
Az interneten – és elsősorban a közösségi oldalakon – terjedő álhírdömpinget veszi szemügyre cikkében az index.hu. Felhívja a figyelmet az interneten terjedő álgyógymódokra és sarlatánságokra. Külön szól az elszaporodott összeesküvéselméletekről. De szól arról is, hogy hogyan ismerhetünk fel egy álhírt. Mint a cikk írja: "Leginkább onnan, hogy a Facebookon terjed, névtelen forrásokra hivatkozva. A tudományosan megalapozott, igazolt és hatékony orvosi információk és kutatások publikálása nem a közösségi oldalakon történik, és a kutatást végző orvosok nem burkolóznak névtelenségbe, hanem kemény harcot vívnak, hogy kinek a neve szerepeljen előrébb a tanulmány szerzői között. A tudományos bejelentések nem buzdítanak megosztásra sem.".
Hazugságok hálójában
Hogyan kerüljük el a koronavírussal kapcsolatos hamis infókat? – teszi fel cikkének címében a kérdést a hvg.hu újságírója. A cikk arról tudósít, hogy az álhírekkel foglalkozó urbanlegends.hu a PolitiFact tényellenőrző oldal útmutatóját egészítette ki hazai forrásokkal és példákkal, és pontokba szedve próbál segítséget nyújtani a koronavírussal kapcsolatos álhírek felismeréséhez. Többek között azt tanácsolják az oldal munkatársai, hogy ismerjük meg a betegséggel kapcsolatos alapinformációkat, ellenőrizzük a járvány terjedésével kapcsolatos számokat hivatalos forrásból, és ne osszunk meg olyan megelőzési tanácsokat vagy gyógymódokat, amelyek nem ellenőrzött forrásokból származnak.

Egy másik cikk az oldalon végigveszi egy álhír elterjedésének lehetséges fázisait: hogyan indulhat egy Facebook-bejegyzés a shenzeni kórházban dolgozó "mesterdiplomás nagybácsiról" világhódító útjára és milyen változásokon megy át terjedése során az eredeti "hír".
Az ellen nem véd
Számos tipp és praktika terjed az interneten, amellyel a koronavírus elleni védekezést kívánják segíteni. A bbc.com egy újabb cikke ezeket a "népi bölcsességeket" veszi górcső alá. Például a fokhagymafogyasztás egyészséges ugyan, de – ahogy arra a WHO is rámutat – önmagában még nem nyújt védelmet a koronavírussal szemben. De a cikkíró szerint inkább kerüljük a házi kotyvasztású alkoholos kéztisztító gélek használatát, és az ezüst-kolloid ivása se jelent biztos védelmet a fertőzéssel szemben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése