságra Elon Musk Optimus nevű humanoid robotját, ami 2025-ben megkezdheti a munkát a Tesla gyáraiban. A gépember átlagos testalkatú, 170 centiméter magas és a monotonabb, veszélyesebb folyamatoknál fogják majd bevetni. A Tesla vezérigazgatója reméli, hogy megkezdődhet a tömeggyártás 2026-tól és más cégeknek is értékesítheti majd az Optimust.
Pár hónapja hazánkba, az Ortopéd Sebészeti Centrumba érkezett egy amerikai fejlesztésű robot: a ROSA. Jelenleg a gép egy sebészorvosi csapattal dolgozik együtt és a térdprotézis-beültetéseknél segédkezik. Az új módszer leegyszerűsíti a műtét folyamatát és az új térdízület is kényelmesnek bizonyul a beteg számára. A ROSA robot segítségével évente 500-600 térdműtétet el tudnak végezni, valamint 2025-től tervezik az alkalmazását a váll- és csípőprotéziseknél is.
Egyre több étterem alkalmaz már intelligens robotpincéreket, amelyek az ételt kiviszik a vendégeknek és az üres tányérokat is beszedik az étkezések után. Így épp egy forgalmasabb időszakban jelentős terhet levesz a pincérek válláról ez a kis gépezet. Az új LG CLOi ServeBot (LDLIM31) robot képes követni az elvégzett kiszállításokat, hiszen a belső kamerák érzékelik a kivett ételeket.
Világszerte egyre több bevásárlóközpontban, repülőtereken, kávézóban vagy intézményben, könyvtárakban is fellelhető a híres Pepper robot. Ő mindig kedvesen és segítőkészen áll rendelkezésünkre, ha épp útbaigazításra vagy információra van szükségünk. A humanoid robotasszisztenst a japán Softbank cég fejlesztette ki 2014-ben és kizárólag fejlesztőknek gyártja. A magyarországi viszonteladója jelenleg a Netlife Robotics, amely a robot számára egy voicebotot fejlesztett ki, ezáltal képes magyarul is beszélgetni. Pepper magassága eléri a 120 cm-t és egy beépített arcfelismerő, arckövető funkcióval rendelkezik. A robot két kamerával és több szenzorral, érzékelővel van ellátva, amelyek megérintésével különböző mozdulatokat tud végezni.
Xiaomi Mi Robot Vacuum Mop 2 Ultra
A háztartási robotok piaca is egyre inkább kiszélesedik és mindig újabb modellek jelennek meg évről évre mindenféle márkatípusban. Nagy előnyük, hogy időt és energiát spórolnak meg nekünk, hiszen ameddig a gép dolgozik a háztartás körül, például lenyírja a füvet, addig olvashatunk vagy épp nézhetjük a tévét. A lakásban pedig a felmosó- és porszívó robotok lehetnek a segítségünkre. Például a Xiaomi Mi Robot Vacuum Mop 2 Ultra porszívók beépített intelligens AI-alapú tér- és tárgyfelismerési képességgel vannak ellátva, többféle tisztítást tudnak végezni és megbirkóznak a nagyobb mennyiségű állatszőrrel is. Ráadásul olyan okosak már ezek ez eszközök, hogy miután elvégezték a feladatukat visszagurulnak a töltőállomásra.
 
Összességében elmondható, hogy napjainkra a robotok alkalmazása egyre több területen elterjedt és egyre inkább kiveszi a szerepet a háztartásokban. Az előbbiekben bemutatott felhasználási területek közül ezek csak néhányak. A gépek felelősségteljes igénybevétele növeli az életminőségünket és a komfortérzetünket, valamint társaságot is nyújthatnak nekünk. Nem tudjuk, hogy ezek a robotok a jövőben mennyire tudják teljesen helyettesíteni az embert és technika fejlődésével milyen újabb változásokat hozhatnak a mindennapokba.

Források:
Bejegyezte: dátum:
Címkék:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)