Cloudcomputing, felhőtárhelyek... Manapság már szinte minden ember, aki az internetet használja, használ valamiféle felhőtárhelyet. Annyira mindennapossá vált, hogy nem is nagyon gondolunk bele, miről is van szó, sokan valószínűleg nem is vagyunk tisztában a felhőtárhely jelentésével, működésével. Ez a bejegyzés erről nyújt némi tájékoztatást.
Mi is a felhőtárhely?
A felhőalapú technika a számítástechnika egyik ágazata, a 2010-es évek egyik vezető ága volt. Tulajdonképpen összekapcsolt rendszerek hálózatáról van szó, bármiféle program telepítésének igénye nélkül. Adataink egy távoli szerveren találhatóak meg, mi bármikor, bármilyen eszközről hozzáférünk ezekhez, amennyiben van internetkapcsolatunk. Mivel a szolgáltatóhoz kapcsolódó gépek 0-24-ben működnek és a hálózathoz kapcsolódva vannak, így mi sosem vagyunk időhöz kötve. A kiszolgálószobákhoz - úgynevezett adatközpontokhoz - való hozzáférést szigorú ellenőrzés alatt tartják.
Többféle felhőalapú szolgáltatás létezik, de van egy közös pont mindegyikben: a szolgáltatást a szolgáltató eszközein elosztva üzemeltetik és ennek részletei a felhasználó elől el vannak rejtve.
Milyen formái vannak a felhőnek?
A felhőszolgáltatásokat nem csak magánemberek, hanem cégek milliói is használják, sőt egyes kategóriák leginkább csak rájuk jellemzőek.
Három fő modell közül lehet választani: első a nyilvános felhő, angolul public cloud. Ideális nem strukturált adatok kezeléséhez, a benne tárolt adatokat könnyen mozgathatjuk. A tárhely ebben az esetben viszonylag nagy. Bárki által megvásárolható és használható és az erőforrások, melyek biztosítják a felhőt mind a felhőszolgáltató kezében vannak. Nemcsak cégek, hanem magánemberek is használják.
Következő a magánfelhő, angolul private cloud. Ebben az esetben a felhőszolgáltatásnak egyetlen ügyfele van - általában egy cég vagy szervezet. Ennek megfelelően a hozzáférés is jóval korlátozottabb, mint egy nyilvános felhő esetében. Az erőforrások felett ez a cég rendelkezik, az üzemeltetés költségei is az ő számláját terhelik. Az adatok felett több rendelkezési lehetőség van, mivel azokat céges tűzfal mögé lehet helyezni.
Az utolsó a sorban, az előző kettő szerelemgyereke: a hibrid felhő, angolul hybrid cloud. Nevezik még felhőhibridnek is. Mivel mindkettő előző kategóriából hoz magával tulajdonságokat, így nagyobb rugalmasságot biztosít. Üzemeltetője, tulajdonosa lehet cég, szervezet, és a felhő lehet telephelyen, vagy azon kívül is. Olyankor alkalmazzák ezt a felhőmodellt, amikor a nyilvános és a magánfelhő közötti együttműködés szükséges.
Miért is szeretünk felhőt használni?
Az már biztos, hogy egy átlag internethasználó biztosan használ valamiféle felhőtárhelyet. Ha más nem, a Google Docs felületén használt szövegszerkesztőt, vagy a Spotify zenemegosztó felületet. Nem csoda, hogy így elterjedtek, szinte észrevétel nélkül.
Első és legfontosabb pozitívuma a cloudcomputingnak, mint azt már említettem, a helyfüggetlenség, rugalmas hozzáférhetőség. Az ember bárhol, bármikor használhatja, többféle eszközön is, csak egy jó internetkapcsolatra van szükség. Manapság sokban megkönnyíti a dolgunkat, mivel így egyrészt nincs szükség fizikai adattárolókra (merevlemez, pendrive), másrészt pedig mi magunk is hozzáférünk ugyanahhoz a fájlhoz, a számítógépen és az okostelefonon is.
Az utóbbi években a munkavégzésben segített nagyon sokat az embereknek a felhőtárhely megléte, hiszen míg nem dolgozhattak a megszokott környezetben, ez nem akadályozta meg őket az egyidejűleg, egy platformon végzett munkában.
Mivel a szolgáltató biztosítja, hogy minden zökkenőmentesen működjön, ezért a kezelhetőséget is a felhő számlájára írhatjuk.
Amennyiben olyan tárhelyről beszélünk, amiért fizetni is kell, megemlítendő a skálázhatóság. Ez annyit takar, hogy igény szerint beállítható az előfizetés, mi szabjuk meg, hogy mire van szükségünk.
Emberi szempontból eddig az megfigyelhető, hogy az ún. felhőélmény (állandó online lét, amikor is lehetséges bármikor, bárhol, bárkivel kapcsolatot létesíteni) ösztönzően hat az emberekre, több szempontból is. A nyitottságra hajlamosabbak lesznek, a közös munkára is, a tudásmegosztásban is részt vesznek és a közösségben való létezés is egyszerűbbé válik számukra.
És ugyan a felhők fölött mindig süt a nap, jelen esetben vessünk egy pillantást arra is, hogy néz ki alattuk - azaz a felhőszolgáltatás hátrányaira.
Miért nem tökéletes mégsem a felhő?
Sajnos, a tökéletes rendszert még nem találták fel. De van, ami nem is a felhő hibája, példának okáért az internetelérési problémák. Időről-időre megtörténik a mai ember egyik legrosszabb rémálma (vagy legalábbis olyasmi, amitől rendkívül ideges lesz): elmegy az internet. Ilyenkor pedig nem férhetünk hozzá a felhőben tárolt adatainkhoz, fájljainkoz. Kevésbé ijesztő, de nem kevésbé frusztráló, amikor csak lelassul az internetkapcsolat.
Előfordul, hogy a szolgáltatónál történik valami probléma, melynek kiküszöbölése időt vesz igénybe. A szolgáltatás-kiesésről, amennyiben nem váratlan, értesítést mindig kap a felhasználó.
Rendszeresen hallhatunk kibertámadásokról is; ez a biztonsági rés problémáját veti fel. Amennyiben az ember bizalmas adatokat szeretne a felhőben tárolni, a magánfelhő a legajánlottabb számára, ha mindenképpen a felhőben való tárolást szeretné választani. Azonban ha a szolgáltató és a felhasználó is betartja a biztonsági előírásokat, az adathalászat kockázata csökkenhet.
Olyan felhők, melyeket szinte mind használunk
Mint azt a bejegyzés elején is említettem, az internetet rendszeresen használók szinte teljesen biztos, hogy használnak valamilyen felhőtárhelyet. Mik lehetnek ezek?
Alapvetően ezek mind tárhely szolgáltatások, a legegyszerűbb felhő alapú szolgáltatások. Megkönnyítik a dokumentumaink elérését, szerkesztését, anélkül, hogy adatátviteli eszközt (pl. pendrive) kelljen használnunk.
A Microsoft OneDrive egy 2007-ben bevezetett személyes fájltárhely szolgáltatás, melyet a Microsoft üzemeltet. Ez a felület is fájlok megosztására és szinkronizálására használt a leggyakrabban.
Egy kicsit később, 2011-ben megjelent az Apple által kiadott iCloud. Ez szintén egy internetes tárolószolgáltatás, mely alapvetően a MAC OS X és az iOS használóknak készült. Korábban is használhattuk, azonban akkor még MobileMe néven létezett, azelőtt pedig iTools-ként.
Egy évvel ezután pedig megjelent a Google Drive is, a Google jóvoltából. Használatához fiók szükséges; sima Google-fiók, személyes használat esetén és Google Workspace-fiók üzleti használatkor. Nem lóg ki a sorból ez a szolgáltatás sem, ugyanúgy fájlok tárolására, szinkronizálására és szerkesztésére alkalmas, mint előzőleg felsorolt társai.
Ami még a leggyakrabban használt felhőszolgáltatások közé tartozik, de már nem tárhely szolgáltatás, az szoftver- esetleg platform szolgáltatás. Előző kategóriára példa a Gmail, a Google ingyenesen használható webmailje, a Google Docs, egy webalapú irodai alkalmazáscsomag, szintén a Google-től, vagy a jól ismert közösségi hálózat, a Facebook. Utóbbi kategóriába tartoznak a különböző játékszerverek, internetbankok.
Végszóként
Azt tehát biztosan elmondhatjuk, hogy a mai világhoz már szervesen hozzátartoznak a felhőtárhelyek. Nehezen képzeljük el nélkülük a mindennapjainkat, még akkor is, ha nem gondolunk bele, hogyan s miként használjuk őket. Megteremtik a virtuális térben az együttműködés lehetőségét, akár a világ két feléből is (persze, csak, ha van internet) és mindezt másodpercek, sőt töredékmásodpercek alatt. Hiába vannak hátrányai is a cloudcomputingnak, az előnyökből többet látunk. És amennyiben körültekintően használjuk, mindenképpen egy rendkívül hasznos eszköz van a kezünkben, ami az évek előrehaladtával csak fejlődni fog.
Források:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése