keresés

2022. november 21., hétfő

Digitális Bölcsészet - a humán tudományok modern kutatási módszere

https://www.rawpixel.com/search/technology
A látszólag fokozatosan digitális alapokra helyeződő társadalom számára a fizikai akadályok leküzdése már-már természetes igényként fogalmazódik meg.
A digitális bölcsészet kapcsán talán el is felejthetjük ennek a korszaknak az árnyoldalait, mivel a technológiai fejlődés nem csak az eddigi módszereket képes praktikusabbá tenni, hanem adott esetben újak létrehozására is alkalmas lehet.
A mesterséges intelligencia segítségével a kutatók képesek automatizálni munkafolyamatokat, ezáltal az idő- és erőforrásigényt is képesek csökkenteni.
A digitális bölcsészet jövője nagyban függ attól, hogy a jelenlegi vagy a közeljövőben felhasználható technológia segítségével milyen eredményeket lesznek képesek a kutatók felmutatni, azok mennyivel tudnak hozzájárulni a humán tudományok fejlődéséhez, valamint milyen formában lesz képes beilleszkedni a már meglévő tudományok közé: egyfajta támogató szerepben marad vagy esetleg különálló diszciplínává válik-e.


1. Digitális bölcsészet általában (Digital humanities)

A látszólag fokozatosan digitális alapokra helyeződő társadalom számára a fizikai akadályok leküzdése már-már természetes igényként fogalmazódik meg, így a "távoli olvasás" és ehhez hasonló fogalmak nem érződnek különleges koncepcióknak. Már csak idő kérdése volt, hogy a humán tudományokhoz mikor férkőzik be a számítógépes technológia.

   A big data korszakának szokás nevezni a 21. század technológiai környezetét, melyben az adatok feldolgozásának minősége - mennyiségben, gyorsaságban és változatosságban is - eddig nem látott lehetőségeknek nyitja meg az utat. Ezt meglátva a bölcsészek is kaptak az alkalmon, hogy kísérletet tegyenek a saját területük modernizálására. [Wikipédia: Big Data]
   A digitális bölcsészet új, a természettudományokhoz hasonló gondolkodásmódot vezet be a humán tudományokba, melyet algoritmikus gondolkodásmódnak (computational thinking) nevezünk. A digitális bölcsészet sok tudományterület módszereit, elméleteit és fogalmait újraértelmezhetővé teszi.

   A digitális bölcsészet fogalmáról, alkalmazott eszközkészletéről és eredményeiről is viták folynak. Először is, a tudományok között elfoglalt pozíciója sem eldöntött még. A tudományágak nem minden esetben pontosan körülhatároltak, hiszen néha sok ponton kapcsolódnak egymáshoz. A tudományágak fejlődése közben is kiválhatnak részterületek. A digitális bölcsészet esetén nem is feltétlenül fog bekövetkezni a valamely tudományághoz csatolás, legalábbis olvasható ilyen vélemény is. (Berry and Fagerjord, Digital Humanities, 148–149)
   A digitális bölcsészetet az irodalomtudományon és nyelvészeten kívül a a jogtudomány, orvostudomány, zenetudomány és képzőművészet is hasznosítja, ezáltal interdiszciplináris ambícióvá válhat a technológia korszerűsítése és a módszertan kidolgozása, a digitális bölcsészet támogatása.
   Általánosan nézve egy tudományos diszciplína, amely számítógép segítségével lendíti előre a humán tudományok kutatását, valamint eddig fel nem tett kérdésekkel gazdagítja azokat. Eszközének nevezhetjük magát a hardvert és az általa futtatott programokat is. A programokba kódolt algoritmusok nem jöhetnek létre a kutató személye nélkül, a szaktudására és a módszer kidolgozására is szükség van.
https://commons.m.wikimedia.org/wiki/File:Master_in_Digital_Humanities.png

2. Mesterséges intelligencia vagy a kutató modern eszköze?

A mesterséges intelligencia kifejezésnek van köznapi értelmezése, valamint a mesterséges intelligencia szakértői által alkotott definíciók, ez utóbbit nem kísérelném meg fejtegetni. Köznapi értelemben bármilyen automatizált, illetve emberi gondolkodáshoz hasonlítható programot nevezhetünk mesterséges intelligenciának. Jelenleg a számítógép csupán azt tudja feldolgozni, amelyet a kutatók az algoritmusba beleprogramoznak, nem beszélhetünk a számítógép részéről kreativitásról és intelligenciáról. [Wikipédia: Mesterséges intelligencia]

   A digitális bölcsészet használatának manapság ideálisnak tartott struktúrája alapjaiban a kutató személyére támaszkodik, hiszen az okok és következmények feltárása még az ő feladata lesz, így a rugalmasság megmarad. Ehhez természetesen szükség van a kutató kompetenciájára a témában és a módszer alkalmazásában. 

   A mesterséges intelligencia technológia már odáig jutott, hogy automatizáltan alakíthatók át kézzel írott szövegek számítógéppel olvashatóvá, ezzel együtt kereshetővé. Ennél a technológiánál is tetten érhető a különböző modellek összeilleszthetősége, szóval a különböző eljárásokkal dolgozó (különböző stíluselemeket figyelő) elemző programok együttes alkalmazása alaposabb és sokrétűbb használhatóságot tesz lehetővé. A programok sokfélesége nem az egyetlen mutatója az ígéretességnek, hanem a kutató tudományos megközelítésének precizitása és esetleg több, a tudományterületen belüli különböző (de nem ellentmondásos) elméletek összefésülése és figyelembevétele is hozzájárul a kutatás eredményességéhez.
   Érdemes lehet a már megtervezett algoritmusokkal, valamint akár a friss, saját fejlesztésű algoritmusok alkalmazásával végezni a munkát, mindemellett talán a leggyakoribb eset, ha több, tudatosan a célnak megfelelő algoritmust válogatnak össze. 

   A mesterséges intelligencia fejlesztése stratégiai cél, miszerint a globalizáció hatására még a gazdaság versenyképessége - akár bizonyos szolgáltatások költséghatékonysága - is múlik a technológiai fejlettségen, így Magyarországon a magyar nyelvre vonatkozó nyelvtechnológiának jelentős szerepe is lehet. A digitális bölcsészet is a javára fordítja az aktuális eredményeket.

https://www.flickr.com/photos/milkbarmilkbar/14578927449

3. A big data következményei

A big data fogalom egy jelenséget ír le, melynek vannak pozitív és negatív hatásai is. Ezt a magas fokú technológiai felszereltséget a világ különböző szervezetei minden áron megpróbálják a saját hasznukra fordítani, így előfordulnak például a felhasználók személyiségi jogait sértő üzemeltetői tevékenységek. A felhasználók sokszor csak a pozitív oldalát figyelik, illetve érzékelik, amely röviden összefoglalva az életszínvonal javulását, az élet különböző aspektusainak a tehermentesülését jelenti. 
A digitális bölcsészet kapcsán talán el is felejthetjük ennek a korszaknak az árnyoldalait, mivel a technológiai fejlődés nem csak az eddigi módszereket képes praktikusabbá tenni, hanem adott esetben újak létrehozására is alkalmas lehet.

   Manapság automatizált programokkal képesek a kutatók saját munkájukat megkönnyíteni, pontosabban fogalmazva a digitális bölcsészet egyik alapvető elvárása a forrásanyag feldolgozásához szükséges folyamatok automatizálhatósága, ami minőségében és látásmódját tekintve újszerűen kutatható adatbázist eredményez.
   Bizonyos sémák segítségével ki lehet szűrni hibás elemeket, kiemelni meghatározott részegységeket, valamint egyéb diagnosztikai eljárásokkal jelentősen csökkenthető a munkafolyamat időigénye, azaz automatizálhatóak a mintázatokra épülő munkafolyamatok. Ennek köszönhetően átléphetjük az egysíkú analízis szintjét és egyre több elemzőeljárás összekapcsolása válik megfontolhatóvá, azok együttes és egymásra épülő alkalmazása egészen más, áltatlában pontosabb eredményekre vezethet. A komplex módszerek minőségi és mennyiségi kiterjedtsége is az eredményesség ígéretével kecsegtet. 

   Másik "újdonság" az ún. adatvizualizáció, azaz a számszerűsített adatok grafikus ábrázolásával foglalkozó interdiszciplináris terület. Adatvizualizáció segítségével mennyiségileg és a tartalomra vonatkoztatva is információk nyerhetőek ki a vizsgált tárgyról. Nem elég, hogy különleges eredményeket mutathat az eredeti kérdésre, de további kérdések felvetését is előre tudja lendíteni. [Wikipédia: Adatvizualizáció]
   A szöveges, azon belül a szemantikai vizsgálatokat is mostmár inkább számítógépes, informatikai segítséggel végzik. Ez nem véletlen, hiszen fizikai akadályokat is képes áttörni a digitális bölcsészet módszere; ami az ember számára befogadhatatlan mennyiség, az a számítógép számára nem feltétlenül. Akár nemzetközi mértékű kutatásoknak is az alapja lehet, melyben kulturális és nyelvi különbségek is felfedezhetők, ha eléggé széles körben végezzük az elemzést; például szavak, kifejezések gyakorisága alapján. 

   A digitális bölcsészetet eleinte a szöveges információk határozták meg, de ma már az informatikai támogatású kép- és hangelemzés is szerves részét képezi. A fejlődés a technológiai változás mellett módszertanilag és a szükséges tudás általános szintjén is tetten érhető. A képek és a szövegek alapvetően más kódrendszerben íródnak, de a kinyert metaadatokkal akár közösen is lehet elemezni őket. A vizualitás és a hang szélesedő felhasználási lehetőségei egyre több kutatási területnek nyitnak utat. 

https://www.flickr.com/photos/gforsythe/18196796498

4. A digitális bölcsészet jövője

   Mivel a digitális bölcsészet egyre fontosabbá és fejlettebbé válik, a digitális infrastuktúrák lekérdezésének és feldolgozásának lehetőségei előtérbe kerülnek. Amellett, hogy a megnövekedett igény hatására a közgyűjtemények súlyponti feladatai közé került a digitalizálás, és a digitális adatvagyon hozzáférhetővé tétele, a digitális bölcsészet előrehaladásával a gépi feldolgozásra való előkészítés is releváns tényezővé vált. 
   A webarchiválás feladata, bár az internet hatása és értéke tagadhatlanul kulcsfontosságú, jelenleg elképesztő kihívást jelent, mivel a weboldalak szokásaira a jelenidejűség jellemző. Ez a nemzeti kulturális örökség gyűjtésében, amelyhez az analóg dokumentumok mellett a digitálisokra ugyanúgy hozzátartoznak, hátráltató tényező. 
   Felsőoktatási intézmények kapcsán kezdeményezésként például egy olyan kari tudástár kialakítása jöhet szóba, amely a kutatások adatait korszerű környezetben, fenntartható, biztonságos és szabványos formában közzétehetővé, összeköthetővé, kereshetővé, tárolhatóvá teszi. 

   Történelemtudományi és bármilyen antikvár dokumentumokkal foglalkozó kutatási területeken alapvető előny a digitalizálásból adódó, fizikai dokumentum használatát mellőző eljárás, más szóval nem kell a hatalmas, féltett könyveket lapozgatni. Korszakokon átívelő, összevont adatelemzéssel, valamint sajtóelemzéssel átfogó képet kaphatunk korunkról és a múltról egyaránt. Az erőforrásigény - akár befektetett munka terén - fizikai és digitális kutatás esetén egészen külölnbözik. Egy irodalmi kutatásnál több szerző összes munkájának átfogó elemzése, a tendenciák megfigyelése egy tökéletes példa a digitális bölcsészet javára. 

A digitális bölcsészetnek, ezzel együtt a digitális szövegkiadásnak számos előnye van:
  • rugalmas, változtatható, javítható
  • nincs, vagy kevésbé korlátoz a terjedelmi határ
  • annotálható
  • összekapcsolható más dokumentumokkal
  • kereshető, szűrhető és alkalmazható adatvizualizáció
  • új kutatási módszereknek nyit utat
  • archiválható (hosszú távon tárolható) 
A digitális bölcsészet jövője nagyban függ attól, hogy a jelenlegi vagy a közeljövőben felhasználható technológia segítségével milyen eredményeket lesznek képesek a kutatók felmutatni, azok mennyivel tudnak hozzájárulni a humán tudományok fejlődéséhez, valamint milyen formában lesz képes beilleszkedni a már meglévő tudományok közé: egyfajta támogató szerepben marad vagy esetleg különálló diszciplínává válik-e. 


Források:


Digitális bölcsészet - Digitális kompetencia− Digitális folyóirat (ajánló)

Fonyó Istvánné
https://tmt.omikk.bme.hu/tmt/article/download/9297/10864 
Digitális bölcsészet - mesterséges intelligencia (ajánló)

Digitális eszközökkel támogatott verstani kutatások

A digitális bölcsészet ma

Digitális bölcsészet a könyvtár-és információtudományban 5. rész Felsőoktatási szinergiák

Könyvtártudomány és digitális bölcsészet: az információ tudományai?
Információs Társadalom XIII, 2. szám (2013): 26–37.

Digitális bölcsészet, 2018., első szám - Viták és víziók a digitális bölcsészetről
Digitális bölcsészet - elméleti kutatások, gyakorlati eredmények



Bejegyezte: dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)