igények kielégítését célozzák majd meg. Az újonnan épült könyvtáraknál alkalmazott
építészeti megoldások is jól mutatják, hogy napjainkban a könyvtárak formálásánál az elsődleges szempont az, hogy találkozási pontokká alakítsuk őket, olyan közös térré, ahol lehet kapcsolódni, barátkozni, szórakozni, illetve sok egyéb lehetőség mellett - könyveket is böngészni.
A közösségi térformálás elméleti alapja a harmadik hely-elmélet, gyakorlati példát ennek sikeres közösségi megvalósítására a skandináv könyvtárépítés jelenlegi trendjei
szolgáltatnak. Ha a tér funkcionális felhasználását,
a térben rejlő lehetőségek kiaknázását akarjuk szemléltetni, akkor érdemes a hazai pályán is dübörgő coworking irodák szolgáltatásaival megismerkedni, de a könyvtári térben
megvalósuló örökzlöd program, a kézművesség is magasabb szintre lépett már sok helyen a könyvtári hackerspace kialakításával.
A harmadik hely
A “harmadik hely” a szociológiából átemelt fogalom. Azért harmadik, mert az első kettő az otthonunk és a munkahelyünk. Köztük foglal helyet a szabadidő eltöltését szolgáló harmadik hely, a közösségi tér. Az elmélet megalkotója Ray Oldenburg. A harmadik helyek a lakásunktól távol vannak, s azon kívüli otthonként funkcionálnak, illetve találkozások kötetlen színterei. Ellensúlyozzák a társadalom elhalóban lévő közösségi érzéseit és az elidegenedést. Oldenburg a definíciót elsősorban a kereskedelem színtereire, kocsmákra, kávézókra, fodrászatokra vonatkoztatta.
A harmadik helyeket a következő tulajdonságokkal lehet leírni:
- semleges terület, ahol jönni-menni lehet, mindenki otthon érzi magát
- könnyen megközelíthető, hívogató helyszín ahová egyedül is szívesen járunk
- lehetővé teszi a kötetlen összejövetelt
- a látogatók rendszeresen beállítanak
- a tagság mindenki számára elérhető, a társaság nem exkluzív - ez jól hat az emberek közötti különbségekre, mindenki jöhet, mindenkit várnak
- kellemes, játékos atmoszférájú, az emberek beszélgetnek, szórakoznak
- a helyszín a második otthon érzését közvetíti
- hozzájárul az aktív, pezsgő közösségi élethez és ez erősíti az összetartozás érzését
- az emberek itt önmaguk lehetnek
A könyvtár, mint harmadik hely törekvés célja, hogy a könyvtárak váljanak olyan közösségi helyekké, ahol az emberek jól érzik magukat, összejárnak, együtt ütik el az időt, csinálnak valamit – az olvasás mindemellett csupán az egyik opció.
E felfogásban ami a legfontosabb, az a könyvtár tere és annak nyitottsága, rugalmassága. A könyvtárak élénk vendéglátóhelyek, a könyvtárosok pedig vendéglátók és moderátorok. A helyszínt és a programokat közösen alakítják, a betérők ötleteit a könyvtár hasznosítja: találkozás, információcsere, megosztás zajlik.
Skandinávia legnagyobb nyilvános közkönyvtára, az aarhausi Dokk1 igazgatója, Knud Schultz nézete valóban újító: „Azt szeretnénk elérni, hogy az emberek számára ne a könyvek jelentsék a könyvtárak elsődleges ismertetőjelét.” A Dokk1 olyan könyvtár, amely az emberekért és nem a könyvekért van. Modern hibrid könyvtár nyílt és flexibilis terekkel, melyeket a használókkal együtt, közösen alakítanak. Az együtt alkotás az új szolgáltatások, az új terek fejlesztésének és a könyvtári személyzet munkamódjának is részévé vált. „Nem akarunk könyvmúzeum lenni, itt az emberek vannak a középpontban”.
Küldetésnyilatkozata szerint „A Dokk1 célja, hogy egy rugalmas és dinamikus menedék, szent hely legyen mindazok számára, akik tudásra, inspirációra vagy személyes fejlődésre vágynak. Egy nyitott és hozzáférhető hely, amely működésével erősíti a demokráciát, támogatja a közösséget. Teret biztosít a szemlélődéshez, az elmélkedéshez és a tanuláshoz. Attraktív, intelligens és interaktív épülete ösztönzi a vágyat a tapasztalásra, fejlődésre.” A hollandiai Goudában álló régi csokoládégyárból közkönyvtárrá alakított intézmény területén egy fedél alatt van étterem, könyvtár, főiskola, és munkahelyek, sőt kávézó és könyvesbolt is – mindez egy helyen.
Helsinkiben 2018 decemberében adják át Oodit, a város közkönyvtárát. A jelenleg zajló építési folyamatokban a közösség aktívan részt vesz, a könyvtárat a város lakóival közös megegyezéssel keresztelték Oodi-nak. Olyan helyet alkotnak, ahol mindenféle tevékenységben részt lehet majd venni: dolgozni, találkozni, olvasni, játszani. Az első emeleten lehet majd visszavonulni, a fölötte lévő szinteken pedig dolgozótereket nyitnak meg kisebb-nagyobb csoportok számára. Az építész Antti Nousjoki szerint „az Oodiban az a kihívás, hogy meghatározzuk, minek kell állandónak és minek cserélhetőnek, változtathatónak lennie.”
A jövőben a munkát sokan 'coworking' típusú munkahelyeken képzelik el.
A közösségi munkatér ösztönző, társas környezetet nyújt szabadúszók, illetve önálló- vagy távmunkát végzők számára, ahol az emberek egymás mellett dolgozhatnak, együttműködhetnek és megoszthatják dolgaikat. Budapesten számos coworking iroda kínál reprezentatív helyszínt az alkalmi munkahelyet keresőknek.
Az idén Coworker Members’ Choice Awardot kapó KAPTÁR lakói a közösséget választják az otthoni munka helyett, így előzve meg a bezártságot. A KAPTÁR-ban a magányos, vagy otthoni irodából kiszakadni vágyókat az attraktív és praktikus tér, illetve a közösségformálásra való lehetőség mellet körbeveszik a KAPTÁR egyéb szolgáltatásai is: írható falú tárgyalók és coaching szobák, klasszikus irodai szolgáltatások mint a zárható irodai szekrények, a projektor, a nyomtató/fénymásoló/szkenner, az önkiszolgáló kávézó és konyha. Mozgáskorlátozottak akadálymentesen igénybe vehetik a teret. A KAPTÁR sportoló- és biciklibarát iroda, így zuhanyzásra is van lehetőség. A KAPTÁR közösségi coworking irodában a legpozitívabb benyomást az teszi, hogy itt tényleg nagy hangsúlyt fektetnek a közösség formálására és a szociális élményekre: közös borozások, előadások, sportesemények és egyéb közösségi programok vannak szinte minden héten.
Ha a könyvtárak szeretnének coworking szolgáltatásokat nyújtani, akkor a terek vonzóvá alakítása, illetve a szociális funkció mellett olyan extrákat kell nyújtaniuk,
amiket a coworkerek nem kapnak meg az egyéb helyszíneken. Ilyenek lehetnek:
• Szakmai információhoz való könnyű hozzáférés (az egész könyvtári rendszer állománya és az előfizetett adatbázisok)
• Könyvtári szakszemélyzet / beépített könyvtárosok segítségnyújtása
• Képzések
Külföldi példák mutatják, hogy néhány könyvtárnak sikerült coworking tereket kialakítania, illetve Budapesten is van könyvtári coworking, a Dagály utcai könyvtár funkcionál nyitott irodaként.
Ugyanakkor a könyvtári coworkingnek megvannak a maga hiányosságai a piaci coworking irodákkal és a kávézókkal szemben: az étkezést, kávézást épületen kívül kell megoldani, túl nagy a csönd ami miatt telefonálni, tárgyalni nem szerencsés, a WIFI nem akkora teljesítményű, hogy nagy adatforgalmat lehessen bonyolítani, illetve a könyvtárak általában hamarabb bezárnak és nem lehet késő éjjelig dolgozni.
A könyvtáraknak adottságaikból kifolyólag lehetőségük van arra is, hogy élettel teli, izgalmas "csináld magad" mozgalom színterévé váljanak. Egy közösségi műhely kialakítása növeli a könyvtár forgalmát és közösségi hasznát, mert a könyvtárakba
vonzza a közösség azon tagjait, akiket érdekel, hogyan kell a dolgokat megtervezni, megjavítani, szebbé tenni. A trend az USA-ból indult. Európában 2013-ban nyílt meg az első könyvtári makespace Köln városi könyvtárában.
Azok az emberek, akiket érdekel a robotika, építészet, ruházkodás, ejtőernyők, kerékpárok,
energia, közlekedés, épített környezet, a nyitott teremben szabadon hozzáférnek és megismerkedhetnek új technológiákkal és eszközökkel. A kézműves közösségek iránytűje (nem csak könyvtári környezetben való megvalósulásra) a HACKERSPACES nevű weboldal, ami olyan honlapok gyűjtőhelye, amelyek támogatják azokat, akik egy helyi közösséget szeretnének indítani, vagy csatlakozni akarnak egy már létezőhöz, ahol a tagok közös fizikai teret, berendezéseket használnak és megosztják ötleteiket a projektek megvalósításával kapcsolatban.
A könyvtári makerspace hazai megvalósítása jelenleg zajlik. A Kertész Zoltán által bemutatott békéscsabai projekt célja Inspiráló Közösségi AlkotóTér
megalkotása, tudományos élményközpont formálása. A békéscsabai könyvtárban tervezik egy digitális labor, illetve egy szabadtéri, mobil pavilon létrehozását.
A digitális labor informatikai eszközökkel (számítógépekkel, a 3D-s nyomtatóval, okosvarrógéppel, könyvkötészeti alapgépekkel) felszerelt közösségi tér lesz.
A nyitás várható ideje 2018 nyara.
Skandináv közösségi terek: ahol a könyvtár a használóké
Skandinávia legnagyobb nyilvános közkönyvtára, az aarhausi Dokk1 igazgatója, Knud Schultz nézete valóban újító: „Azt szeretnénk elérni, hogy az emberek számára ne a könyvek jelentsék a könyvtárak elsődleges ismertetőjelét.” A Dokk1 olyan könyvtár, amely az emberekért és nem a könyvekért van. Modern hibrid könyvtár nyílt és flexibilis terekkel, melyeket a használókkal együtt, közösen alakítanak. Az együtt alkotás az új szolgáltatások, az új terek fejlesztésének és a könyvtári személyzet munkamódjának is részévé vált. „Nem akarunk könyvmúzeum lenni, itt az emberek vannak a középpontban”. Küldetésnyilatkozata szerint „A Dokk1 célja, hogy egy rugalmas és dinamikus menedék, szent hely legyen mindazok számára, akik tudásra, inspirációra vagy személyes fejlődésre vágynak. Egy nyitott és hozzáférhető hely, amely működésével erősíti a demokráciát, támogatja a közösséget. Teret biztosít a szemlélődéshez, az elmélkedéshez és a tanuláshoz. Attraktív, intelligens és interaktív épülete ösztönzi a vágyat a tapasztalásra, fejlődésre.” A hollandiai Goudában álló régi csokoládégyárból közkönyvtárrá alakított intézmény területén egy fedél alatt van étterem, könyvtár, főiskola, és munkahelyek, sőt kávézó és könyvesbolt is – mindez egy helyen.
Helsinkiben 2018 decemberében adják át Oodit, a város közkönyvtárát. A jelenleg zajló építési folyamatokban a közösség aktívan részt vesz, a könyvtárat a város lakóival közös megegyezéssel keresztelték Oodi-nak. Olyan helyet alkotnak, ahol mindenféle tevékenységben részt lehet majd venni: dolgozni, találkozni, olvasni, játszani. Az első emeleten lehet majd visszavonulni, a fölötte lévő szinteken pedig dolgozótereket nyitnak meg kisebb-nagyobb csoportok számára. Az építész Antti Nousjoki szerint „az Oodiban az a kihívás, hogy meghatározzuk, minek kell állandónak és minek cserélhetőnek, változtathatónak lennie.”
A könyvtárak a társadalom számára nyitott helyek. A nyitottság jótékony hatással van az emberi kapcsolatok kialakítására és az információcserére. A tudás a könyvtárban szabadon elérhető, de amit manapság az emberek még igényelnének, az a megosztás és a találkozás, mert az emberek nem csak a tudást keresik: beszélgetésre, információcserére, szórakozásra, az idő kellemes eltöltésére is vágynak.
A közösségi terek trendjei
Coworking place: kreatív, inspiráló, a megszokottól eltérő irodai környezet
A jövőben a munkát sokan 'coworking' típusú munkahelyeken képzelik el.
A közösségi munkatér ösztönző, társas környezetet nyújt szabadúszók, illetve önálló- vagy távmunkát végzők számára, ahol az emberek egymás mellett dolgozhatnak, együttműködhetnek és megoszthatják dolgaikat. Budapesten számos coworking iroda kínál reprezentatív helyszínt az alkalmi munkahelyet keresőknek.
KAPTÁR
Az idén Coworker Members’ Choice Awardot kapó KAPTÁR lakói a közösséget választják az otthoni munka helyett, így előzve meg a bezártságot. A KAPTÁR-ban a magányos, vagy otthoni irodából kiszakadni vágyókat az attraktív és praktikus tér, illetve a közösségformálásra való lehetőség mellet körbeveszik a KAPTÁR egyéb szolgáltatásai is: írható falú tárgyalók és coaching szobák, klasszikus irodai szolgáltatások mint a zárható irodai szekrények, a projektor, a nyomtató/fénymásoló/szkenner, az önkiszolgáló kávézó és konyha. Mozgáskorlátozottak akadálymentesen igénybe vehetik a teret. A KAPTÁR sportoló- és biciklibarát iroda, így zuhanyzásra is van lehetőség. A KAPTÁR közösségi coworking irodában a legpozitívabb benyomást az teszi, hogy itt tényleg nagy hangsúlyt fektetnek a közösség formálására és a szociális élményekre: közös borozások, előadások, sportesemények és egyéb közösségi programok vannak szinte minden héten.Coworking a könyvtárakban
Ha a könyvtárak szeretnének coworking szolgáltatásokat nyújtani, akkor a terek vonzóvá alakítása, illetve a szociális funkció mellett olyan extrákat kell nyújtaniuk,
amiket a coworkerek nem kapnak meg az egyéb helyszíneken. Ilyenek lehetnek:
• Szakmai információhoz való könnyű hozzáférés (az egész könyvtári rendszer állománya és az előfizetett adatbázisok)
• Könyvtári szakszemélyzet / beépített könyvtárosok segítségnyújtása
• Képzések
Külföldi példák mutatják, hogy néhány könyvtárnak sikerült coworking tereket kialakítania, illetve Budapesten is van könyvtári coworking, a Dagály utcai könyvtár funkcionál nyitott irodaként.
Ugyanakkor a könyvtári coworkingnek megvannak a maga hiányosságai a piaci coworking irodákkal és a kávézókkal szemben: az étkezést, kávézást épületen kívül kell megoldani, túl nagy a csönd ami miatt telefonálni, tárgyalni nem szerencsés, a WIFI nem akkora teljesítményű, hogy nagy adatforgalmat lehessen bonyolítani, illetve a könyvtárak általában hamarabb bezárnak és nem lehet késő éjjelig dolgozni.
Kreatív terek a könyvtárban
A könyvtáraknak adottságaikból kifolyólag lehetőségük van arra is, hogy élettel teli, izgalmas "csináld magad" mozgalom színterévé váljanak. Egy közösségi műhely kialakítása növeli a könyvtár forgalmát és közösségi hasznát, mert a könyvtárakba
vonzza a közösség azon tagjait, akiket érdekel, hogyan kell a dolgokat megtervezni, megjavítani, szebbé tenni. A trend az USA-ból indult. Európában 2013-ban nyílt meg az első könyvtári makespace Köln városi könyvtárában.
Azok az emberek, akiket érdekel a robotika, építészet, ruházkodás, ejtőernyők, kerékpárok,
energia, közlekedés, épített környezet, a nyitott teremben szabadon hozzáférnek és megismerkedhetnek új technológiákkal és eszközökkel. A kézműves közösségek iránytűje (nem csak könyvtári környezetben való megvalósulásra) a HACKERSPACES nevű weboldal, ami olyan honlapok gyűjtőhelye, amelyek támogatják azokat, akik egy helyi közösséget szeretnének indítani, vagy csatlakozni akarnak egy már létezőhöz, ahol a tagok közös fizikai teret, berendezéseket használnak és megosztják ötleteiket a projektek megvalósításával kapcsolatban.
A könyvtári makerspace hazai megvalósítása jelenleg zajlik. A Kertész Zoltán által bemutatott békéscsabai projekt célja Inspiráló Közösségi AlkotóTér
A digitális labor informatikai eszközökkel (számítógépekkel, a 3D-s nyomtatóval, okosvarrógéppel, könyvkötészeti alapgépekkel) felszerelt közösségi tér lesz.
A nyitás várható ideje 2018 nyara.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése