Az utóbbi tíz-tizenöt esztendőben a web a mindennapi életünk részévé vált. Elérését megkönnyítették az okostelefonok, ahol egy érintésre az internet és a social media világában találhatjuk magunkat.
Mindezek pedig változást idéztek elő a társadalmi kapcsolatainkban s szabadidőnk felhasználásában egyaránt. Nem kell ahhoz szociológusnak vagy más társadalomkutatónak lennünk ahhoz, hogy ezeket a változásokat ne érzékelnénk.
Saját tapasztalatból kiindulva látom, hogy egyre többen csatlakoznak valamely közösségi oldalhoz, kortól,nemtől függetlenül.
A legelső közösségi platformok a 2000-es évek elejéig nyúlnak vissza. Talán többen emlékezhetnek az IWIW-re , amely a Facebook térhódítását megelőzően Magyarország egyik legnépszerűbb weboldala volt.
György Péter, aki jelenleg az ELTE Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet igazgatója, a következőképpen vélekedett a magyar fejlesztésű oldalról:
,,Kivételesen egyszer, ez a vállalat megelőzött valamit. Volt három és fél év előnye. Sejtelmünk sem volt arról, hogy Magyarországon az IWIW mi lesz, nem tudtuk, hogy mit találunk fel, mire megtudtuk, már késő volt."
Az IWIW-hez hasonlóan több azonos célú közösségi hálók is működtek a piacon, mint a MyVip vagy a Privi.hu. De ebben az időszakban, különösen a fiatalok körében lett közkedvelt az MSN vagy a MySpace, melyek az előbbi két példával ellentétben külföldi fejlesztésűek voltak.
A számos választék ellenére mégis egyetlen közösségi oldal kerekedett fölül mind felett , ez pedig a Facebook, mely egyszerű egyetemi diákhonlapból világméretű közösségi hálóvá nőtte ki magát.
Alig tíz esztendő leforgása alatt felhasználóinak száma elérte az 1 milliárd főt, 2018-ban pedig a 2 milliárdot.
Mégis minek köszönheti a népszerűségét?
A Facebook egyik legismertebb fejlesztése az un. Like vagy magyarosan Lájk gomb, mellyel kifejezhetjük tetszésünket vagy nemtetszésünket a posztolt kép, írás kapcsán.
Mégis mostanság a fejlesztők fontolóra vették, hogy elrejtik a posztok olvasói elől azt, hányan kattintottak rá a reakciógombra. Ennek oka, hogy számos Facebook használó (különösen a fiatal korosztály) a lájkokkal méri elismertségét. Elkezdenek kifejezetten ,,lájkvadász" képeket posztolni, hajtja őket a megfelelési vágy és elismertségért való sóvárgás. Mindezek pedig a személyiség torzulásához vezethetnek. Biztosan magunk is megtapasztaltuk, hogy általunk megosztott, érdekesnek tartott posztra nem kaptunk kellő reakciót,míg egy számunkra érdektelen, értékkel kevésbé bíró poszt több száz Lájkot zsebelt be.
Persze számos haszna is lehet egy ilyen funkciónak. Egyre több szolgáltató fedezi föl a Facebook nyújtotta lehetőségeket. Pár kattintással elkészíthetünk vállalkozásunknak egy profilt ,ezzel népszerűsítve tevékenységünket. A profitlehetőséget jól mutatja, hogy külön tanácsadók, ,,klikkmarketingesek" segítik a tapasztalatlan vállalkozót, hogyan növelje oldalának népszerűségét, amivel bevonzhatja a potenciális vásárlókat. Ezen kívül több kulturális intézmény készít Facebook oldalt, ahol megoszthatja az aktuális programkínálatát, tevékenységét a virtuális közönséggel, ezáltal egyre szélesebb tömegekhez eljuttatva azokat.
Különösen a mostani járványhelyzetben vált igazán preferáltá a Facebook, ahol a szobában online közvetítéssel vehetünk részt a különféle edzéseken, élő adásokhoz kapcsolódhatunk, legyen az koncert,előadás vagy egy egyszerű baráti beszélgetés. Sajnos a számos pozitívum mellett megsokasodtak az álhírek (fake news) , amiket gyanútlan olvasók posztolnak ki oldalukon, ezáltal akaratlanul dezinformálva ismerőseiket.
Már korábban is bebizonyosodott milyen média hatalom összpontosul az oldal fejlesztőinek kezében. Hillary Clinton szerint ,,egy olyan globális vállalat, aminek olyan óriási befolyása van, amit még csak most kezdünk megérteni."
Mindez igaz lehet, hiszen azáltal hogy a Facebook rendkívüli precizitással képes megcélozni felhasználóit, rendkívüli profitra tesz szert. Ezt a hatékonyságot fölismerve politikusok hatalmas összegeket költenek a platformon való megjelenésükre, annak érdekében, hogy megnyerjék a választók szívét. manipulációra adhat okot.
Emberek sokasága fejezi ki véleményét a közéleti kérdésekkel kapcsolatban. Úgy tűnik virtuális térben könnyebb hangot adni véleményünknek? Talán sokszor végig sem gondoljuk, amikor magunkról, véleményünkről osztunk meg a közösségi hálón dolgokat, hogy az akár veszélyes is lehet. Könnyűszerrel osztunk meg olyat, ami csak ránk és a szűk ismeretségünkre tartozna, mégis akár illetéktelen kezekbe is kerülhet a kezünkből kiadott információ.
Nem egy esetben keveredett adatkezelési botrányba a világméretű vállalat. Legutóbbi botrányában több száz millió felhasználójának adatait szolgáltatta ki okostelefonokat gyártó cégeknek.
A számos választék ellenére mégis egyetlen közösségi oldal kerekedett fölül mind felett , ez pedig a Facebook, mely egyszerű egyetemi diákhonlapból világméretű közösségi hálóvá nőtte ki magát.
Alig tíz esztendő leforgása alatt felhasználóinak száma elérte az 1 milliárd főt, 2018-ban pedig a 2 milliárdot.
Mégis minek köszönheti a népszerűségét?
A Facebook egyik legismertebb fejlesztése az un. Like vagy magyarosan Lájk gomb, mellyel kifejezhetjük tetszésünket vagy nemtetszésünket a posztolt kép, írás kapcsán.
Mégis mostanság a fejlesztők fontolóra vették, hogy elrejtik a posztok olvasói elől azt, hányan kattintottak rá a reakciógombra. Ennek oka, hogy számos Facebook használó (különösen a fiatal korosztály) a lájkokkal méri elismertségét. Elkezdenek kifejezetten ,,lájkvadász" képeket posztolni, hajtja őket a megfelelési vágy és elismertségért való sóvárgás. Mindezek pedig a személyiség torzulásához vezethetnek. Biztosan magunk is megtapasztaltuk, hogy általunk megosztott, érdekesnek tartott posztra nem kaptunk kellő reakciót,míg egy számunkra érdektelen, értékkel kevésbé bíró poszt több száz Lájkot zsebelt be.
Persze számos haszna is lehet egy ilyen funkciónak. Egyre több szolgáltató fedezi föl a Facebook nyújtotta lehetőségeket. Pár kattintással elkészíthetünk vállalkozásunknak egy profilt ,ezzel népszerűsítve tevékenységünket. A profitlehetőséget jól mutatja, hogy külön tanácsadók, ,,klikkmarketingesek" segítik a tapasztalatlan vállalkozót, hogyan növelje oldalának népszerűségét, amivel bevonzhatja a potenciális vásárlókat. Ezen kívül több kulturális intézmény készít Facebook oldalt, ahol megoszthatja az aktuális programkínálatát, tevékenységét a virtuális közönséggel, ezáltal egyre szélesebb tömegekhez eljuttatva azokat.
Különösen a mostani járványhelyzetben vált igazán preferáltá a Facebook, ahol a szobában online közvetítéssel vehetünk részt a különféle edzéseken, élő adásokhoz kapcsolódhatunk, legyen az koncert,előadás vagy egy egyszerű baráti beszélgetés. Sajnos a számos pozitívum mellett megsokasodtak az álhírek (fake news) , amiket gyanútlan olvasók posztolnak ki oldalukon, ezáltal akaratlanul dezinformálva ismerőseiket.
Már korábban is bebizonyosodott milyen média hatalom összpontosul az oldal fejlesztőinek kezében. Hillary Clinton szerint ,,egy olyan globális vállalat, aminek olyan óriási befolyása van, amit még csak most kezdünk megérteni."
Mindez igaz lehet, hiszen azáltal hogy a Facebook rendkívüli precizitással képes megcélozni felhasználóit, rendkívüli profitra tesz szert. Ezt a hatékonyságot fölismerve politikusok hatalmas összegeket költenek a platformon való megjelenésükre, annak érdekében, hogy megnyerjék a választók szívét. manipulációra adhat okot.
Emberek sokasága fejezi ki véleményét a közéleti kérdésekkel kapcsolatban. Úgy tűnik virtuális térben könnyebb hangot adni véleményünknek? Talán sokszor végig sem gondoljuk, amikor magunkról, véleményünkről osztunk meg a közösségi hálón dolgokat, hogy az akár veszélyes is lehet. Könnyűszerrel osztunk meg olyat, ami csak ránk és a szűk ismeretségünkre tartozna, mégis akár illetéktelen kezekbe is kerülhet a kezünkből kiadott információ.
Nem egy esetben keveredett adatkezelési botrányba a világméretű vállalat. Legutóbbi botrányában több száz millió felhasználójának adatait szolgáltatta ki okostelefonokat gyártó cégeknek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése