keresés

2020. március 29., vasárnap

A Néprajzi Múzeum digitalizált fotóinak számbavétele

Több ezer gyönyörű néprajzi fotót digitalizáltak és tettek hozzáférhetővé egy online adatbázisban. A vállalkozás egyetlen szépséghibája a fotók felhasználhatóságának feltételeiben van. 

Ismert, hogy a Néprajzi Múzeum 2017 decemberében bezárt a Kossuth téri palotában, hogy valamikor, a remélhetőleg nem túl távoli jövőben a Városligetben épülő új múzeumépületben foglalja majd el a helyét. Az intézmény munkatársai a költöztetés ideje alatt digitalizálni kezdték a gazdag fényképgyűjteményt. 
A magyar népi kultúra és vidék történetét dokumentáló fotókat egy online archívumban tették hozzáférhetővé.

Kiemelendő értékkel bíró gyűjtemények láthatók az archívumban


Jankó János: Két sokác leány ünnepi viseletben
Mintegy 35 000 fényképet a Tripont Cultural Heritage Solution munkatársai digitalizáltak, mely képanyag nagy része az '50-es években gyártott nitrocellulóz filmre lett rögzítve. Ez az instabil hordozóanyag az oka annak, hogy a bakteriális eredetű lebomló folyamatok után a rajtuk lévő felvételek idővel megsemmisülnének. A digitalizálás jelenti az egyetlen esélyt arra, hogy ezek a képek virtuálisan fennmaradjanak az utókor számára. 
Továbbá 75000 olyan felvételt is digitalizáltak, amely az 1890-1940 között készült üvegnegatív állomány részét képezi. Kivételes értéket képviselnek Jankó János 1894-95-ben a Kárpát-medence különböző vidékein készült több száz üvegnegatívja. 
A fentieken kívül 15 ismert, hajdani fényképész műterem anyagát is digitalizálták, ugyanis a múzeum korábbi munkatársai 1920-21-ben  az ország minden tájáról vásároltak fel fényképész műtermi képanyagot.
Az online adatbázis digitális képanyagát gazdagítják a magyar ornamentika körébe tartozó fotók is, például Huszka Józsefnek az 1880-as években készült rajzai, vagy a kalotaszegi, mezőkövesdi íróasszonyok hímzésmintáit tartalmazó rajzok az 1900-as évek elejéről.



Következzen a kritika

 

forráscikk szerzője szerint bár a munka elismerésre méltóan értékmentő jellegű, de tekintve, hogy a középső részükön óriási vízjellel ellátott képek nem tölthetők le, a koncepció egésze mégiscsak elmarad a 21. század igényeitől a tudás demokratizálásának terén.

A Néprajzi Múzeum is elkötelezett a tudás közkinccsé tételének elve mellett


Legalábbis elméletben. Ez derül ki abból a válaszból, amit az Index újságírójának küldtek a forráscikkben megfogalmazott fenntartásaira a vízjelek használata kapcsán.
Vízjellel ellátott fotó
A Néprajzi Múzeum állásfoglalását a kérdésben Gebauer Hanga, a projekt vezetője tolmácsolta a sajtónak. Ebből kiderül, hogy a vízjelek használatának részben technikai, részben a közlési díjra vonatkozó szemléletbeli okai vannak.

És a magyarázat...


2019 januárja óta a múzeum nem alkalmaz vízjelet a képek feltöltése során. A korábbi vízjelek törlése pedig azért nehézkes, mert a munkafolyamat, azaz a képek és a hozzájuk tartozó adatok feltöltése, egyedileg zajlik, a komoly, szakmai ellenőrzés igénye miatt. Így a vízjelet is, értelemszerűen, egyenként kell levenni a már korábban digitalizált képekről, hogy azután az új, vízjel nélküli fotót fel lehessen tölteni. További szépséghiba, hogy nincs nagy felbontású kép, mivel a program csak a nézőkép méretet tudja kezelni.
Jóllehet elviekben támogatják a fényképek non profit felhasználását, jelenleg mégis kérnek felhasználási díjat értük, az erre vonatkozó irányadó árak listája megtalálható a múzeum honlapján.

Fotó vízjel nélkül




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése