keresés

2024. november 18., hétfő

Robotika

Robotika definíciója: Az a tudomány és technológia, amely képes olyan tevékenységek végrehajtására, amiket az élőlény végezhet.

Vagyis tulajdonképpen olyan tárgyakról beszélhetünk, melyek képesek valamilyen emberi cselekvés elvégzésére, ez megtörténhet ismétlődő módon vagy a mesterséges inteligencia által. A feladatsorok általában előre be vannak programozva, ezek által pedig interakcióba lépnek a fizikai világgal. A robotok feltalálásának oka leginkább az emberi munka segítése, munkafolyamatok felgyorsítása. A robot szót Karel Capek, a cseh drámaíró tette népszerűvé az 1921-ben megjelent színművén keresztül, melynek címe a Rossum's Universal Robots volt. Ennek témája az emberiség elembertelenedése egy olyan világban, melyet a technika ural. A robot szó eredete egy szláv szó:robota, jelentése pedig munka. Autonóm tevékenységű, munkáját teljesen önállóan vagy emberi beavatkozással végzi.


Robotok kialakulása

A robotok kialakulása egészen a régi görögökig és rómaiakig vezethető vissza. Ekkor még csak kezdetleges robotok,illetve vízzel hajtott játékok voltak megfigyelhetőek. Már Leonardo Da Vinci is készített robotszerű berendezések vázlatait és terveit a 15.században. Hazai példa pedig Kempelen Farkas egyfajta ,,legyőzhetetlen" sakkautomatája. A robotok elődei ezek mellett a teleoperátorok,illetve a számjegyvezérlésű (NC) gépek voltak. Tehát a robotika már a kezdetekben érdekelte az embereket. Régen még mindent az emberek saját maguk végeztek el, a robotika és az elektronikus fejlődés pedig lehetővé tette az emberek mindennapjainak megkönnyítését.

Az első hasznos, ipari robotok kifejlesztése (1950) George Engelberg és George Devol nevéhez fűződik. Engelberg megalapította az Unimation céget, ipari robotok készítésével és árusításával pedig megkapta a "robotok atyja" elnevezést. A szabadalmaztatás és ipari alkalmazás 1960-ban történt meg. Unimate nevű robotja 1961-ben állt munkába, feladata a rakodás volt.

Csoportosításuk

A robotokat három csoportba sorolhatjuk fejlődésük szempontjából. Első csoport az 1960-ban készült robotok, melyek csak mozgatásra voltak alkalmasak. A második csoportba tartoznak az 1970-ben készült ipari robotok, melyek már érzékelőkkel képesek vizsgálni környezetüket és helyváltoztatásra is alkalmasak. A harmadik csoportba tartoznak azok, amelyek a kutatások céljából épültek. Ezek foglalkoznak a jelfeldolgozással, információ kiválasztással és azok kombinálásával. A csoportban megjelennek olyanok is, amelyek algoritmussal és döntési rendszerrel rendelkeznek, a feladatok pedig akár önállóan mennek végbe. Ugyanakkor itt már szükséges az optikai érzékelő is.

Ezek mellett csoportosíthatjuk a robotokat fajtájuk szerint is. Vannak mobil-, illetve szervíz robotok,amik lehetnek android, animátor, szórakoztató robotok, ember nélküli járművek is. Statikusság szerint is van egy csoport, melybe sorolhatjuk az ipari robotokat, valamint a háztartási és orvosi robotokat, végül pedig ide tartoznak még a robotkarok is. Beszélhetünk még különleges robotokról is, ilyenek például a mikrorobotok, a hexapod, vagy éppen az űrben dolgozó és a tenger alatti robotok. Utolsó fajtája pedig a fizikai és kémiai határon elhelyezkedő, úgynevezett nanorobotok. 

Ma már 10 millió robot működik. Ezek közül sok az iparban, de megtalálhatók robotok a háztartásban, az orvoslásban, a mezőgazdaságban, a katonaságban, sőt még a könyvtárak világában is.

Robotok az egészségügyben

Fő feladatuk az orvosok munkájának segítése, hiányosságok pótlása, gyógyulási folyamatok átalakítása. Évek óta fejlesztés alatt állnak az úgynevezett a "mikrorobotok". Ahogy a nevük is mutatja, ezek mikroszkopikus, kis méretű robotok, melyek méretüknek köszönhetően könnyen közlekednek az emberek testén belül, miközben javításokat végeznek el. Talán a legjobb ezekben a robotokban az, hogy műtét nélkül is képesek gyógyítani, sőt még egyes gyógyszereket is képesek helyettesíteni a tudósok szerint. Nagy segítség tud még lenni exoskeletonok használata. Ezek a robotok támogatják és irányíthatják többek között a stroke-on átesett betegeket. A csontok és izmok külső halmazaként működik. Nemcsak fizikailag, érzelmileg is jótékony hatású, hiszen általuk a fizikai jólét javulhat, így ezzel párhuzamosan csökken a stressz, általa pedig akár gyorsabban bekövetkezhet a felépülés és gyógyulás is. Vannak emellett emelő berendezések, amiket leginkább az idős emberek ellátásában használnak, valamint azoknál a betegeknél, akik nem tudnak vagy csak korlátozott mennyiségben képesek mozogni. Ugyanakkor vannak olyan ápoló robotok is, amik nem csak emelni képesek, hanem akár mozgatásra is használhatók, figyelni a betegeget, valamint vizsgálatok elvégzésére is hasznosak. Az ápoló robotok kialakulásának elsődleges oka az ápolók hiánya volt. 2021-től az Egyesült Államok több államában kezdtek el megfogyatkozni a nővérek száma, ami előre tekintve csak egyre jobban fog nőni. Az egészségügyben az ápolóknak nagy szerepük van, naponta több feladatot is el kell látniuk, többek között vérvétel, életjelek monitorozása, odafigyelés a betegekre és készenlétben lenni bármilyen helyzetben, ami valljuk be nem csak fizikailag, de lelkileg is igen megterhelő feladat számukra. Ebben segítenek az ápoló robotok, akik több rutinfeladat végzésére is képesek, ezzel időt szabadítanak fel az ápolók számára ami ahhoz is vezet, hogy így ezek az emberek jobb ellátást tudnak biztosítani. Példa erre mondjuk a vénapunkciós robot, ami 3D-s képet ad a páciensek karjáról, ami által az ápoló jobban ellátja a vénákat. A vérvétel ezáltal gyorsabban és könnyebben megy végbe. Sokan félnek a vérvételektől, de ilyen körülmények között akár megnyugvást is kaphatnak, egyfajta olyan érzést, hogy biztosan nem lesz ebből semmi gond, hiszen jó kezekben vannak. A COVID időszakban méginkább fontossá vált a fertőtlenítés, a higiénia szerepe, így egyre elterjedtebbek lettek a higiéniai robotok. A robotok ezen típusai is hasznosak olyan tekintetben, hogy levesznek egy feladatot, egy terhet az egészségügyben dolgozók válláról, így pedig más fontos feladatokra tudnak koncentrálni. Nyilván ez a feladat is nagyon fontos, hiszen a fertőtlenítés létfontosságú, illetve kulcsfontosságú szerepet játszik a gyógyulási folyamatokban, de ez a feladat egy monoton és egyszerű feladat, amely minimális szakértelmet igényel. Tökéletes  választás ezen feladatok elvégzésére az UV-fertőtlenítő robotok, hiszen mindösszesen UV-sugár használatával képesek egyaránt elpusztítani a baktériumokat, vírusokat és kórokozókat is, miközben önállóan navigálódik.


Robotok a katonaságnál és a közbiztonságban

Egyesek szerint, csak úgy, mint az élet sok más területén, ezen a területen is a jövőt a gépek fogják szolgáltatni, azon belül is a gépek által vezérelt automatikus fegyverrendszerek, a katonai robotok vagy a távirányítású mobil robotok. Ezen robotok másik neve az "autonóm fegyver", ami egy katonai felhasználású autonóm vagy távirányítású robot. A robotok már az első világháborúban és a hidegháborúban is nagy szerepet játszottak, legnagyobb képviselői a német Góliát és a szovjet Teletank. A német Góliát az első katonai robot, ami egy lánctalpas gép volt, aminek ötlete a franciák érdeme, tőlük lopták el a németek, melyet a kurszki csatában használtak fel egy védelmi aknamező megsemmisítésére 1943-ban. Ez a robot elég lassú és törékeny robot volt, benzinmotorral felszerelkezve. Mégis mindenek ellenére mindösszesen 7564 példányt gyártottak belőle a háború során. A szovjetek teletankja emellett egy rádióvezérlésű tank. A T-26 feltalálásának oka a katonák harci kockázatának csökkentése volt. Harckocsikból találták ki és a második világháború idején a téli háború alatt használták. Hasznossága leginkább abban rejlett, hogy rádión keresztül irányították egy távirányítású tankról, de kézi vezérlésű is lehetett. A katonai robotoknak ma már több típusa is létezik. Vannak az aknamentesítő robotok, amiknek neve is mutatja, hogy feladatukat tekintve az aknamentesítésre vagy robbanóanyagok semlegesítésére használják. Egyes típusát, a harcrobotokat pedig romboló célokra, bevetett egységek támogatására használják.Ide tartoznak még a katonai drónok. Ezeket a háború alatt megfigyelő és támogató küldetésekre is használták. Tökéletes információszolgáltatók voltak túszhelyzetekben vagy akár katasztrófák helyszínén is, ahol a katasztrófareakciókat átalakították, így gyorsabban és hatékonyabban el tudtak jutni veszélyes területekre is, ezzel könnyítve az emberek munkáját. Létrehozásuk oka a megfigyelés és a lopakodás volt, ugyanakkor fegyverekkel szerelték fel őket, hogy támadás esetén meg is tudják védeni magukat.



Robotika a könyvtárak életében

A robotok beépülése a könyvtárral életébe, ha mondhatjuk így új, főleg ha azt nézzük más területeken mióta van jelen és mekkora mennyiségben. Az első sikeres alkalmazások között vannak a chatbotok, könyvtári robotok is. Konkrét példa a Pepper robot, ez a robot 2017 óta működik, feladata pedig a látogatók fogadása, egyszerűbb kérdésekre válaszadás. Leginkább Japánban foglalkoztatnak MI-vel támogatott robotokat. A látogatókkal valófoglalkozás mellett azonban elvégezhetnek más feladatokat is, mint mondjuk könyvek pakolása, leltár készítése. Ezzel nem csak megkönnyítik a könyvtárosok feladatát, hanem lehetővé teszik a dokumentumok pontosabb helyre pakolását, a gyorsabb felderítést, illetve a hiányokról való korai felfedezést. A MI-vel támogatott robotok által létrejöhetnek később olyan raktárok is, amik már nem az emberekhez, a kezelőkhöz alkalmazkodnak, hanem magukhoz az emberekhez. Nagy segítséget nyújtott még a chatbot használata, amik lehetőséget biztosítanak bizonyos kérdések 24/7 megválaszolására. Ilyen chatbot például az ANTswers, a UC Library chatbotja, 2014 óta működik és segít a honlapon lévő navigációban, valamint a könyvtár elérhetőségi idejének és elérhetőségének tájékoztatásában. A robtok alkalmazása elősegíti a szolgáltatások fejlesztését is. Ma  már akár a ChatGPT segítségével is működhetnek chatbotok a könyvtárakban. Ez a tájékoztatási rendszer főkén azért jó, mert azok számára is használható, akik térben és helyben távol vannak, mégis érdeklődnek egy adott könyvtár iránt. Segít főként  azoknak az embereknek, akik félnek kérdezni a könyvtárostól bármilyen okból kifolyólag, például túl félénkek. A könyvtár egyik feladata közé tartozik a digitalizálás is. A MI által automatikus módszerekkel digitalizálhatók és feldolgozhatók a dokumentumok, ennek eredménye pedig egy olyan fájl létrejötte, ami egyaránt olvasható és értelmezhető mind a gép, mind az emberek számára. 

Előnyei és hátrányai

Mint mindennek, a robotikának is van előnye és hátránya is. Hátránya, hogy valamilyen szinten megfosztja az embereket a munkahelytől, mivel a legtöbb gyárban működik. Ezek a robotok az emberektől gyorsabban dolgoznak és még fizetni sem kell nekik. Nyilván beszerzésük és karbantartásuk nem olcsó, mégis hosszú távon sokat termelnek, akár többszörösét is visszaadják annak a pénznek, amelyet rászántak. Amellett, hogy az emberi munkát helyettesítik, nagyobb hibákat is okozhatnak a termelésben. A robotok ugyanis nem képesek maximálisan felmérni a környezetüket, ezáltal egy kérdéses helyzetben nem biztos, hogy a legjobb döntést tudják hozni. Viszont, ha megfelelően vannak beprogramozva és megfelelő képzettségű ember figyeli a munkájukat, aki képes kezelni őket, akkor sokkal kevesebb idő alatt, mint az ember maga, rengeteg terméket tud előállítani, így a bevétel is több lesz,tehát pozitív oldala is van. Az emberekhez képest pontosságuk jobb, hiszen őket nem befolyásolják a külső körülmények, nem fáradnak el úgy mint az ember és akár a nap 24 órájában képesek működni. Sokban tud segíteni az emberek munkájában, megkönnyíti azt, felgyorsítja vagy pontosabbá teszi. Sokan elég szélsőségesen gondolnak rájuk, vagy azt mondják, hogy milyen jó a robotika és azok fejlődése, mások szemében pedig csak "átveszi az uralmat" majd a világ felett. Szerintem viszont csak meg kell találni a középutat, amikor a robotok segítik az emberek munkáját úgy, hogy ne billenjenek át a ló túloldalára és vegyék el a munkát az emberektől. Ha megtaláljuk ezt az úgynevezett arany középutat, akkor azzal mindenki csak jól jár.


Források:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése