Mesterséges intelligencia

„A mesterséges intelligencia szoftvert és hardvert tartalmazó, öntanulásra, vagyis a saját teljesítményének további javítására képes megoldás, amely a folyamatosan beérkező adatok és különböző forrásokból származó információk gépi feldolgozásával olyan feladatokat végez el (automatizál, felgyorsít, támogat), amelyekre korábban csak a (természetes intelligenciával rendelkező) ember volt képes.” A mesterséges intelligencia megalkotása nagyon bonyolult folyamat. Ennek az alapja az emberi intelligencia. Sokáig kételkedtek abban, hogy a mesterséges intelligenciát meg lehet-e alkotni, és hogy el tudja-e érni az emberi intelligencia szintjét. Voltak olyan emberek, akik pont azért állították azt, hogy a mesterséges intelligencia nem létezhet, mert szerintük egy gép soha nem fogja tudni teljesen megcsinálni azokat a dolgokat ugyanúgy, mint egy ember. Ennek ellenére a mesterséges intelligencia a gépi tanulásnál magasabb minőség, komplex problémákat tud megoldani. Hasonlóan gondolkodik, mint egy ember, de nem tudja az emberek észbeli képességét meghaladni. Magasabb szintet érhet el az emberi intelligenciához képest, és gyorsabban oldhat meg problémákat.

A számítógépes programoknak nincs IQ-juk, de az IQ teszt megoldása a mesterséges intelligenciának egy hasznos kihívás. A mesterséges intelligencián alapuló szerkezet meg tud oldani problémákat, meg tudja fogalmazni a döntéseit, és a döntéseket létre is tudja hozni. 1956 után a kutatók megalkották a mesterséges intelligencia bizonyos terveit, ami szerint ez a gép intelligens emberi viselkedést tud nyújtani az orvosi diagnózisban, ért a sakkhoz és a matematikához, és esetleg a viselkedését fejleszteni tudja az automatizált jelentések által. A mesterséges intelligenciához a technológia csak az alap. Ahhoz, hogy a mesterséges intelligencia indukálta változások bekövetkezzenek, a konkrét alkalmazási területtel összefüggő tudásra van szükség, amin több csapat dolgozik hosszú évek óta.

John McCarthy

DeepBlue sakkjátékgép

John McCarthy megfogalmazott egy kritikát a DeepBlue sakkjátékgép vállalatában, ami szerint a mesterséges intelligencia egy brutális erő, ami elérhetetlenné teheti az emberi játékokat. Ő nem akart olyan programot, ami magától tud sakkozni. Ő csak egy emberi szórakozási rendszert szeretett volna automatikus jelentésekkel. A kritika ellenére tovább fejlesztették a mesterséges intelligenciát. A kidolgozása sokat javult a 2010-es években.

Például a képfelismerő rendszer ma már sokkal pontosabban működik, szinte már elhanyagolható mennyiségben fordulnak elő képhibák. A mesterséges intelligencia alkalmazásai sokkal jobbak a gépi nyelvfordításban, a beszédfelismerésben, az írott szövegek értelmezésében stb. Ezáltal sokkal gyorsabban fejlődhet a technológia, újabb iparágak jöhetnek létre, megszűnhetnek vagy átalakulhatnak bizonyos iparágak és tevékenységek, és megváltozhatnak a társadalmi létformák. A mesterséges intelligencia képes az arc- és képfelismerésre, a minőségellenőrzésre és arra is, hogy felismerje a normálistól eltérő állapotokat. Gépjármű-biztosításnál a járműbe beépített szenzorok a vezetési stílusból ki tudja következtetni a közlekedésből adódó kockázatokat. A robotok az emberekkel közösen tudnak dolgozni. Ezeknek ellenére van néhány probléma, amik szerint a mesterséges intelligencia nem érhet fel az emberi intelligenciával, mert nem tudja elérni az emberek érzelmi szintjét.

A gépi tanulás

Ez több folyamatból áll. Először modellezni kell a neurális hálózatot, aztán adatokat kell gyűjteni. Utána szükséges a paraméterezés, ami a modell beállításait jelenti. A futtatás során eredményt lehet kapni. Az elemzés fázisában megvizsgálhatjuk, hogy az eredmények megfelelőek-e az emberi értékítéletnek. A neurális hálózat a biológiai idegrendszer információfelvételét és -feldolgozását utánozza, és tanulással fejleszti a képességeit.

