A PC, a GUI (Grafikus kezelőfelület) és a DTP (desktop publishing)

Colossus

A régi idők számítógépei nagy, szekrénnyi méretűek voltak, operátorok kezelték, terminálok (monitorból és billentyűzetből álló egységek) csatlakoztak hozzá, melyeken keresztül történt az adat bevitel és megjelenítés.

A fejlődés következő fázisát a személyi számítógépek megjelenése jelentette. Ezek önálló, egyetlen személy által kezelt, kisebb méretű gépek, saját processzorral, operatív memóriáva, billentyűzettel és monitorral.

Altair 8800

Az első mikroszámítógép az Altair 8800, 1975-ben jelent meg, Intel 8080 processzorra épült. Alkatrész csomagban árulták, otthon kellett összeállítani, de felárért összeszerelt állapotban is meg lehetett vásárolni. Ez tekinthető talán a világ első személyi számítógépének.

1981-ben jelent meg, majd világsiker lett az IBM PC számítógépe. Ez DOS (Disk Operation System) operációs rendszert használt, mely karakteres felhasználói felületet biztosított. Itt még nem voltak ablakok, gombok, egyéb grafikai jelek, mindent karakteresen, a billentyűzet használatával kellett beírni.

Napjainkban

Mára a személyi számítógépek helyét a notebookok, tabletek, de leginkább az okos telefonok vették át. A csipgyártás ötven éve alatt

• a teljesítmény 3,5 ezerszeresére nőtt,
• az energiahatékonyság 90 ezerszeresére, 
• az egy tranzisztorra vetített ár pedig 60 ezerszeresére csökkent.

A napokban új csipfajtát mutatott be az éves müncheni fórumán a Fujitsu, melyet a mai hagyományos számítógép és a jövő kvantumszámítógépe közötti átmeneti lépcsőnek szánnak. Bizonyos feladattípusok megoldásában 17 ezerszer gyorsabbak, mint a tradicionális csipek, és még tovább gyorsíthatóak.

Már a ThinkPad, a Lenovo legendás notebookja is 25 éve jelen van a piacon. Erre az évfordulóra egy retró köntösbe bújtatott, de a mai kornak megfelelő hardware elemekkel ellátott új típust adtak ki. A processzorok (központi egységek) fejlesztése sem állt le: három lapkát tokoz egybe legújabb, a nyolcadik generációs Core családot erősítő processzorain az Intel, amelyből rendhagyó módon az egyiket konkurensétől, az AMD-től vásárolja.

Ezzel az erősebb grafikus teljesítményt igénylő kompakt konfigurációkat célozza meg a gyártó.

Mozgolódik az okostelefon piac is. Nemrég jelentek meg a piacon az Apple cég legújabb fejlesztésű mobil telefonjai az iPhone 8, az iPhone 8 Plus, és az iPhone X, máris bemutatták a Razer (gamer-fókuszú gyártó) első okostelefonját.

Grafikus felhasználói felület fejlődése

 

Xerox “Star” 1981

A Xerox PARC cég által kifejlesztett grafikus felhasználói felület azt jelenti, a monitor képernyőjén szöveges és rajzos elemek együttesen jelennek meg. A grafikus felhasználói felületeken alapvető szerepe van a mutatóeszközök, például az egér használatának. A leggyakoribb grafikus felhasználói elemek az ablakok, menük, választógombok, jelölőnégyzetek és ikonok, valamint a mutatóeszközhöz kapcsolódó egérkurzor. A grafikus felületben lévő üzleti lehetőséget az Apple cég látta meg. 1983 januárban megjelenik Lisa nevű számítógépük, melyet Steve Jobs lányáról neveztek el. Ez volt az első olyan, a kereskedelemben megjelent gép, ami egérrel vezérelhető grafikus felhasználói felületet (GUI) használt.

A Lisa üzleti sikert nem hozott, főleg magas ára miatt. A következő, a Jef Raskin által tervezett, 1984-ben bemutatott Apple Macintosh személyi számítógép azonban elsöprő sikert aratott.

Az IBM PC-k első grafikus operációs rendszere, a Windows 1.0, 1985-ben jelent meg. 

Ma már az érintőképernyőn az ujjunkat húzogatjuk az egér helyett, tetszőlegesen nagyíthatjuk, kicsinyíthetjük a kijelzőn megjelenő tartalmakat.

Kiadványszerkesztés

1985 azaz év is, amikor az Adobe Systems bemutatja a PostScript lapleíró nyelvet és a méretezhető Type 1-es betűkészletét. Még ebben az évben Apple piacra dobja a PostScript nyelvet használó Laserwriter nyomtatóját és az Aldus Pagemaker kiadványszerkesztő programot, ezzel megszületett az asztali kiadványszerkesztés (desktop publishing vagy DTP). Ez a nyomdai minőségű kiadványok személyi számítógéppel való előállítását, illetve az ehhez szükséges hardver- és szoftvereszközök összességét jelenti.

1987-ben az Apple Macintosh rendszerre megjelenik az ipari szabvánnyá vált QuarkXpress. Moduláris felépítésű, igény szerint bővíthető, könnyen tanulható, gyors, kis méretű program, szinte egyeduralkodó lesz a piacon.1990: Egy újabb „legenda” indul hódító útjára: az Apple rendszerére elkészül az Adobe Photoshop. Ezeket a termékeket, illetve továbbfejlesztett változataikat még ma is használják a kiadványszerkesztők, de vannak újabb termékek is mint az Adobe cég PageMaker és InDesign programjai.

A kiadványszerkesztés folyamata jelentősen felgyorsult a számítástechnika elterjedésével. Manapság a kiadványszerkesztő szoftverek szinte már minden igényt kielégítenek. Nagyon fontos, hogy mielőtt egy kiadványt megtervezünk, tisztában legyünk a tipográfia alapszabályaival.

Sokszor találkozunk „önjelölt” kiadványszerkesztőkkel, akik pl. Wordben próbálják az általuk elképzelt terveket megvalósítani. Ilyenkor nagy a meglepődés, amikor a nyomda "visszadobja" a nyomdakésznek minősített anyagot, hogy nem tudja kinyomni – ha mégis megteszi, nem az lesz a végeredmény, mint amire a megrendelő számított. Ennek oka, hogy egy szövegszerkesztő program nem ugyanaz, mint egy kiadványszerkesztő program!