SZEMLE 2018. TAVASZ/NYÁR

T A R T A L O M


Benkő Dániel: Állami cenzúra, p2p webböngészés

Mészárosné Mócsai Dóra: A GDPR-ről, avagy adatvédelem az Európai Unióban

Bartha Bianka: Adatbiztonság és álhírek 2018-ban: Cambridge Analytica-botrány és tudományos kutatások

Berg Krisztián: Globális cégek - globális informatikai infrastruktúrák.

Spirk Hajnalka: A fiatalok és a digitális világ találkozása

Molnár Judit: Mesterséges intelligencia - jelenlegi helyzet

Eln Flóra: Könyvtárak újragondolva: közösségi tér vs. könyvek a térben

*

Kronologikus hírszemle - Fodor János gyűjtése

i m p r e s s z u m
az

iNternetszemle 

az iNapló és az ELTE BTK Könyvtár- és Információtudományi Intézetének szemleblogja.

Szerzőink másodéves BA hallgatóink - felelős szerkesztő: Fodor János PhD

Globális cégek - globális informatikai infrastruktúrák

Szolgáltatási modellek

A cloud computing szolgáltatási modelljének  szabványosított meghatározását elsőként a a National Institute of Standards and Technology (NIST) 2011. szeptemberében kiadott SP 800-145 sorszámú „The NIST Definition of Cloud Computing” című dokumentuma tartalmazza. Ez a dokumentum a  kiindulópontja a későbbi definícióknak, ISO szabványoknak.

Szolgáltatási modelljük szerint három nagy csoportot határoztak meg. Ezek az idők során bővültek, de a köztudatban és a szakmai anyagokban tartja magát továbbra is alapvető kiindulópontként az alábbi három szolgáltatási szint.

A GDPR-ről, avagy adatvédelem az Európai Unióban

Az elmúlt időszakot az adatlopások, -kiszivárogtatások hírei tették hangossá. Tanulmányok készültek például a Columbia Egyetemen (ennek összefoglalójáról itt írtam korábban), amely bemutatta, hogy a világhálón megosztott, magunkról kiadott információkkal milyen komolyan és hatásosan lehet visszaélni. Az így felismert problémára az Európai Parlament egy adatvédelmi szabályzatot (GDPR) készített. A továbbiakban megvizsgálhatjuk, hogy mi is ez.

Mesterséges intelligencia - jelenlegi helyzet

A technikai fejlődés napjainkra érte el azt a szintet, hogy megfelelően sok adat áll rendelkezésre a tanuló algoritmusok, a statisztikán alapuló programok számára, amelyek a mesterséges intelligencia alkalmazások alapjai.

Gépi tanulás

Az Oracle előrejelzése szerint 2018-ban a gépi tanulás nagyobb változást hoz majd az emberek életében és munkájában, mint bármely más technológia az internet felemelkedése óta. 

A növényeknek fényre, a gépi tanulást végző algoritmusoknak pedig adatokra van szükségük a fejlődéshez, és minél több adathoz férnek hozzá, annál okosabbá válnak, és a döntéshozó képességük is fejlettebb lesz. A gépi tanulás elterjedése kéz a kézben halad a felhőalapú számítástechnika bővülésével. A felhőalapú megoldások egyre nagyobb adattömeget tesznek elérhetővé a gépi tanulást végző algoritmusok számára, felhasználva a hálózat minden szegletében megtalálható információkat.

Nagy verseny van a nagyhatalmak között, hiszen ahogy Putyin meg is fogalmazta: "Azé az országé lesz a világhatalom, aki elsőségre tesz szert a mesterséges intelligencia kifejlesztése területén."

A fiatalok és a digitális világ találkozása

A digitális- és mobil eszközök felhasználóinak életkora egyre inkább kitolódik a fiatalabb korosztály felé. Szép lassan felnő az úgynevezett Z generáció, akik a világ első globális és digitális nemzedékének számítanak és már követi őket az alfa-generáció (2010 után születettek) ők pedig már egyértelműen a digitális kor szülöttei. Az informatikai eszközök hétköznapokba való beépülésével átalakultak a szabadidős tevékenységek, a felnőttek, akik maguk is felhasználók és közöttük is a szülők új kihívásokkal találják szembe magukat. Sokszor nehéz eldönteni, hogy az információs robbanásnak pozitív, vagy inkább negatív hatása van-e. Az azonban biztos, hogy az emberek és gyerekek életét átalakította, megváltoztatta. 

Adatbiztonság és álhírek 2018-ban: üzleti stratégiák, Cambridge Analytica-botrány és tudományos kutatások

Milyen kihívásokkal kell megküzdenünk 2018-ban az adatbiztonságot illetően? Céges környezetben és magánemberként egyaránt problémákat okozhat, ha nem vagyunk eléggé felkészülve a váratlan helyzetekre, gondoljunk csak a Cambridge Analytica-botrányra. A gyanútlan, az interneten kevéssé járatos felhasználók pedig könnyen bedőlhetnek akár a Cambridge Analytica által kibocsátott álhíreknek. Ezeket az álhíreket vizsgálta a Cambridge-i Egyetem egy erre kifejlesztett alkalmazással.

Bitcoin

Jön a Bitcoin 2!

Több neves közgazdász együttes terve, hogy egy valódi devizákkal fedezett kriptopénzt indítson el - írja a portfolio.

Jacob Frenkel, a JP Morgan Chase International és a Bank of Israel volt igazgatója, Myron Scholes Nobel-díjas közgazdász és Dan Galai, vesznek benne majd részt, és a munkaneve a projektnek Saga lesz. A kriptopénz úgy működik majd, hogy természetes kézzel fogható tartalékot képeznek majd az eszközökre hagyományos devizákban, bankszámlákon vezetik majd. Szigorítások lesznek, például aki Sagát akar venni, egy előzetes pénzmosási ellenőrzésen is át kell, hogy essen. A jegybankok pedig ellenőrizni tudják majd a Saga tulajdonosát.

Lejtmenetben a Bitcoin?

Szigorít az amerikai Értékpapírfelügyelet

A világ egyik legnagyobb kritotőzsdéjén, a Binance-on kereskedési zavarokról szóló hírek érkeztek. A hírek hatására a bitcoin árfolyama 10 ezer dollár alá esett, a Coinbase kriptotőzsdén 9800 dollár környékén kereskednek vele . A zavarok mögött az áll, hogy az amerikai értékpapírfelügyelet bejelentette, hogy a digitális tőzsdéknek a felügyeletnél regisztrálniuk kell.

A hírre közel 10 százalékot zuhant a legnagyobb kriptopénz, a bitcoin árfolyama, mivel a befektetők radikális szigorításként értelmezik a bejelentést.



Külső támadás?

Twitter-üzenetben tette közzé a Binance vezérigazgatója, hogy az oldal potenciális kereskedési zavarok után nyomoz, külső támadások nyomai után is vizsgálódnak.

Warren Buffett: a bitcoin nem egy befektetés

Warren Buffett úgy véli, hogy a Bitcoinra nem lehet befektetésként tekinteni, mert nincs mögöttes értéke

Buffett úgy véli, hogy ha az ember vesz egy eszközt, annak önmagában is képesnek kell lennie értéket teremteni. Példának azt hozta fel, hogy ha valaki vesz egy farmot, ez akkor is értéket teremt, ha betiltják a farmokkal való kereskedését. Ez a Bitcoin esetén szerinte nincs így.

A szakember szerint "szinte biztosan rossz vége lesz" a Bitcoin-őrületnek, hogy pontosan mi és mikor okozza ezt, azt nem tudja megmondani.

forrás:

Bitcoin készpénzre váltásából származó jövedelem is adóköteles!

A kriptovaluták 2017-ben robbantak be a köztudatba és nagy népszerűségre tettek szert. Magyarországon is egyre többen fektetnek Bitcoinba.

Az adóbevallási határidő közeledtével aktuálissá válik a kérdés: hogyan kell adózni a kriptovaluták fiat-valutára, készpénzre váltása során keletkező nyereség után? A befektetési céllal vásárolt Bitcoin értékesítésből származó jövedelem ugyanis adóköteles.

"A személyi jövedelemadó törvény szerint adóköteles az a nyereség, amely a Bitcoin devizára/valutára történő átváltása során keletkezik. Az így szerzett jövedelem beszámít az összevont adóalapba, amely után a magányszemélynek 15% személyi jövedelemadót, továbbá 19,5% egészségügyi hozzájárulást, EHO-t kell fizetnie." 

forrás: https://mfor.hu/cikkek/befektetes/riado-a-bitcoin-keszpenzre-valtasabol-szarmazo-jovedelem-is-adokoteles.html

Összefoglaló - Állami cenzúra, p2p, webböngészés

Zeronet - Torrent alapú böngészés

3 évvel ezelőtt egy magyar informatikus, Kocsis Tamás létrehozott a bitcoin és bittorrent technológiák összeházasításából egy teljesen cenzúramentes, decentralizált internet hálózatot. Olyan nagy sikere volt a tavalyi évben, és akkora potenciált láttak benne, hogy tavaly meghívást kapott a TED konferenciára is. A meghívást azonban sajnos az utolsó pillanatban visszamondták, arra hivatkozva, hogy a téma "nem aktuális". Főleg Kínából, Oroszországból és Brazíliából figyeltek fel az új technológiára, ezeken a helyeken ugyanis nagyon nagy az internetes cenzúra.

A "privát" internet a bittorrent technológián alapszik azaz, minden a hálózatban létrehozott weboldal egy torrent fájlként létrejön a rendszerben, és maga a weboldal minden látogató gépére feltelepül így nincsen szükség egy központi szerver használatára. Az oldal elérhetősége és használhatósága az egyének összességétől függ, nem pedig egy központi szerver elérhetőségétől. Minél többen vannak a hálózaton, annál gyorsabb és annál megbízhatóbb az adatok elérése. Ezzel könnyebben ki tudják küszöbölni például a hackertámadásokat, hiszen a támadást nem egyetlen gépre kell összpontosítaniuk hanem egyenként az összes felhasználóra. Ez pedig egy nagyobb hálózatnál borzalmasan nehéz, nem is beszélve arról, hogy az időközben létrejövő új felhasználók, szinte lehetetlenné is teszik az oldalak feltörését.

Nyugati cenzúra

A Németországban hatályba lépett törvény, amely a gyűlöletbeszédek megakadályozására irányult úgy néz ki nem váltja be a hozzá fűzött reményeket.

A törvény elrendeli, a közösségi oldalaktól az esetleges gyűlöletbeszédek 24 órán belüli felülvizsgálatát és törlését. Ha ennek nem tesznek eleget, 5-től 50 millió euróig terjedő büntetéssel kell majd számolniuk. Eleinte főleg a szélsőjobboldalról támadták a törvény tervezetét, arra hivatkozva, hogy sérti szólás- és sajtószabadságot, mára már azonban többen hangot adnak nemtetszéseiknek.



A Twitter már január 3-tól kezdve elkezdte felfüggeszteni illetve törölni a szerinte kétes tartalmakat önkényes alapon. Így fordulhatott elő az is, hogy egy szélsőjobboldali politikus oldalát felfüggesztette a gyűlöletbeszédre hivatkozva, majd azt a szatírikus magazin Twitter oldalát is ami ezt a politikust figurázta ki. (Azóta már újra elérhető) A Titanic magazin főszerkesztője felhívta a figyelmet arra, hogy Angela Merkel megígérte, hogy ilyen nem történhet majd a törvény kapcsán.

Itt kell feltennünk a kérdést: Vajon jó dolog-e az, hogy egy multinacionális vállalat önkényesen döntheti el, hogy mi számít gyűlöletbeszédnek és mi nem? Mi akadályozhatja meg esetlegesen a cég számára kínos, káros vélemények eltörlését erre hivatkozva?

Facebook és az arab tavasz

„Öt évvel ezelőtt azt mondtam, egyetlen dolog kell ahhoz, hogy felszabadítsuk a társadalmat: az internet. Tévedtem. Ma azt mondom, ha fel akarjuk szabadítani a társadalmat, akkor először az internetet kell felszabadítanunk” - Wael Ghonim




2011-ben Wale Ghonim létrehozott az akkor még Mubarak irányította Egyiptomban egy Facebook oldalt egy fénykép hatására. Ezen a képen egy fiatal megkínzott fiú holtteste volt látható. Ekkor még nem sejtette, hogy az általa létrehozott oldal hatalmas hatással lesz az egyiptomi forradalom kirobbantásában. Az internet itt mutatta meg igazi erejét: képes volt összefogni az embereket egy ügy érdekében, amit felerősített az a tény is, hogy Ghonimot 11 napra börtönbe zárt a Mubarak kormány.


Az interneten elindított és utána sikeresen utcára vitt forradalom azonban sajnos nem érte el a célját, az országot csak nagyobb káoszba söpörte. Az internet (és rajt a főleg a Facebook) Mubarak megdöntése után nem összekovácsolta az embereket, hanem inkább polarizálta. Nagyban köszönhető ez a hatalmas álhír mennyiségnek is ami az emberek orra elé került.

A Muszlim Testvériség győzelmével sajnos rosszabbra fordult a helyzet, mint előtte volt. A nyugatbarát fiatalokat bebörtönözték, Ghonim is arra kényszerült, hogy amerikába meneküljön. Itt megalapította start-up cégét a Parlio.com-ot, ahol az emberek gyűlölet nélkül, tartalmas beszélgetéseket indíthatnak a közéletet érintő fontos témákról.