A robotika hatásai a mindennapi életünkre

                                                                    Forrás: unite.ai

Miért terjedt el a robotok alkalmazása? A robotok elterjedésének előzményeit leginkább a természetben kereshetjük. A kezdetekben (ókorban, középkorban) a technikai fejletlenségek miatt főként az emberek végezték el a munkák jelentős részét, amely sokszor volt megerőltető. Emellett az ipari termeléseknél gyakran fordultak elő olyan robbanással és mérgezéssel járó folyamatok, amelyek a dolgozókra nézve veszélyesek voltak. E körülmények hatására egyre több ezermester dolgozott azon, hogy egy olyan szerkezetet alkosson, amely megkönnyíti a munkavégzést. Az első sorozatgyártású ipari robotot 1959-ben a Planet Corporation fejlesztette ki, majd egy évvel később bemutatták az Unimate-t, az első számjegyes vezérlésű, hidraulikus hajtású robotot. A gépek működésének alapja a megfelelő programozás, amely meghatározza, hogy milyen feladatokat végezzen el és hogyan viselkedjen. Egy motorikus (elektromos vagy hidraulikus) rendszer segíti a mozgást, amit egy beprogramozott vezérlőegység irányít. A robotok érzékelők segítségével képesek érzékelni a környezetüket, reagálnak a környezeti változásokra és fel tudják dolgozni az információkat is. Működésük tehát egy összetett folyamat, amit a beépített mesterséges intelligencia irányít. A gyártósorokon megjelenő automatizált rendszerek alkalmazásával megvalósult a termelés megfelelő optimalizálása, a hatékonyabb előállítás kialakulása és a munkaerőpiaci problémák kiküszöbölése. A robottechnika, a műszaki tudományok egyik területévé fejlődött ki és az 1970-es években vált önálló tudományterületté. Feladatai közé tartozik a robotok tervezése, építése, fejlesztése, valamint a mérnöki tervezéseken túl érinti a matematika és az informatika tudományát is.

https://mernokkapu.hu/hogyan-mukodnek-a-robotok/

https://24.hu/tech/2023/09/11/robotika-gepek-gyartasa-del-korea-azsia-europa-lemaradas/#google_vignette

A robotok alkotásánál három fő szempontot tartottak szem előtt: ne tegyen kárt az emberekben és ne tűrje tétlenül, hogy az emberi lény kárt szenved, a robot engedelmeskedjen az emberi utasításra, kivéve, ha az Első Törtvénybe ütközik, a robot gondoskodjon a saját védelméről, ha az nem ütközik az Első vagy Második Törvény előírásaival.

Milyen területen alkalmaznak robotokat?

Napjainkban a robotok alkalmazása egyre több területen elterjedt az ipari és a mezőgazdasági használattól kedve az egészségügyön át a háztartásokig. Ipari robotokkal például az autógyártás területén találkozhatunk. Az egyik ilyen cég Kínában a VW, ahol a festési, összeszerelési munkákat automatizált gépek végzik. A gyárban nemrégiben mutatták be az első olyan kétlábú emberszerű robotot, amely az egyszerűbb folyamatokban vesz majd részt, például ellenőrzi a gyártáshoz szükséges alkatrészek állapotát. Az UBTECH tett közzé egy rövid bemutatót a Walker S jelenlegi működéséről: Szuperautomatizált gyárat fejleszt a Volkswagen Kínában - Raketa.hu

A robotok másik fajtája az emberszerű robotok, amelyek megépítése nem újdonság, hiszen egészen a 15. századig nyúlik vissza. Leonardo da Vinci amellett, hogy híres festő volt, mérnöki tehetségét is kamatoztatni tudta. Számos automatizált találmány megjelenése a nevéhez köthető, ilyen például az óra, a légkondicionáló berendezés, a hidraulikus motorfűrész, az önjáró kocsi és a robotlovag. Az önjáró szekeret tartják a mai autó elődjének, aminek alkatrészeit használta fel a robotlovag építéséhez is. A gép egy bonyolultabb csiga- és kábelrendszerrel összekapcsolt fogaskerekekkel és kerekekkel teli lovagruhából állt, amelyet Leonardo egy milánói felvonulásra tervezett. Ez a robot már tudott ülni, felállni, tudta mozgatni a fejét és fel tudta emelni a sisakját is. Da Vinci tervrajzáról foszlányokat találtak, ám a teljes tervezet soha nem került elő. Leonardo tervezetét sok robotikus ma is alkalmazza. Később, 2002-ben Mark Rosheim robotikus da Vinci tervrajzaira támaszkodva készítette el a robotlovag továbbfejlesztett változatát, amely már tudott járni és integetni is. Rosheim szerint da Vinci úgy tervezte a gépeket, hogy azokat a lehető legkönnyebben lehessen megépíteni. 

-------------------------------szerkesztés alatt---------------------------------