keresés

2017. május 26., péntek

Hogyan tartsunk lépést a szerzői jogvédelemmel a 21. században?

Copyright



Irodalom, képzőművészet, divat, szórakoztatóipar... De mi az, ami közös lehet ebben a szerteágazó rengetegben? Első nekifutásra talán nehéznek tűnik a válasz, hogy egy épületnek, könyvnek, filmnek, videoklipnek, táskának mi lehet az a területe, ahol egyforma dolgokat tudunk róluk elmondani. Pedig a szerzői jogi törvény mindezekre vonatkozik, megilleti őket, mert alkotójuk egyedi alkotása, amely valami eddig újat képvisel. Függetlenül attól, hogy ki mennyire tekinti ízlésesnek, hasznosnak az adott produktumot, legyen mondjuk az a film világsiker, vagy éppen katasztrófa; ugyanazokkal a jogokkal élhetnek alkotóik. A törvény betartása már a könyvnyomtatás elterjedésével kezdett úgymond izgalmassá válni, ám ahogy megjelent a számítástechnika, az internet, és velük együtt beköszöntött a rohamos fejlődések kora, akkor vált igazán nagy kihívássá. Internetet elérni ma már szinte bárhol, bármilyen platformon lehetséges, a kérdés azonban az, hogy a fent említett tartalmak hogyan válnak elérhetővé bárki számára.



Internetrendőrség a szerzői jogok védelmében

Éppen azért, mert a probléma ennyi mindent, illetve mindenkit érint, foglalkoznak azzal, hogy megoldást találjanak az illegális sokszorosításokkal és visszaélésekkel. Főleg a szórakoztatóipar területén kívánják ezzel megvédeni a szerzőket és jogaikat, és mivel az ipar színe-java amerikai eredetű, ottani intézkedéseik érintik nem csak Európát, hanem az egész világot is. Az intézkedés lényege röviden: a jogtulajdonos a rendszeren keresztül jelezni tudja az adott szolgáltatónak, hogy az anyagait éppen letöltik, vagy másolják valahonnan. A szolgáltató pedig eltünteti a felületről a kérdéses tulajdont, és feltünteti egy másik oldalon, hogy a mókuskerék tovább foroghasson...A Youtube ilyen típusú szűrője jelez minden visszaélést az eredeti előadó felé, aki azonban eldöntheti, hogy némi reklám fejében meghagyja-e a kalózmásolatot is az eredetije melett.

Az e-book kölcsönzés megvalósíthatósága

Lassan már nem is az olvasó ember látványa a furcsa a sok kütyü között, hanem ha a papír alapú könyvet látunk valaki kezében. Mivel már nem csak e-bookon tudunk olvasni, hanem szinte bármilyen eszközön egy olvasó program segítségével, felmerül a kérdés, hogy vajon ki, mit olvas, és hogyan jutott hozzá éppen aktuális lapozgatnivalójához...? Ugyanis ha mondjuk e-formátumú regényt szeretnénk a kiadók kínálatából vásárolni, egyelőre nagyjából annyiért tehetjük ezt meg, mint egy klasszikus, kötött könyv esetében. Így az elmúlt években több ilyen érdeklődési körű csoport is kereste a választ a kérdésre: létezik-e Magyarországon e-könyv kölcsönzés? A válaszok azonban jelen pillanatban a jövőbeli lehetőségekre koncentrálnak, amely lényegében annyit jelent, hogy egyelőre nem létezik Magyarországon e-könyv kölcsönzés. Azonban bizakodva sorolják az Amazon ilyen típusú havidíjas és éves prémium szolgáltatásait, amelyek példaként állhatnak előttünk. Talán az internetrendőrségnek is kevesebb dolga akadna, ha megfizethető és legális alternatívákat biztosítanának a felhasználóknak, ahelyett, hogy a szerzői jogi visszaélések erdejében kóborolnának.

Secure Mark a hamisítványok ellen

Akár ismerjük valaminek az eredetijét, (festmény, zene, márkák...) akár nem, az biztos, hogy hamisítványokkal már mindenki találkozott, mivel bármit elő lehet állítani gyorsabban, olcsóbban és tömegesebben. A hamisítványok egy ideig tűnhetnek ártatlan mellékszálaknak, de hosszú távon  akár gazdasági visszaesést okozhatnak az eredeti termékre nézve, a jó ízlésről nem is beszélve... A szerzői jog kiterjed a divat világára is, védi a kreativitást, az innovatív megoldásokat. A fast fashion ágazatok pedig előszeretettel biztosítják a megfizezthető utánzatokat, így a kifutókon és kirakatokban is van mit tenni az alkotók jogainak érdekében. Nem csak a divatra vonatkozóan, hanem a hamisítványok szűrése érdekében milliárdos hazai project valósult meg Miskolcon, ahol létrehoztak egy új termékazonosító technológiát. Lényege abban áll, hogy amire rákerül a Secure Mark biztonsági címke, beazonosítható és hmisíthatatlan lesz, ezen kívül a termék kap egy QR kódot is, amely gyártással kapcsolatos információkat tárol. A címkét mindenféle termékre használják: gyógyszerre, divatárura, alkatrészre, élelmiszerre, műszaki cikkre, papír alapú dokumentumra. A leolvasáshoz szükséges eszközöket különböző hatósági és hivatalos személyek rendelkezésére bocsájtották, a továbbfejlesztésén pedig folyamatosan dolgozik az ELTE Matematikai Intézete és a Szegedi Tudományegyetem.

EU kontra USA

Egyre nagyobb eltérések jellemzik az adatvédelmet a két helyen, emiatt folytak/folynak tárgyalások az elmúlt néhány évben, és keresik a megoldást annak érdekében a személyes adatok is megfelelő védelemben részesüljenek. Miután érvénytelenné vált a 15 évig alkalmazott Biztonságos kikötő rendszere, (Safe Harbour Certification) amely ez ilyen jellegű adattovábbításokat biztosította és szabályozta, hosszú hónapok egyezkedése után megszületett helyette az úgynevezett adatvédelmi pajzs (Privacy Shield). A nemzetbiztonság és a bűnüldzés mellett a közösségi oldalak felhasználóinak jogait is érinti, személyes adataikat tekintve. A pajzs ígérete szerint jobban érvényesíti az adatvédelmi normákat, és panasz esetén egyszerűbb jogorvoslati lehetőségeket biztosít.

Kettőn áll a vásár

Összességében az idő múlása és a technikai fejlődés talán ugyanannyira kedvez a szerzői jogokat érvényesítő szervezeteknek, mint a kalóz területeknek. Hiszen az innovatív megoldásokból, új lehetőségekből mind a két front előnyt tud kovácsolni, fejleszthetik a módszereiket, terjeszkedhetnek. Jelenleg mintha szorosan egymás nyomában lennének, mindegyik halad a maga útján fej-fej mellett, hol az egyik, hol a másik állva pillanatnyi nyerésre...Még az is lehet, hogy ösztönző hatással vannak egymás munkájára.



forrás:internetszemle.blogspot.hu/2017/03/ebb-copyright-p2p-eu-streaming.htmlinternetszemle.blogspot.hu/2017/04/kiadok-kontra-kalozok-az-e-book.html
internetszemle.blogspot.hu/2017/04/a-szezoi-jogok-tisztazasa-megerkezett.html
internetszemle.blogspot.hu/2017/05/eu-kontra-usa-techcegek-adatvedelem-es.html

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése