Álhíreket gyártunk és az emberek ragaszkodnak hozzájuk

Fake news szimulátor
A Cambridge-i Egyetem kifejlesztett egy ingyenes alkalmazást, amivel mi magunk alkothatunk álhíreket, így megtapasztalhatjuk, hogy hogyan lehet álhíreket terjeszteni.

A Cambridge-i Social Decision-Making Lab fejlesztette ki a játékot, amely éppen a hazai kampányolás közepén jött ki, ezzel is felhívva a figyelmet arra, hogy akár a választások kimenetelét is befolyásolhatják a fake news terjesztések.
A Bad News program böngészőből és telefonról is elérhető, alapszintű angol nyelvtudással lehet használni (hiszen a propaganda és az álhírek egyik ismertetője is az egyszerű nyelvhasználat, amely képes a társadalom minél nagyobb rétegét elérni). Egyre mélyebbre lehet merülni a fake news készítésében, először egy tweet készítésére kéri fel a felhasználót a játék, majd egy fake news honlap gyártásának bugyraiban merülhet el az ember. A különböző feladatok teljesítése közben kapnak kérdéseket a játékosok, mint például, hogy morálisan helyesnek tartják-e az álhírek terjesztését, illetve felmérésekben is részt vehetnek (ez opcionális), amellyel a Cambridge-i Egyetem munkáját segítik. A jól elvégzett munka után hatféle jelvényt lehet megnyerni, amelyek a professzionális álhír-készítő képességeit mutatják meg, pl.: érzelmekre hatás; megszemélyesítés, karaktergyilkosság stb. Annál sikeresebb a játékos, minél több követőt tud szerezni, amelyet a bal sarokban mér a játék. Természetesen, minél mocskosabb és hazugabb híreket terjesztünk, annál többen követnek be minket. Az is kiderül a játékból, hogy egy meme-mel sokkal nagyobb sikert lehet elérni, mint egy cikkel, hiszen egy pár szavas képet hamarabb fogad be a felhasználó, mint egy hosszú, tudományos igénnyel megírt cikket.

Ki hiszi el?

A genti egyetemen egy másik kutatást csináltak, amelyben azt mérték, hogy mennyire ragaszkodnak az emberek az álhírekhez. A kísérleti alanyoknak feladott példa a következő volt: Nathalie egy ápolónő, aki házas és egy kórházban dolgozik. Titokban gyógyszereket lopkod már két éve a kórházból. Most letartóztatták, és kiderült, hogy drága, designer ruhákat vesz magának a gyógyszerek eladásából származó pénzből. A hír elmesélése után megkérdezték, hogy 1-10 mennyire szimpatikus a kísérletben résztvevőknek Nathalie. Ezután elmondták a kutatók, hogy az egész sztori kitaláció volt, vagyis Nathalie egy ápolónő csupán, nem egy kórházi tolvaj. Az álhír leleplezése után is megkérdezték a résztvevőket, hogy mit gondolnak Nathalie-ról. A kísérleti alanyoknak egy fiktív életrajzot is adtak, illetve egy fényképet is mellékeltek Nathalie-ról. A kontroll csoport a normális, normákat követő életet élő Natalie-ról kapott további információkat. Ezután egy skálán kellett értékelniük a kísérletben résztvevőknek Nathalie személyiségvonásait. Nathalie-t természetesen sokkal rosszabbra értékelték azok, akik a lopásos sztorit tartották igaznak, mint a kontrollcsoport. Miután felfedték a kutatók, hogy a nő nem volt gyógyszer-tolvaj, az alanyok nagy része a kontrollcsoportéhoz közelítő pontszámra értékelte Nathalie-t, de egy kis részét a kísérleti alanyoknak nem befolyásolta nagy mértékben, hogy az első sztori nem volt igaz.
A kutatók megállapították, hogy azok tartoztak az utóbbi csoportba, akik gyengébb kognitív képességekkel rendelkeztek, mint társaik. A gyenge kognitív képességek a memóriaszelekciós képességekkel és az attitűdkorrekcióval állhatnak szorosabb összefüggésben, amely miatt az idősek különösen ki vannak téve az álhírek veszélyeinek.
Jó tanácsok az álhírek felismerésére az Átlátszótól:

1. Nincsen beazonosítható szerzőjük
2. Az oldal URL-jének .org, .info, .net végződése van, de magyar nyelvű tartalmak vannak rajta
3. Az oldal üzemeltetőjéről nem találunk hiteles információt
4. A cikkek címei szenzációt, leleplezést ígérnek
5. Az oldalon zavaró, értelmetlen reklámok vannak
6. A hivatkozások ismeretlen, névtelen forrásokra irányulnak
7. Az oldal megjelenése igénytelen vagy sablonos
8. Az oldal erőszakosan kéri, hogy lájkoljuk Facebook-on
9. Az oldal neve nem ugyanaz, mint Facebook-on
10. Az oldal külföldön van bejegyezve