Open Data hozzáférés a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtárában

2017. tavaszán a Magyar Nemzeti Múzeum Központi Könyvtára nyílttá tette a bibliográfiai adatait. Miért is fontos ez? Milyen hatással van ez a könyvtárakra? Ezekre a kérdésekre keressük a választ Horváth Ádám, az MNM KK vezetőjének cikke alapján. 
Kezdjük hát az elején. Egyre erősödik az a mozgalom mely bibliográfiai adatokat nyílttá szeretné tenni,ez az elképzelés illeszkedik az Open Data mozgalom elképzeléseibe. Az Open Data legalapvetőbb célkitűzése, hogy az adatok mindenfajta szabadalmi és szerzői jogi, illetve bármely egyéb korlátozástól mentesen, szabadon hozzáférhetőek legyenek. Ez tökéletesen illeszkedik az egyéb nyílt hozzáférési filozófiát és gyakorlatot képviselő mozgalmakhoz (nyílt hozzáférés - open access, nyílt forráskód - open source). Feltétlenül meg kell említeni azonban, hogy ezen mozgalmak közt nincs semmiféle logikai alapon nyugvó természetes kapcsolat, célkitűzéseik elemei az egyes gyakorlati modellekben számtalan módon kombinálódhatnak.

A Creative Commons engedélyei sokáig nem voltak használhatóak a könyvtárak számára a bibliográfiai adatokra, illetve digitalizált művekre. 2010 októberében az Europeana kezdeményezésére létrejött egy új jogi Creative Commons formula, a Public Domain Dedication (Közkincsnyilatkozat). Az Europeana volt az első alkalmazója ennek a jogi formulának.

Beszéljünk egy kicsit a nyílt tudásról és a definíciójáról. Egy mű akkor nyílt, ha terjesztésének módja eleget tesz a következő az alábbi feltételeknek:

1. Hozzáférés
A művet egészében kell elérhetővé tenni, egyszerűen kezelhető és módosítható formátumban, nem magasabb áron, mint ami a másolat előállításának ésszerű költsége. Ideális esetben a mű az interneten keresztül díjfizetés nélkül letölthető.
2. Továbbterjesztés
A licenc egyetlen felet sem korlátozhat abban, hogy egyes műveket önmagukban vagy különböző, forrásokat egyesítő összeállítások részeként mások számára szabadon vagy fizetés ellenében hozzáférhetővé tegyenek. A licenc nem állapíthat meg jogdíjat vagy bármilyen más díjat az ilyen értékesítéshez vagy terjesztéshez kapcsolódóan.
3. Újrahasznosítás
A licenc meg kell, hogy engedje a mű módosítását, származékos művek létrehozását és az ily módon létrejött, származékos műveknek az eredetivel megegyező feltételek melletti terjesztését.
4. Technológiai korlátozások tilalma
A művet olyan formátumban kell elérhetővé tenni, amely semmiféle technológiai korlátot nem emel a fenti felhasználások elé. Ez a nyílt dokumentumformátumok biztosításával érhető el. A nyílt dokumentumformátumok specifikációja nyilvános és ingyenesen elérhető, felhasználásuk sem fizetéshez, sem más feltételhez nem kötött.

Miért is tegyük nyílttá a bibliográfiai adatainkat?

 A bibliográfiai rekordok alapvető részei a kulturális javaknak és ennél fogva nyíltaknak is, azaz a közösség számára mindenfajta korlátozás nélkül (újra)felhasználhatónak kell lenniük. A bibliográfiai adatok nyílttá tétele szükséges kiterjesztése a könyvtárak közötti hagyományos együttműködésnek. A nyílttá tétel azonban nemcsak a könyvtárak közötti együttműködésben játszik fontos szerepet, hanem kiterjesztené azt a könyvtáron túli világra is, és ezzel más együttműködések felé nyitna. Ezek az együttműködések eredményei pedig gazdaságosan újrafelhasználhatóak lennének a könyvtári világban is.

A bibliográfiai adatok nyílttá tétele négy fő célt szolgál:
1. Biztosítja a bibliográfiai adatok teljes kihasználtságát;
2. Fenntartja és fokozza a könyvtárak fontosságát az adatoknak a világhálón és a szemantikus weben való láthatóvá tételével;
3. Kiszélesíti a bibliográfiai adatok készítésében, fejlesztésében és javításában való részvételt;
4. Lehetővé teszi új szolgáltatások és alkalmazások létrehozását a bibliográfiai adatok használatával a kutatók, a könyvtárhasználók és a széles közönség hasznára.

Az egyre nagyobb számban megjelenő nyílt adat közvetlen előnyökkel jár a könyvtárak számára. A könyvtári katalógusokat gazdaságosan ki lehet egészíteni más könyvtárakból származó (például besorolási vagy tárgyszó-) adatokkal. Ez növelné a könyvtári keresések eredményének információgazdagságát, és egyaránt szolgálná a könyvtárosok és a könyvtárhasználók érdekeit. A nyílt adatok segítségével a katalógus nemcsak más könyvtárak adataival, hanem a könyvtári világon kívüli intézmények (könyvkereskedők, kiadók, könyvbarátok weboldalai) és a tudományos világ adatait is tartalmazhatnák.
Az adatok láthatósága nagymértékben növelhető a nyílttá tételükkel, ezzel megnyitva az utat a
bibliográfiai adatoknak a mély webből a felszíni webbe kerüléséhez. Ennek hatásaként a
könyvtáron kívüli világ is készíthetne linkeket a bibliográfiai adatokhoz, ezáltal is fokozva a
könyvtárak és a könyvtári adatok fontosságát.
Végül nézzük át, milyen előnyökkel járna mindez:
- A keresési szolgáltatások bővítése mellett a bibliográfiai adatok nyílttá tétele az olvasókat is
nagyban segítené a bibliográfiai adatok saját munkájukba való integrálásában.
- Könnyebben tudnának bibliográfiákat készíteni.
- A bibliográfiai rekordokat könnyebben lehetne a tanításban felhasználni.
- Fokozná a könyvtárak és a kutatás integrációját.
- A keresési szolgáltatások bővítése mellett a bibliográfiai adatok nyílttá tétele az olvasókat is nagyban segítené a bibliográfiai adatok saját munkájukba való integrálásában.
- Könnyebben tudnának bibliográfiákat készíteni.
- A bibliográfiai rekordokat könnyebben lehetne a tanításban felhasználni.
- Fokozná a könyvtárak és a kutatás integrációját.