EU kontra USA: techcégek, adatvédelem és migráció

Hírek a tőzsdén: Trump és techcégek...

A 2016. év végén a techcégek jelentős alulteljesítéséről számoltak be a tőzsdei adatok; a Facebook mínusz 4%, az Apple és a Microsoft 3% mínusszal zárta a teljesítményét. Habár másnap már mind a három cég plusszal zárt, az ingadozást a Trump-féle intézkedések tervezeteivel hozták összefüggésbe. Ezek akadályoznák a szabadkereskedelmet és a migrációt, amelynek következtében a globális techcégek magasabb költségvetéssel kényszerülnének működni, és a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő biztosítása is problémát jelentene. A következő megmozdulás év elején a Google egyik társalapítója felől érkezett, amikor nyíltan tiltakozott a bevándorlóellenes törvény ellen. Sergey Brin mivel ő maga is menekült egy reptéren foglalt állást a törvény ellen. Annak idején egy zsidó családba született a Szovjetunióban, a szülei később emigráltak.

EU kontra USA

2016 januárjra világossá vált, hogy újabban annyira eltérő a két helyen alkalmazott adatvédelmi törvény, hogy itt lenne az ideje valami innovatív megállapodást találni ezzel kapcsolatban. Érvénytelenné vált a 15 évig alkalmazott Biztonságos kikötő rendszere (Safe Harbor Cerification), amely eddig ezt az adattovábbítást szabályozta. Ám röviddel a határidő előtt még nem lehetett semmiről biztosat mondani, a tárgyalások zajlottak, de megoldás úgy tűnik, hogy nem született. Helyette inkább egy olyan eljáráson dolgoznak, amely lehetővé teszi az uniós állampolgároknak amerikai bíróságokon is megvédeni azokat az adataikat, amelyeket jogszerűtlenül kezeltek az eltérések miatt. Január helyett azonban júniusra született meg az "adatvédelmi pajzs" (Privacy Shield), amely ígérete szerint szigorúbban és jobban érvényesíti az adatvédelmi normákat, illetve betartva a januári ígéreteket, panasz esetén egyszerűbb jogorvoslati lehetőségeket javasol majd. Évente közös felülvizsgálatok keretében ellenőrzik majd a rendszer hatékonyságát.

Facebook, Google, Twitter

Mindezek a biztonsági intézkedések nem csupán a nemzetbiztonságot és a bűnüldözést érintik, hanem ennél sokkal populárisabb problémákat is felvet, mint például a Facebook és Twitter felhasználók adataival, jogaival kapcsolatos kérdéseket. Eddig ezek a techóriások könnyedén szállíthatták az uniós felhasználók adatait az Atlanti-óceán egyik partjáról a másikra. Írország például a sajátjain kívül az európai, ázsai, afrikai és ausztráliai Facebook felhasználók adatait is tárolja a rendszer. Ebben az esetben a privát szférán van a hangsúly, így az egyezmény létrejöttének folyamatában fontos szempont volt, hogyan lehetne függetleníteni az európai netezőket az "amerikai nagy testvértől", aki mindent lát... Amikor a botrány kirobbant, elhangzott az a javaslat is, hogy akinek van Facebook fiókja, fontolja meg a megszűntetését. Ilyen drasztikusnak nevezhető megoldásokra azonban nem került sor, miután létrehozták az "adatvédelmi pajzs" rendszerét, amely jogorvoslatot kíván biztosítani nemzetközi és privát ügyekben egyaránt.

forrás:
portfolio.hu/vallalatok/a_techcegek_rontottak_el_a_mai_napot_az_amerikai_tozsdeken
2016/01/18/velhetoen-nem-lesz-hataridore-megegyezes-az-eu-es-az-amerikai-techcegek-kozott
techbazis/20160201-log-a-levegoben-az-europai-facebookozok-sorsa.
techbazis/20151006-europai-unio-facebook-techceg
2016/02/uj-europai-adatlancon-bukhatnak-az-amerikaiak/
2017/01/29/az-amerikai-techcegek-is-tiltakoznak-trump-bevandorloellenes-rendelete-miatt
piacesprofit.hu/infokom/pajzs-lep-a-biztonsagos-kikoto-helyebe/
az-eu-usa-adatvedelmi-pajzs-bemutatasa/