keresés

2017. május 18., csütörtök

Új kihívások előtt a social media-óriás Facebook

Kritikai hangok

A Facebook álhírellenes törekvései
Hosszú ideje érik támadások a Facebookot a felületén terjedő álhírek miatt, a helyzet különösen az amerikai elnökválasztás után élesedett ki. Válaszul a Facebook egyre több lépést fogalmaz meg az álhírek terjedésének megakadályozásának érdekében, a legfrisebb hírek alapján úgy tudni, hogy a Facebook fizetett álhírszűrők alkalmazását tervezi - de ez csak egy újabb lépés a sorban.

 Forrás: Vocativ /Alejandro Alba


A Facebookot számtalan támadás érte a felületén a felhasználók által megosztott tartalmak miatt, ami különösen az amerikai elnökválasztás miatt eszkalálódott. A legújabb csapást például a német kormány új törvénye jelentette: több szakmai szervezet és az ellenzék által bírált tervezet alapján a portálok üzemeltetői akár 50 millió euró (15,5 milliárd forint) pénzbüntetést kaphatnak, ha nem távolítják el a jogsértő tartalmakat. Az új szabályozás nem új jogokat hoz létre, hanem a felhasználók jelenlegi jogainak hatékonyabb érvényesítését szolgálja. A gyűlölködő bejegyzések és személyiségi jogokat sértő, lejárató álhírek visszaszorítását célzó javaslat szerint a portálok üzemeltetőinek könnyen és közvetlenül elérhető panaszkezelő szolgálatot kell működtetniük, és a felhasználói bejelentéstől számított egy héten belül törölniük vagy elérhetetlenné kell tenniük a jogsértő tartalmakat, a "nyilvánvalóan jogsértő tartalmakat" pedig 24 órán belül kell eltávolítani vagy elérhetetlenné tenni.


A felhasználók felelőssége?

A törvénytervezetet több kritika érte, az egyik legélesebb érv, hogy a Facebook egy platform, a hírfolyamára felkerülő tartalmakat felhasználók osztják meg, ezért a nemkívánt tartalmak szűrésének első lépése éppen az lenne, ha a felhasználók önmaguk kritikusan, értő befogadóként, valamint lehetőleg jogkövető magatartással osztanák meg ezeket a tartalmakat. (Vagy pedig a felhasználóikra bízzák, hogy jelentsék azokat.)
A felhasználók képzése!

Ezt célozza meg a Facebook egy új, oktató célú funkciója, mely a felhasználókat segítené abban, hogy helyesen tudják felismeri a félrevezető információkat.

Forrás


"Amikor az emberek a hírfolyamuk tetején lévő oktató eszközre kattintanak, újabb információhoz és forrásokhoz jutnak a Facebook Help Centerében, beleértve tippeket arra, hogyan lehet felismerni az álhíreket, mint például a site URL-jének ellenőrzése, a forrás megvizsgálása, más források keresése" - írta Adam Mosseri, a Facebook produkciós menedzsmentjének alelnöke. 

Az új funkció, mely a nonprofit First Draft News szervezettel együttműködve fog működni, 14 ország felhasználóinak hírfolyamában fog megjelenni a következő napokban. 

A Facebook felelőssége

Miután a Facebook évekig hangoztatta, hogy egy nyitott platform kíván maradni - alig néhány szabállyal -, melyet maguk a felhasználók alakítanak a megosztott tartalmakkal, a személyre szabott igényeikkel, a külső, irányító beavatkozás látszatát kínosan kerülni igyekezte, és az algoritmusát ért esetleges kritikák rosszul érintették, a 2016-os amerikai elnökválasztás után revideálta álláspontját.

"Az álhírek terjedésének megakadályozása egy fontos része egy tájékozott közösség létrehozásának. Tudom, hogy a közösségünk pontos információkat akar. Még sok munka áll előttünk, de ez egy fontos lépés efelé." - írta Zuckerberg az új eszközt bejelentő Facebook posztjában. Hogy mennyire tartja fontosnak a Facebook a pontos információ terjedését, a jóltájékozott felhasználókat, azt a nemrég bejelentett The Facebook Journalism Project is megfogalmazta.

Ha a Facebooknak mégsem sikerülne megállítania az álhíreket, még mindig bízhatunk a Google új, fact check funkciójában.

Új kihívók 


Tőzsdére megy a Snapchat

Március elejétől megvásárolhatjuk a Snapchat részvényeit. A vállalatot évekkel ezelőtt Mark Zuckerberg 1 milliárd dollárért szerette volna megvásárolni - sikertelenül. Jól érezte, hogy a tinédzser felhasználók megnyerésének egyik módja a Snapchat újdonságának beépítése a Facebook gigászába; amikor sikertelenül próbálta bekebelezni, akkor több olyan fejlesztést is bevezettek, amik Snapchat-jellegű megoldásokra épülnek (automatikusan eltűnő profilképek, napom-funkció). A Snapchat alapítóját, az alig 26 éves Evan Spiegelt nem véletlenül kiáltották ki rögtön az új Mark Zuckerbergnek vagy Steve Jobsnak.

Forrás


A Snapchat-varázsa

Spiegel appjának legnagyobb varázsa az automatikusan megsemmisítődő képekben rejlik, már az első appja, az egyetemi barátaival létrehozott Picaboo is erre épült. A tengernyi chatprogram között egyértelműen ezzel tudja magához csábítani felhasználóit: 2011 nyarának elején jelent meg, és őszre 127 regisztrált felhasználót tudott összeszedni, aztán elkezdődött az iskolai tanév, az app berobbant a gimnazista korosztályban, és 2012-t már napi 100 ezer aktív felhasználóval kezdte. Jól látszik, hogy elsősorban a fiatal korosztály számára gyújtott remek új platformot a szexcsetelésre, képek cseréjére, melyek miatt nem kell a későbbiekben aggódni, hogy a tinédzserkori szerelem visszaél vele. Másfelől a gondosan konstruált Instagram- és Facebook-posztok világában üde könnyebbséget jelentett a spontaneitás, a múló gondtalanság biztosításával.

Amikor a Snapchat anyavállalata, a Snap Inc. bejelentette, hogy tőzsdére viszik az részvényeiket, hatalmas visszhangot váltott ki: ennek oka részben rögtön az induló, 17 dolláros árfolyam volt, de ennél is nagyobb szenzáció volt a kezdeti befektetői roham, már csütörtök reggel 24 dolláron indította a kereskedést a Snap Inc. A Snapchat tőzsdei értékét ezzel 20-22 milliárd dollárra becsülték.

A számok

Azonban a tőzsdelufi kidurranni látszik: ezután 12 százalékot esett a Snapchat árfolyama, ez volt a harmadik teljes nap a tőzsdei bevezetés óta. A részvények 23,77 dolláron zártak, ami azt is jelenti egyben, hogy a tőzsdére lépés árfolyama, vagyis 24 dollár alá estek. Az esés oka valószínűleg a nem túl bizakodó elemzői jelentések lehettek. Hat különböző cég is eladásra javasolta a Snapchat részvényeit, ami szokatlanul magas számnak tűnik. Az elemzők amiatt aggódnak, hogy a cég növekedése a felhasználók számának a növekedéséből fakad: a Snapchatet naponta 158 millióan használják. Ez nagy szám, de a tavalyi Q4-ben csak ötmillió új felhasználóval növekedtek, ami visszaesés az egy évvel korábbi növekedéshez képest.

Természetesen a tőzsdére lépés kezdeti hullámzásából nem kell még messzemenő következtetést levonni: a cég részvényeinek értéke az első kereskedési napon 44 százalékkal növekedett, majd pénteken további 12 százalékkal drágultak a papírok. 
Elég-e az újítások követése?
Az bizonyos, hogy a Facebook követi és figyeli versenytársát, a Snapchat töretlen egyelőre, az általa bevezetett újdonságokat a Facebook igyekszik követni, integrálni saját platformjára. De nyilván egy másik óriás követése kevés, a Facebook forradalmasító újításokkal készül, a nyilatkozatok alapján valóban alapjaiban igyekszik úttörő saját fejlesztéseket létrehozni.

Úttörő törekvések


A Facebookba beágyazott valóság

2014 márciusában a Facebook 2,3 milliárd dollárért vásárolta fel a VR-úttörő Oculust. Azóta a cég legújabb törekvései alapján továbbra is úgy tűnik, hogy a virtuális valóság - vagy annak változatai - továbbra is kiemelt szerepet töltenek be Mark Zuckerberg távlati tervei között, mint az emberi kommunikáció úttörő formái. Már a korábbi F8 konferenciákon is arról beszélt, hogy a közösségi média következő nagy platformja a telefon után a virtuális valóság valamilyen variációja lesz.


Zuckerberg a Facebook távlati terveit prezentálja az F8-on


Augmented Reality

A Pokémon GO világsikere megmutatta, hogy az AR (augmented reality, beágyazott valóság) hihetetlen népszerűségre tehet szert. 

Az AR lényege, hogy nem teremt körénk egy teljesen új világot, mint a VR, hanem a már meglevő, igaziba rajzol bele hologramszerűen virtuális dolgokat. (Az Index karikaturistája például legújabb, gyermekeknek szóló verseskötetében is ezt a technikát használja.) Ez technikailag bonyolultabb, de az eredmény egyszerűbben hozzáférhető, nem kell hozzá például szemüveg, elég egy mobilon lévő applikáció is. Ráadásul az eredmény látványos, a hétköznapi ember számára is szórakoztató, például Harry Potter-szerű képeslapok megszületését szolgálja. Az alábbi videó például az Aurosma alkalmazással készült.



A Facebook előtt álló, kutatott főbb AR lehetőségek:
- Információ: a valós világra hozzáadott információk, mint például útvonal az előttünk lévő utcán
- Digitális tárgyak: digitális tárgyak hozzáadása a valós világról fogadott képhez, mint virtuális post-it cetli a hűtőn
- Színesítés: a való világhoz hozzáadott filterek, értékelések, szerkesztések.

Ezeket egyszerűen a kamerába épített technológiával kívánják megoldani. Már most hozzáférhetőek olyan appok, melyek segítségével a szelfiket színesíthetjük, mint például a jelenleg nagyon felkapott FaceApp alkalmazás.


Muzeális AR: FaceApp-pal szerkesztett gyűjtemény a BoredPandán

A lehetőségek sokfélék: az egyértelmű szelfiken kívül játékok, AR graffitik vagy műalkotások létrehozása, de éppen annyira virágzó piac lehet az AR-reklámok biznisze is. Emlékezzünk csak a Vissza a jövőbe futurisztikusnak ható holografikus sokadik Cápa-film reklámjára, a TechInsider videója szerint nagyon is a (beágyazott)valóságunk része.

Az AR leváltja a korábbi médiaszokásainkat

A Facebook pontos AR projektjeiről szóló cikkek (1, 2, 3, 4) alapján Zuckeberg eltökélt, hogy a Facebook forradalmasítja az AR-t és mindennapjainkat. Nagyszabású tervei szerint akár szerint a teljes médiafogyasztási szokásaink megváltoznak, és kidobhatjuk a tévénket: "Nincs szükségünk fizikai TV-re. Csak megveszünk egy 1 dolláros 'TV' appot, ráteszed a falra és már nézheted is." A fizikai megvalósítás úgy látszik a Google Glasshez hasonlóan itt is egy szemüveg lenne. (Tényleg úgy tűnik, hogy Szilikon-völgy Spielbergen nőtt fel.)

Agy-Facebook megosztás


A Facebook-vezér Mark Zuckerberg a tavaly F8 konferencián jelentette be a Building 8 (a szám a Facebook nevében szereplő betűk száma) létrehozását, melynek élére a Google technikai fejlesztési osztályáról, Advanced Technology and Projects (ATAP), hívta át Regina Dugant, aki korábban az Egyesült Államok Védelmi Osztályának DARPA A projektjét vezette. A meglehetősen titokzatos program Zuckeberg tízéves stratégiai tervének része.



Building 8

A Building 8, melynek épületei a Facebook főhadiszállás szomszédságában találhatóak, elsősorban új, áttörő, a jövő kommunikációját alapjaiban megváltoztató projektekkel foglalkozik. A program céljairól annyit tudunk a Building 8 hivatalos leírása alapján, hogy új, fejlett, "látszólag lehetetlennek tűnő" kommunikációs hardware termékek előállítását célozza meg, mint a beágyazott és virtuális valóság, mesterséges intelligencia, hálózatosság, és "más, áttörő területek". Hogy mindezt megvalósíthassa, olyan meghatározó piaci szereplőktől alkalmazott veterán hardware szakértőket, mint az Apple, Motorola, Google, Tesla, és az Amazon. A Facebook álláshirdetéseit böngészve feltűnik, hogy többek között brain-computer interface mérnököket is keresnek.

Agyi-számítógépes interface

Az első két terület, mely a Building 8 projektjei nyilvánosságra került, az agyi-számítógépes interface, mely lehetővé tenné, hogy közvetlenül agyhullámokkal küldjünk gondolatokat a számítógépekre, illetve egy technológia, mely lehetővé tenné, hogy a bőr vibrációinak segítségével megérteni a kommunikációs nyelvet. Dugan szerint "A bukás kockázata valós. De pontosan ez az ára annak, hogy valami egészen újon dolgozunk." Dugan nyilatkozata egy olyan jövőképet vázol elénk, ahol direkt az elménkkel gépelünk. Zuckerberg két évvel ezelőtti megfogalmazásában: "Egy nap hiszem, hogy képesek leszünk teljes, gazdag gondolatokat közvetíteni egymásnak technológiai úton. Csak rágondolsz valamire, és a barátaid azonnal érzékelik tapasztalatként, ahogy te."

Ahhoz, hogy ezek a nagyszabású kutatások minél hatékonyabbak legyenek, a Facebook 17 meghatározó egyetemmel, mint a Caltech, MIT, Harvard, létrehozta a SARA (Sponsored Academic Research Agreement) projektet, melynek célja, megkönnyítse és meggyorsítsa az egyetemi kutatókkal való együttműködést.

És mi történik, ha a törekvések sikerrel járnak és egyenesen az agyunkkal beszélünk? A Facebook szerint az agy képes másodpercenként egy terrabyte-nyi adatot feldolgozni: ez körülbelül 40 HD film streamelésével azonos adatmennyiség. Ez a sebesség gyorsabb, mint az emberi beszéd, ami Dugan szerint olyan, mintha egy "1980-as tárcsázós modemet használnánk."

Ugyanakkor érdemes elgondolkodni a megosztáshoz kapcsolódó, újonnan felmerülő adatbiztonsági problémákon is.

Összegzés

Amire a Facebook törekszik, az több annál, mint egy egyszerű közösségi háló fejlesztés: tudományos kutatásokat folytat, hogy úttörő lehessen, alapjaiban változtassa meg a kommunikációt, a médiafogyasztási szokásainkat. Ugyanakkor az ötletek nem forradalmiak, többen kísérleteznek/kísérleteztek velük: a kérdés az, vajon túl nagyra törőek-e a tervek, elérhető-e ez a valóság, miközben a vállalat több kihívással is küzd.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése