A kreativitás ára: szerzői jogi dilemmák a generatív mesterséges intelligencia korában

A digitális tartalmak gyors terjedésével egyre nehezebb világos határokat húzni a szerzői jogi kérdésekben. Az eredetiség fogalma elmosódik, miközben a jogi szabályozás egyre összetettebbé válik, ami megnehezíti annak eldöntését, hogy kihez tartozik egy adott szellemi alkotás. Ezért különösen fontos körültekintően eljárni, amikor valamit megosztunk vagy publikálunk, mert akár jogi viták is kialakulhatnak. A mesterséges intelligencia és a szerzői jogok közötti probléma alapvetően abból ered, hogy a generatív rendszerek gyakran hatalmas mennyiségű, emberi szerzők által készített adatokat használnak fel a tanulási folyamatuk során, mindezt felhasználási engedély nélkül. 

Bekövetkezett a szerzői jog vége Ázsiában

Világszerte sok író, zenész és képzőművész attól tart, hogy a mesterséges intelligencia átveszi a helyüket, miközben a MI-fejlesztők az ő alkotásaikat használják fel rendszereik betanítására. Japánban és Szingapúrban azonban más a helyzet; ezek az ázsiai országok olyan szerzői jogi törvényeket fogadtak el, amelyek támogatják a mesterséges intelligencia fejlődését. Úgy vélik, hogy a MI hasznos eszköz lehet a gazdaság és a munkaerő termelékenységének növelésében, különösen a népességfogyás idején.

47 perc néma csend

A brit törvény elleni tiltakozás, néma albummal 

 Az Európai Unióban 2024 tavaszán fogadták el az AI Actet, vagyis a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt. Mivel az Egyesült Királyság már nem tagja az EU-nak, ezért a szabályozás nem vonatkozik automatikusan a britekre, ezért próbál a londoni kormány valahogy lépést tartani az uniós jogalkotással a mesterséges intelligencia alkalmazásának területén. A brit kormány olyan törvényre tenne javaslatot, amiben arról lenne szó, hogy a szerző engedélye nélkül is, felhasználható lenne a műve a mesterséges intelligencia tanításához. A baj ezzel az, hogy eddig is nehéz volt azt nyomon követni, hogy miket is használtak már fel az MI trenírozásához. Továbbá a zenészek nem érzik, azt, hogy ezzel ők lennének védve, inkább úgy gondolják a kormány a nagy cégeket védené ezzel. Ilyen nagy cég pl.: a Google vagy a ChatGPT-t fejlesztő OpenAI.

Az album címe: Is This What We Want?

    A tiltakozás jele: megjelentettek egy albumot, amin 12 zeneszám található és 47 perc 17mp a lemez teljes hossza. Vagyis zeneszám nélküli 47 percnyi csend. A zeneszámok a következők:

1. The
2. British
3. Government
4. Must
5. Not
6. Legalise
7. Music
8. Theft
9. To
10. Benefit
11. AI
12. Companies

A dalok címét összeolvassuk, akkor ezt a mondatot kapjuk: A brit kormánynak nem szabad engedélyeznie a zenelopást, hogy abból a mesterségesintelligencia-cégek profitáljanak!

Minden egyes dal szerzőjeként annyi van csak feltüntetve, hogy 1000 brit művész. Pl.: Kate Bush, Damon Albarn, Tori Amos, Paul McCartney, Elton John. 

Kié a jogdíj?

Érdekes kérdés az is, (bár igazából ez egy újabb porbléma), hogy például népszerű lesz egy olyan dal, amelyet a mesterséges intelligenciával vagy annak segítségével hoztak össze, játszani kezdik a rádiók, és hát ugye minden dal után fizetni kell jogdíjat. De ilyen esetben kinek? 

Ezrek tiltakoznak a Christie's AI-műveket árverező aukciója ellen

Közel négyezren írták alá a Christie's New York-i aukciósházhoz intézett nyílt levelet, amelyben az AI által létrehozott műalkotások árverésének törlését követelik. Az ellenzők szerint a generatív algoritmusokat jogvédett műveken képzik, ami szerintük a művészek kizsákmányolásához vezet.

Tréningezzük az AI-t, de ez jogilag is rendben van?

A szerzői jog védelmének megsértése okán egy írói csoport köztük Ta-Nehisi Coates és Sarah Silverman vádat emelt a Meta ellen. A vállalatot szerzői jog által védett könyvek kalózverzióinak használata miatt vették célba. A Meta erre azzal védekezett, hogy tisztességesen használták fel ezeket a műveket és nem cáfolták azt sem, hogy Zuckerberg is áldását adta-e az AI ilyen módon történő fejlesztésére. Milyen végkimenete lesz vajon a pernek? Kinek adnak igazad? 

A szerzői jogi törvények mellőzése etikailag az AI-val

A folyamatosan fejlődő mesterséges intelligencia legújabb bukkanója a szerzői jogok sértése. Ez minden emberre nagy hatással van, azonban különösen feszélyezi a kreatív munkával foglalkozó egyéneket.  A napokban egyre több helyről értesülhettünk arról, hogy különböző énekesek, színészek, alapítók és politikusok is felszólaltak a mesterséges intelligenciával foglalatoskodó cégek illetve azokat támogató szervezetek, különös esetben saját kormányuk ellen.

Elveszett milliók

Az Egyesült Államok és az Európai Unió között régóta fennállnak nézeteltérések a szellemi tulajdonjogok, különösen a szerzői jogok terén. Ezek a viták gyakran a két régió eltérő jogi megközelítésből és gazdasági érdekeiből fakadnak. Most jelenleg a buy-out jelenség okoz nagy problémát: Amerika olyan szerződéseket köt, ahol például egy dalszerző csak egyszeri díjat kap a szellemi munkájáért. Ez azért problémás, mert így is elesnek minden további bevételtől, amit például egy film generál. Ugyan is a pl.: Magyarországon az Artisjus minden egyes levetített film és abban játszott zenék után jogdíjakat fizet, legyen szó amerikai vagy magyarszerzőkről. Akárhányszor is vetítik le az adott filmet. Nálunk tehát elsősorban az alkotókat védik. 

A probléma nem új keletű, de most a streaming szolgáltatások megjelenése során újra kell egyezkedni és megfelelő jogi háttereket létrehozni. Bár jelenleg nagyon kevés a hazai szerző, akit érint a probléma, még is nagyon fontos lenne, hogy kölcsönösen előnyösebb szerződések készüljenek.

Mesterséges információháló: az MI múltja, jelene és jövője

A mesterséges intelligenciák szünet nélkül változnak. Meglehet, nem tűnik szembe a különbség, azonban ezeket a mély és komplex információhálókat nem csupán adataik, de felhasználási módjaik is meghatározzák. Értékelésük függ a fejlesztőtől és a felhasználótól, de legfőképpen a világ alakulásától. Háromszáz évvel ezelőtt Galilei csillagászati valóságmodelljei áttörőnek számítottak. Meglehet, életében a közvélemény nem értékelte eléggé munkáját és emiatt támadták, azonban tagadhatatlan, hogy végeredményében meghatározta az elkövetkezendő korok tudományos fejlődését. 

Napjainkra Galilei mesterséges intelligenciái talán nincsenek már akkora hatással ránk, mint elődeinkre, hiszen több évszázad elteltével belénk ivódott mindaz, ami felépíti, így a továbbiakban nincs szükségünk arra, hogy a hálózatot készen megkapjuk: az adatok szabad áramlásával mi magunk is elkészíthetjük. A mesterséges intelligencia klasszikus formájában apránként nagy eséllyel válik természetes tudássá - legalábbis így volt ez, mielőtt fel nem virradt a digitalizáció hajnala és el nem kezdtek megszületni azon hálózatok, melyek teljes mértékben tőlünk és környezetünktől függetlenül létezhetnek.

A Scribd mostantól Everand néven fut tovább

A Scribd, az Everand és a SlideShare mostantól közös néven szolgáltatja digitális tartalmait. A nyilvános dokumentummegosztó webhely új névvel és logóval jelentkezik. Eddig a felhasználók által feltöltött dokumentumokat a Scribd jelentette meg, az e-könyveket, hangoskönyveket és podcastokat az Everand szolgáltatta, a SlideShare pedig a prezentációkat és a szakmai anyagokat tette közzé. A felhasználók számára a váltás zökkenőmentes, a korábbi előfizetéseiket, tartalmaikat az új felületen változatlan módon érhetik el. 

Eltűntek a TikTok-ról az Universal zenéi

Az Universal Music Group februárban egyoldalúan kivonta a hozzá kötődő sztárok dalait a TikTok közösségi média oldalról, ugyanis a vállalatoknak nem sikerült megállapodnia. A vita témája a jogdíjak mértéke, illetve az, hogy a TikTok-ot birtokló kínai cég nem foglalkozott az Universal aggodalmaival a platformon megjelenő, mesterséges intelligencia által generált zenékkel kapcsolatban. Így a TikTok felhasználói számára már nem elérhetők az Universal dalai a zenei könyvtárban, a korábbi, az Universal-hoz tartozó zenei számot tartalmazó klipeket pedig némítják.

MI, avagy mesterséges irodalom

Az elmúlt évben a mesterséges intelligencia (továbbiakban: MI) egyik legelterjedtebb és legnépszerűbb alkalmazási területévé az OpenAI által fejlesztett ChatGPT vált. A tulajdonképpeni csevegőprogram mindazonáltal közkedveltsége ellenére is az egyre intenzívebb és szélsőségesebb, etikailag és jogilag egyaránt megkérdőjelezhető fejlesztések okán sokak számára kockázat tárgyává lett. Írók, grafikusok, zenészek és más művészek félteni kezdték már megalkotott és az interneten elérhetővé vált műveiket, valamint jövőbeli lehetőségeiket. A literatúra fáján megjelent egy mesterséges ág, de vajon ez képes kiegészíteni, pótolni vagy netán leváltani a kizárólag emberek alkotta szellemi értékeket? Annyi bizonyos, hogy az irodalom fogalma lassan, de biztosan átalakul, kitágul és ennek ténye - talán érthető okokból -, de nem a legmegnyugtatóbb.

Szerzői jogsértés és az MI tréning

Szerzők csoportja indított pert a San Franciscó-i szövetségi bíróságon az Nvidia ellen azzal a váddal, hogy a chipgyártó a személyreszabható chatbotokhoz fejlesztett NeMO nevű nagy nyelvi modelljét (LLM) olyan adathalmazon képezte ki, amely illegálisan használja fel, másolja és terjeszti a szellemi termékeiket, a készítők hozzájárulása nélkül. A csoportos keresetet ugyanaz a jogi csapat nyújtotta be, akik az OpenAI-t beperlő szerzőket képviselték.