Szuperszámítógépek és az energiafelhasználás

A mesterséges intelligencia egyre gyorsabban fejlődik és sok új utat nyit meg, viszont ezzel párhuzamosan nő az energiaigénye is. Egyes becslések szerint 2030-ra egyetlen MI-szuperszámítógép működtetéséhez akár már kilenc atomerőmű teljesítménye is szükséges lehet. Ez a hatalmas energiaigény több szempontból is figyelmet igényel, például komoly környezeti hatása van, de társadalmi szemszögből és gazdaságilag is kérdéseket vet fel. Vizsgáljuk meg, hogy milyen alternatívákat és megoldásokat találtak ki erre a problémára a fejlesztők. 

Szuperszámítógépek, mik azok?

Az MI-szuperszámítógépek olyan gépek, amelyek nagy számítási képességgel rendelkeznek és összetett problémákat gyorsan meg tudnak oldani. Általában felhasználják tudományos kutatásban, időjárás-előrejelzésben, gyógyszerfejlesztésben és a mesterséges intelligencia modellek betanításában. Ezek a gépek tökéletesen beüzemelt adatmozgással működnek, mivel csak így tudják kezelni azt a hatalmas adattömegeket.

A szuperszámítógépek energiafelhasználása

Nagy a valószínűsége, hogy 2030-ra akár egyetlen ilyen gépnek a fenntartásához kilenc atomerőmű teljesítménye lesz szükséges. Ezt abból is láthatjuk, hogyha összehasonlítjuk a 2019 és 2025 évek közti különbségeket és bővülést. Az is hozzájárul ehhez a növekedéshez, hogy egyre több szuperszámítógép kerül magánkézbe, 2019-ben 40%-a volt,2025-re pedig 80% lett, ez gyorsabb fejlesztésekhez és nagyobb energiaigényhez vezetett. A népszerűbb MI-k, mint például a ChatGPT vagy a Gemini, egyre nagyobb számítási kapacitást igényelnek, ehhez több chipre van szükség és energiára. 

Az sem segít a helyzeten, hogy sokan olyan "feleslegesnek" minősülő illemszavakat is használnak, mint például a "köszönöm" vagy a "kérlek", ezek a szavak is energiát igényelnek, nagyjából 100 szavas szöveg annyi energiát igényel, amennyiből 14 LED-lámpa egy órán keresztül folyamatosan világítana. Páran azért használnak ilyen illemszavakat, mert tartanak attól, hogy fellázad a mesterséges intelligencia és úgy gondolják, hogy ezzel az udvariassággal megvédik magukat, ez rendkívül érdekesen hangzik, ugyanakkor még egy felmérést is csináltak erről 2024-ben és a válaszadók 67%-a udvarias a chatbotjával 55%-uk azért teszi, mert így érzi helyesnek és a többi 12% szerint pedig fellázad ha nem vagyunk udvariasak vele. Továbbá vannak olyanok is, akik szerint jobb választ ad ha kedvesek vagyunk hozzá. 

Környezeti hatásai

A MI-rendszerek hatással vannak a környezetünkre, ugyanis az energiafogyasztásuk jelentős szén-dioxid kibocsátással jár, ami nagyban hozzájárul a klímaváltozáshoz. Mivel az MI modellek betanítása és működése rendkívül energiaigényes. 

Megoldások az energiafelhasználás csökkentésére

Ezt a következő módokon lehetne mérsékelni, az energiafelhasználás csökkentése, olyan energiaforrások használata, amelyik megújulnak, például a szél, Nap vagy víz. Akár mi is hozzájárulhatunk minimálisan a csökkentéséhez, például, ha nem használunk felesleges szavakat. Vannak energiahatékony szuperszámítógépek is, mint például a NVIDIA DGX Spark, ami rendkívül hatékony és a mérete nem foglal sok helyet, akkora az ereje, hogy 1000 hagyományos laptop erejének felel meg.

Társadalmi és gazdasági hatások

Az, hogy nő az MI-rendszerek működése és ezzel az energiafelhasználás növekszik az üzemeltetési költségek mennyisége is. Ez főleg a kisebb vállalatoknak jelent nagyobb kihívást, mert nekik nehezebb hozzáférni az energiaforrásokhoz. Ez egy képzeletbeli szakadékot jelent a kis és a nagy vállalatok között és a verseny is korlátozódik.

Összegzés

Tehát ha továbbra is ilyen ütemben halad az MI fejlődése, márpedig biztosak lehetünk benne, hiszen ez egy viszonylag friss dolog, hasznos és sok embert érdekel, akkor elképzelhető, hogy pár év múlva megsokszorozódik az energiaigénye. Ugyanakkor, ha előre tervezünk, akkor valamilyen szinten vissza lehet szorítani ezt az energiaigényt.

(Forrás: Ezzel is jár a mesterséges intelligencia: 2030-ra 9 atomreaktor kellhet egyetlen MI-szuperszámítógép működtetéséhez)