A neurális hálózat működése

Az árazásban

Különféle szakágazatokban a mesterséges intelligenciát használják árszabáshoz, ami képes az optimális árazásra, és szinte azonnal átváltoztatja az árat, ha valaminek változik az értéke. Az árazáshoz szükséges lehet a mesterséges intelligencia, mert az egy olyan komplex feladat, amiben több szempontot is figyelembe kell venni, amikor az eladó megszabja az árat. Az árazás szempontjából a robotoknál a legfontosabb dolog a gépi tanulás és az üzleti automatizálás, hogy meglegyenek határozva az optimális árak. Ebben a szempontban viszont nem lényeges az ember-gép interakció és a természetes nyelvfeldolgozás, mert bár az árakat le lehet alkudni, de a vevők véleményétől függetlenül kell megszabni.

A csődelőrejelzésben

A vállalatok jövőbeli munkaminőségét ki lehet következtetni a munkavállalók teljesítményéből, a beszerzett tőkéből és a velük kapcsolatos személyek fenntartásából. Ezzel lehet kimutatni a csődelőrejelzést is. Egy vállalat minél több pénzt tud félretenni, annál jobban fogja tudni fejleszteni magát. Minél több pénze van, annál fizetőképesebb, és minél nagyobb a kiadása, annál nagyobb csődveszély fenyegetheti. A hagyományos csődelőrejelzések nem pontosak, mert rengeteg tényező befolyásolja egy vállalat működését. Ezek az előrejelzések csak egy lehetséges jövőt mutatnak a vállalatokról. A csődelőrejelzés leghatásosabb eszközhálózata a neurális hálózat. A hazai vállalatok fizetőképességéről a cégtárakban tájékozódhatunk. Az éves beszámolók mutatóiból lehet kiszámítani a csődelőrejelzést. Ehhez kell használni a mesterséges intelligenciánál alkalmazott neurális hálót. Az alapfeladatokat az embernek kell beírni, a gép csak az alapfeladatokból való számításokat intézi. Ezen felül pedig az embernek le kell ellenőriznie az eredményben kijött adatokat.

A haderőben

Ma már az Amerikai Egyesült Államok az egyetlen szuperhatalom. A katonai gépekben elkezdték alkalmazni a mesterséges intelligenciát, hogy például pontosabban lehessen célozni a fegyverekkel. Ezekhez hozzájutott Kína és Oroszország is, ami nagy kihívást jelentett Amerika számára, ezért Amerika elkezdte fejleszteni a védelmi stratégiáját a mesterséges intelligencia segítségével. A mesterséges intelligenciát lehet jóra és rosszra is fejleszteni.

Például lehet olyan, ami a világháló segítségével illegálisan hozzájuthat bizonyos emberek személyes adataihoz, vagy olyan, ami a hamis információkat állítja be a valóságnak, de lehet olyan is, ami megvédi az emberek magánszféráját, vagy olyan, ami csak a színtiszta valós információkat mutatja meg. Ezáltal az egyik mesterséges intelligencia harcolhat a másik ellen. Két hasonló célra programozott mesterséges intelligencia segítheti egymást. A mesterséges intelligenciák ellenőrizni tudják egymást. Ezeket még fejleszteni kell, és a fejlesztésekhez komoly beruházások szükségesek. A modern katonai stratégia szerint ki kell alakuljon egy jó kapcsolat a mesterséges intelligencia és az ember között. A mesterséges intelligenciának fel kell mérnie a katonai hálózatot, és hozzá kell jutnia az egyedi adatokhoz. Ez arra jó, hogy kiszűrje a katonai célú hibákat.

Ma már léteznek mesterséges intelligencián alapuló önműködő katonai repülőgépek és tengeralattjárók fegyverekkel. Ezeknek az a hátrányuk, hogy az emberektől függetlenül döntenek emberi életekről, de ennek ellenére a gépek céljának azonosnak kell lenni az emberi célokkal. Amerikában és Európában több stratégia is fennáll a mesterséges intelligencia alkalmazására, beleértve Magyarországot is. Erre a hazai megoldás a Mesterséges Intelligencia Koalíció (MIK), ami a nemzetközi trendeket követi. Hazánkban több szakterületen és több feladatban tervezik alkalmazni a mesterséges intelligenciát.

Jakab Roland a MIK elnöke

A MIK tagjai