A Cambridge Analytica-botrány

A Cambridge Analytica nevű amerikai-brit cég beszállt Donald Trump kampányába a 2016-os elnökválasztáson és a big data elemzésével nagy mértékben segítette őt a nyerésben. 2018 márciusában viszont kiderült, hogy etikátlan módszerekkel szerezték meg a felhasználók adatait.

Kína és a cenzúra

Kína mindig is híres volt az online cenzúráról, hiszen Kínából sem a Facebook sem a Google, sem pedig a Twitter sem olyan könnyen elérhető, sőt a Wikipédia egyes kényes szócikkei blokkolva vannak.



Ez az állami beavatkozás most újabb szintre lépett: Kínában egy a tavalyi évben beadott reformterv értelmében, teljes állami felügyelet alá vonják az online médiát. Csak a kínai állam által jóváhagyott akkreditáció megszerzése után publikálhatnak újságírók a webes felületeken. A híroldalaknak is regisztrálniuk kell magukat, valamint az "online tartalomgyártóknak követniük kell a párt útmutatásait, a kijelölt irányba kell terelniük a közvéleményt, és erősíteniük a „pozitív propagandát”.
Ennek előzményeként Kína még az ENSZ-hez is benyújtott egy tervezetet, ami nemzetközi szerződésként szabályozná az internet működését, az állami szuverenitást a kibertérre is kiterjesztve.



Az új tervezet értelmében az olyan nem ellenőrizhető szolgáltatók, mint például a  Google és Facebook valamint minden más orgánum amit a világhálón elérnek tiltott lesz, amennyiben nem szerzi meg a kínai állam akkreditációját.

Ehhez szorosan kapcsolódik az a hír, hogy a Nemzeti Enciklopédia digitalizálásával Kína saját Wikipédiát készít. Ez előreláthatólag 2018-ban fog megjelenni az interneten.

Svájcot fenyegeti a legjobban a Bitcoin!

https://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/svajcot-veszelyezteti-a-legjobban-a-bitcoin.282582.html

Az olcsóbb és mellette gyorsabb nemzetközi átutalások jönnek a blockchain-technológiával, ami bankoknak nem túl kedvező hír hiszen így a a jutalékbevételei csökkenhetnek. A technológia előretörése a legjobban az erős svájci pénzintézeteket veszélyezteti, mivel a bankok a nyereségük megközelítőleg 50 százalékát jutalékokból szerzik, és köztudott hogy a kis Alpesi ország gazdasága nagyrészt a bankrendszeren alapul.

Egy tanulmány vizsgálta, hogy mely országok hajtják végre GDP- arányosan a legtöbb nemzetközi tranzakciót, és kiderült, hogy Svájc bankjai dobogó harmadik fokán állnak, csak az éllovas Egyesült Királyság, illetve a Belgium előzi meg.

Svác ettől függetlenül nem zárkózik el a blockchain-forradalom elől, sőt élharcosává vált. Már "kriptovölgyként" nevezik a Svájcban található Zug kantont, annyira sok blockchain-startap működik.

Messenger Kids

2017 decemberében megindult a Messenger Kids alkalmazás, amely konkrétan a 13 év alatti korosztályt célozza meg. Ez egy különálló alkalmazás, amely lehetővé teszi a gyerekeknek a Facebook csevegős szolgáltatásának használatát saját Facebook profil létrehozása nélkül. Az app egyelőre csak az Egyesült Államokban érhető el.

YouTube Kids - gyerekbarát videók?

November 2-án bemutatták a megújult YouTube Kids app-ot, amely már 37 országban – sajnos Magyarországon nem – elérhető. Az új gyerekbarát fejlesztés, amellett, hogy biztosítja a szülői kontrollt, a gyerek életkorának megfelelő profilt és tartalmakat biztosít.

Mesterséges intelligencia: hazai körkép

Létezik magyar mesterséges intelligencia?

 

Ha magyar alatt a magyar nyelven kommunikáló mesterséges intelligencia

fejlesztéseket értjük, akkor bizony vannak elmaradásaink. Magyar nyelvünk jelenti a legnagyobb akadályt, a maga fura szóalkotási módszereivel, ragozott szóalakjaival, szabad szórendjével. Farkas Richárd, a Szegedi Tudományegyetem adjunktusa szerint távol vagyunk még attól, hogy a mesterséges intelligencia megértse a magyar szöveget.  

Egyéb MI témakörökben talán nincs szégyenkezni valónk. Több nemzetközi (vagy magyar gyökerű), mesterséges intelligencia témakörben járatos vállalat hazánkban működteti kutatás-fejlesztési központját.  Nem véletlenül. A magyar matematikai tudás hagyományosan erős és világszerte elismert. 

Mesterséges intelligencia: áldás vagy átok?

Egyre több cikk jelenik meg arról, komoly veszélyeket rejthet a mesterséges intelligencia. A nemrég elhunyt Stephen Hawking (korunk talán legnagyobb elméleti fizikusa) és Elon Musk (PayPal, SpaceX, Tesla Motors, ...) is úgy gondolja az önmagukat fejlesztő gépek már a közeljövőben veszélyessé válhatnak, mert képesek lesznek egyre gyorsabban újratervezni magukat. Az embert fékezi a lassú biológiai evolúció és nem tud versenyezni a mesterséges intelligenciával, az intelligens gépek előbb-utóbb átveszik az uralmat az emberek felett.

A gépi intelligencia egyes specifikus feladatokban már igen, általánosságban véve azonban még mindig nem tudja felvenni a versenyt az emberi aggyal. Összezavarodik, ha az inputokat megváltoztatják. Ha például akár 2 százalékkal változtatnak a fényerősségen egy videojátéknál, a robot nem tud tovább játszani, nem tudja értelmezni az input megváltozását. Vagy gondoljunk az önvezető autóra, melyet le lehet bénítani egy köré rajzolt záróvonallal.