Iphone-on elindult a Facebook Instant Articles (azonnali cikkek) nevű új szolgáltatása, ami pontosan annyit tud, amennyit ígér: nagyon gyorsan, a saját felületén, azaz magán a Facebookon tölti be a hírportálok megosztott cikkeit. Ez jó a felhasználóknak, mert gyorsabban és kényelmesebben olvashatnak tartalmakat, jó a Facebooknak, mert a saját reklámeszközeit használhatja - és kérdés, hogy jó-e a kiadóknak, újságíróknak. Mindenesetre így még több felhasználót elérhetnek.
A New York Times (NYT) online változatának megvan az egymilliomodik előfizetője, és további 1,1 milliónak jár a nyomtatott és az online változat egyszerre. A patinás újságnak a 164 éves történelmében soha korábban nem volt még ennyi fizető olvasója, így nem véletlenül ír mérföldkőről Dean Baquet, az újság felelős szerkesztője. Lehet-e ez alapján általánosságban arról beszélni, hogy a megmaradt print médiumok végre megtalálták útjukat a fizetni hajlandó közönségükhöz, és enyhül a finanszírozási gondok miatt hosszú évek óta tartó szenvedésük?
Az Egyesült Államokban a digitális médiát gyakorlatilag felfalta a mobil (web+app), így érthető: elképesztően nagy a tétje az app-web versenynek. Az említett Comscore felmérés ugyanis megállapítja, hogy minden három digitális médiával töltött percből kettőt már a mobil visz (2013-ban még fele-fele volt az arány). Eközben az asztali médiahasználat is nőtt, ez azonban nem tudta megállítani a platform részesedésvesztését.
ettől a héttől kezdve elkezdik felhasználni azokat az információkat is, melyek olyan oldalakról származnak, ahol van beágyazott Like vagy Megosztás gomb. Nem nehéz belátni, gyakorlatilag a teljes internetről van így szó, alig akad ma már felület, ami így vagy úgy ne lenne valahogy hozzákötve a Facebookhoz. Az így megszerzett adatokból pedig a jövő hónaptól jobban személyre szabott reklámok jöhetnek majd a Facebook-feedünkbe. Eléggé hasonló ez ahhoz, mint amit a Google is csinál: keresési és böngészési előzményeinkből kinyert adatok alapján célozzák be az elénk kerülő hirdetéseket. A Facebook eddig is célozta persze a hirdetéseket, az újítás most az, hogy már nem csak a Facebook felületén összeszedett információk alapján fogják ezt tenni.
A helyzet az elmúlt hónapokban súlyossá vált, s a közeljövőben akár tovább eszkalálódhat. Egyre több oldal üzemeltetője alkalmaz olyan rendszereket, amelyek megakadályozzák a reklámok blokkolását, vagy azok láthatatlansága esetén a kiadó által gyártott tartalmak is blokkolásra kerülnek. Így reagálnak arra, hogy a felhasználók növekvő tábora használja az Adblock Plust és más reklámblokkolókat, melyek léte egyre inkább a fennmaradásukat fenyegeti.
Átértelmezi a személyre szabott reklámokat az IBM és a Facebook együttműködése - SocialDaily Magyarország socialdaily.com
A Facebook, célcsoportról szóló, anonimizált és aggregált adatainak (audience insights) mélyelemzése, illetve az IBM felhőalapú marketingalkalmazásából származó információk alapján a célcsoportról minden korábbinál mélyebb tudás áll majd a hirdetők rendelkezésére. A már bizonyított kampányok pedig a márka más csatornáira is átvezethetők – legyen szó akár az üzletekről, honlapról vagy mobilalkalmazásról. Egy futócipő-kereskedő egy új termék bevezetésekor a Facebook Custom Audiences segítségével célzottan érheti el a hosszútávfutás iránt érdeklődő felhasználókat, de az IBM platformja révén e célcsoport sportszerekkel kapcsolatos preferenciáiról is részletes információkhoz jut, így akár a helyi klímának megfelelő sportszerekkel és akciókkal keresheti meg régi vagy új vásárlóit.
A csapda az a dologban, hogy egyszerűen képtelenség napi 500 értelmes kommentet megírni. Mivel nem egy márka reklámozása a cél, hanem úgy általában a fórumok látogatottságának növelése, nincs támpontunk, hogy mit írjunk, bele kell olvasni a beszélgetésbe, képbe kerülni, és értelmesen hozzászólni. Ha alibizünk, lebukunk, lezuhan az értékelésünk, és 3-as átlag alatt egyszerűen nem jár pénz.
A fő probléma a Facebook működési modellje. a Facebook nem jeleníti meg az ismerősök és a követett oldalak összes posztját a hírfolyamunkban, hanem ismeretlen paraméterek szerint válogat köztük Nem alaptalan tehát a feltételezés, hogy a Facebook tisztességtelen előnyökhöz juttathatja a rugalmasabb partnereit. Persze, ez konkrétumok nélkül csak alaptalan vádaskodás, de mivel a hírfolyam működési mechanizmusát csak ők ismerik, ha mindezt meg is teszik, anélkül tehetik meg, hogy ezt bárki észrevenné. Illetve dehogyisnem: minél nagyobb lesz a Facebook befolyása a médiapiacon, annál komolyabb következményei lehetnek a piactorzító magatartásnak. És nem kell, hogy ez szándékos legyen: már a hírfolyam működésének megváltoztatása is kihathat a médiapiac működésére. Ahogy a Google ellen indított trösztellenes per is mutatja, egy ekkora cégnél már az apróbb módosítások is felboríthatják a médiapiaci egyensúlyt.
A hagyományos reklámnak vége, még ha ezt sokan nem is vették észre. A hatásosabb kommunikációs aktivitások használatának viszont sokszor gátja a cégek jelenlegi szervezeti felépítése, döntési mechanizmusa. A márkáknak meg kell fogalmazniuk, hogy miért vannak egyáltalán a világon, és ezt a társadalmi hasznosságot kell megmutatniuk. Az ügynökségek pedig úgy tudnak sikeresek lenni, ha hosszú távú bizalmi viszonyt alakítanak ki az ügyfelükkel, és olyan kommunikációs javaslatokat visznek a megbízóiknak, amelyek először a célcsoport érzelmeire akarnak hatni és csak aztán a pénztárcájukra.
A héten mutatta be a Facebook a legújabb szolgáltatását, amit Instant Articlesnek (Cikkek Azonnal) hívnak. Nagyon leegyszerűsítve az a lényege, hogy például a New York Times vagy a Guardian bizonyos cikkeinek elolvasásához nemsokára már egyáltalán nem kell elmenni a New York Times vagy a Guardian internetes oldalára, a szerkesztőségek cikkei teljesen a Facebookon jelennek meg. Az olvasó számára ennek a dolognak nincs nagy jelentősége, talán csak annyi, hogy gyorsabban érik el a Facebookról ezeket a cikkeket, nincs várakozás egy másik szerverre, de a médiacégek számára viszont nagyon is fontos fejlemény ez.
nagyon gyors méretnövekedést érhetnek el az induló cégek, akiknek létfontosságú a gazdaságos üzemméret, hiszen sokáig nem tudják finanszírozni a kis eladási mennyiségekből adódó veszteséges működést.Ebbe a szépen alakuló idillbe rondítottak bele Morgan szerint a Facebookot felfedező tőkeerős nagyvállalatok, akik megirigyelték a kis cégek facebookos sikereit. A probléma csak az volt, hogy a nagy mamutok úgy viselkedtek, mint az elefánt a porcelánboltban. Alig vagy egyáltalán nem ismerték ezt a közeget, és azt hitték, a social media világában is minden úgy működik, mint az offline hirdetési eszközök esetében. negyedév végén, amikor észrevették, hogy költségvetésükben megmaradt egy csomó pénz, azt gyorsan beleöntötték a Facebookba. Ez megnövelte az árakat, amikkel a kis vállalkozások alig tudtak lépést tartani, ráadásul olyan óriási megjelenésszámot produkáltak a közösségi oldalon, ami a felhasználókat borzasztóan irritálta, és növelte az ellenérzést a hirdetési formával szemben.
A német vírusirtócég végül arra jött rá, hogy illetéktelenek a Google AdSense rendszerét használták fel egy új támadásra.Az AdSense a világ legnagyobb online hirdetési hálózata, az első százezer legnépszerűbb internetes oldal 12 százaléka jelenít meg hirdetéseket a platformon keresztül. Ez lehetőséget adott a támadóknak, hogy egyszerre több millió internetezőt érjenek el. Az Adobe Flash program CVE-2015-0336 számon nyilvántartott sérülékenysége tavaly december elején vált ismertté, a hivatalos javítócsomag pedig már a sérülékenységet kihasználó támadás előtt megjelent. Ralf Benzmüller, a G Data víruslaboratóriumának vezetője szerint a problémát az a hibás gondolkodás okozza, mely szerint egy működő rendszerhez nem szabad hozzányúlni. Ennek köszönhetően hiába jelenik meg egy új biztonsági frissítés, sok internetező és vállalat nem telepíti azt.
Még az idén bemutatja a Google a Youtube fizetős verzióját, amin nem lesznek reklámok - értesült a Bloomberg. Az ebből származó bevételt a terv szerint megosztják majd a youtube-os videók készítőivel. Az új szolgáltatást 2015 vége felé akarják bevezetni.
A Wirednek adott interjút Yann LeCun, a Facebook mesterséges intelligenciára szakosodott részlegének vezetője a jövőben sokkal nehezebb lesz ciki képet feltölteni rólunk a közösségi oldalon. Ebben a mesterséges intelligencia és a Facebook arcfelismerője segít, a hosszútávú cél pedig egy digitális személyi asszisztens létrehozása minden felhasználó számára. Ez figyelmeztetne egy hétvégi bulifotó feltöltésénél, és megkérdezné az élesítés előtt biztos szeretnénk, ha ezt a szüleink vagy a főnökünk látná? arra is figyelne a szoftver, hogy mások se tudjanak rólunk olyan képet felrakni a beleegyezésünk nélkül, amit nem szeretnénk. A Facebook ezt a mesterséges intelligenciát használja a hirdetésekhez is, hogy a megfelelő tartalmat megtalálva célzottan helyezhesse el a reklámokat. LeCun arra is célzott, hogy ez a digitális asszisztens később a barátainkkal kapcsolatos kommunikációt és interakciót is formálhatja, ami a szakértők szerint komoly jogi kérdéseket vethet fel.
Francia kiadók egy csoportja, helyi újságok és nagy nevek, mint a Microsoft és a Google, azt tervezik, hogy beperlik az AdBlock nevű reklámblokkoló fejlesztőjét, mivel a megoldása hatással van az ő webalapú megoldásaikra. A reklámblokkolók mára nagyon népszerűek, a legismertebb talán az Adblock Plus. Önmagában csak ennek a szoftvernek, csak Franciaországban ötmillió felhasználója van, két millió az Egyesült Királyságban, 1,5 millió Spanyolországban. Összesen pedig 144 millióan használják. Nem csoda, hogy a kiadók megpróbálják blokkoltatni ezeket a szoftvereket. Most perrel próbálkoznak, amitől azt remélik, hogy kevesebben fogják használni ezeket a megoldásokat. Sok kis újság csak a hirdetésekből él, így nagyon hátrányosan érinti őket egy ilyen program. A francia L'Equipe úgy döntött, hogy kitiltja az oldaláról azokat, akik AdBlockot használnak.
jelenleg a szakma előtt álló egyik legnagyobb kihívás annak az aranyközépútnak a megtalálása, mely a fogyasztókkal kapcsolatos üzenetek feldolgozását célozza. Megtalálni az egyensúlyt a között, hogy meddig mehetünk el a célzott reklámtevékenységgel egy ennyire szövevényes és dinamikusan változó iparágban. A válasz egyelőre a jövő zenéje, melynek feloldásához legalább a kérdésfelvetéssel közelebb kerültünk.
„Egyértelmű, hogy a Facebook és a Twitter nem kínál olyan fogyasztói elérést a hirdetők számára, amilyet a marketingvezetők szeretnének – írta a tanulmányban Nate Elliott, a Forrester alelnöke. – Ennek ellenére a legtöbb márka továbbra is ezeket az oldalakat használja közösségi kommunikációja legfontosabb felületeként – és ezzel komoly anyagi, technológiai és emberi erőforrásokat pazarol el.”
az Európai Bizottság digitális gazdaságért felelős biztosának többféle ötlete is van arra, hogy csökkentse az amerikai internetes óriások erejét az Unióban. Az egyik az, hogy a a szerzői jogok módosításával veszi célba őket. Ha uniós szellemi tulajdont használ fel, hogy növelje a bevételét, akkor az EU-nak meg kell védenie ezt a tulajdont, és fizetséget kell köveltenie érte.Németországban a versenyhatóság október közepén kimondta, hogy az online hírek címeinek és elérhetőségének összegyűjtése még nem sérti a szerzői jogokat, és nem kell azok után díjat fizetni a médiacégeknek. Magyarországon a hirdetési piacon elért domináns pozíciójuk okozhat gondot: több tízmilliárd forint bevételt visznek ki az országból, általában egy külföldi, uniós székhelyen keresztül, tehát a hazai irodájukon egy fillér hirdetési bevétel sem áramlik át, emiatt jelentős adóbevételtől esik el az állam.
Google Responds to News Corp's EU Antitrust Case Criticisms thenextweb.com
Today, Google responded with a ‘Dear Rupert’ blog post: “With the Internet, people enjoy greater choice than ever before — and because the competition is just one click away online, barriers to switching are very, very low. Google is of course very popular in Europe, but we are not the gatekeeper to the web.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése