Repozitórium reprezentáció - Intézményi digitális tárak a magyar felsőoktatásban

Mindannyian kerestünk már az utolsó pillanatban szakirodalmat. Az utolsó nappal a leadási határidő előtt már valószínűleg nem fogunk elrohanni a könyvtárba, inkább otthon imádkozunk a beadandó fölött, és lázasan kutatjuk az internet elhagyatottabbnál elhagyatottabb bugyrait egy-egy rejtőzködő PDF-fájl után. Mára szerencsére rengeteg olyan adatbázis létezik, amellyel otthonról is elérhetünk mindenféle dokumentumot, és már az sem ritka, hogy ezt legálisan tehetjük meg. Ilyen források a különféle egyetemek repozitóriumai is, de vajon mit találhatunk meg ezekben, és mennyire felhasználóbarát a kezelésük?

Mi is az a repozitórium?

Ahogy az Open Science weboldalán olvashatjuk, a repozitórium 

"egyetemeken és kutatási intézményekben működő dokumentumszerver, amely tudományos anyagok archiválására és világszerte díjmentes hozzáférhetővé tételére szolgál. Intézményi és diszciplináris repozitóriumokat különböztetünk meg. Intézményi repozitóriumnak azokat a dokumentumszervereket nevezzük, amelyeket intézmények (főleg egyetemi könyvtárak vagy kutatási szervezetek) üzemeltetnek, és tagjaik számára lehetővé teszik a digitális publikálást és az önarchiválást."

A diszciplináris repozitóriumokban intézménytől függetlenül, téma szerint gyűjtik és szolgáltatják a dokumentumokat.

Magyar repozitóriumok

Magyarországon az Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) foglalkozik a repozitóriumok minőségbiztosításával, ezen belül is a Repozitóriumminősítő Szakbizottsága az, amely megvizsgálja az egyes gyűjteményeket. Ha megfeleltek a követelményeknek, bekerülnek a felsorolásba a honlapjukon, illetve az egyes repozitóriumok fel is tüntethetik az ezt jelző pecsétet. Az itt felsorolt gyűjtemények túlnyomó része intézményi repozitórium.

A minősítést kapott gyűjtemények között szerepel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Digitális Intézményi Tudástára (EDIT), a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) két, a Szegedi Tudományegyetem három, az Eszterházy Károly Egyetem két vagy a Debreceni Egyetem elektronikus Archívumának egy repozitóriuma. Ideiglenes minősítést is lehet szerezni, ahogy például a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Egyetemi Repozitóriuma vagy a Pécsi Egyetemi Archívum tette.

Ezek azok a gyűjtemények, amelyek garantáltan jól működnek, de persze rengeteg olyan is van, amely nem szerepel ezen a listán, de ettől függetlenül van rá igény és meg is felel ennek.

Nézzük meg közelebbről ezeknek a digitális gyűjteményeknek a működését pár konkrét példán keresztül.

EDIT

Az ELTÉ-n az EDIT-be kerülnek az egyetemen létrehozott dokumentumok. Itt teljes szöveggel megtalálhatóak a publikációk és ezek között számos kereső segítségével kutathatunk, mint például a Google vagy az OAI kereső, az egyetemi katalógus, de persze az EDIT oldalán magán is kereshetünk, ez a legkézenfekvőbb. Minden feltöltött dokumentum kap egy egyedi azonosítót (URI, vagyis Universal Resource Identifier címet), aminek segítségével úgy hivatkozhatunk rájuk, hogy a későbbi helyváltoztatás esetén is mindig megtalálhatóak lesznek. Az MTMT-be már felvett dokumentumok bibliográfiai adatait egy az egyben át lehet tenni az EDIT-be, ezzel megkönnyítve a tudományos munkák megosztását. Kategóriák segítik a tájékozódást, külön kereshetünk például a TDK/OTDK dolgozatok vagy a szakdolgozatok között, de a honlap alján a legfrissebb feltöltéstől kezdve, időrendi sorrendben is megtaláljuk a dokumentumokat. A kategóriákon belül vannak alkategóriák is, illetve ezeken belül is megtaláljuk időrendi sorrendben a publikációkat. IIG-azonosítóval be is jelentkezhetünk, de akár külön EDIT-profilt is készíthetünk, amivel nemcsak dokumentumok feltöltésére kapunk lehetőséget, de az egyes gyűjteményekre való feliratkozásra is. Ennek értelmében naponta e-mail értesítést kaphatunk az adott gyűjteménybe feltöltött új tételekről. Feltöltéskor persze figyelembe kell venni a szerzői és kiadói jogokat, a kiadókkal kötött megállapodásokat, de ezen kívül minden az egyetemen megjelent publikációt megtalálhatunk itt egy helyen. A dokumentumok feltöltése folyamatos, de a számokból könnyen megállapítható, hogy még közel sincsenek a feladat végén.

A BCE repozitóriumai

A BCE négy repozitóriumot tart fenn, ezek a Corvinus Kutatások, a Corvinus PhD disszertációk, a Corvinus TDK és szakdolgozatok és a Corvinus Egyetemtörténeti Digitális Gyűjtemény. Az összes működtetője a Budapesti Corvinus Egyetem Egyetemi Könyvtára. A Corvinus Kutatások minősített repozitórium, az egyetem kutatói, alkalmazottai által létrehozott szellemi termékeket, kutatási eredményeket gyűjti össze. Azzal, hogy ide feltöltenek egy publikációt, számos kutatásfinanszírozó szervezet (például a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal)  által elvárt open access közzétételi kötelezettséget is teljesítik a szerzők.  A Corvinus PhD disszertációkban (BCE Doktori disszertációk archívum) azokat az egyetemen (2004. augusztus 31-ig Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem) védett értekezéseket találhatjuk meg, amelyeknek elérhető a teljes szövege elektronikusan. Ez is minősített repozitórium. Ez a gyűjtemény a DART-Europe keresőben is megtalálható. A Corvinus TDK és szakdolgozatok (BCE Szakdolgozatok archívum) gyűjteményében az egyetemen védett szakdolgozatok és a hallgatók által írt versenydolgozatok találhatóak meg. Legtöbbjük csak az egyetemi hálózat gépeiről érhető el teljes szöveggel, de vannak kivételek. Ennek az archívumnak az a feladata, hogy dokumentumai példaként szolgáljanak az egyetem hallgatóinak munkájuk során.  A Corvinus Egyetemtörténeti Digitális Gyűjtemény célja az egyetem és annak jogelődjeinek történetéhez kapcsolódó dokumentumok archiválása. Jelenleg a Közgazdász című egyetemi újság 1951 és 1989 között megjelent számai találhatóak csak meg benne, de ezek teljes szöveggel, és tervezik a bővítést is. Mind a négy repozitórium nagyon hasonló megjelenéssel rendelkezik, mindegyikben van külön kereső, és az egyetemtörténeti gyűjteményen kívül az összeset lehet a legfrissebb feltöltéstől kezdődően időrendi sorrendben is keresni. Itt is van lehetőség felhasználói bejelentkezésre, de főként az adatfeltöltés miatt.

Konklúzió

Mindezekből tehát megállapíthatjuk, hogy a repozitóriumi rendszer hazánkban még nem teljesen tökéletes, de már jórészt minden felsőoktatási intézményben figyelmet fordítanak rá. Fontos a szerzői jogok tiszteletben tartása, de a nyílt hozzáférés biztosítása az igazán hatékony kutatói munka alapja, és a jövőben ez csak még kirívóbb lesz, így nem meglepőek az ilyesfajta törekvések. A repozitóriumok között sokféle minőségű és hozzáférésű található, és ezekben a létező dokumentumok különböző feltöltöttségi arányban vannak jelen, az azonban mindenképp elmondható, hogy bármilyenek is legyenek, segítséget nyújtanak a komoly kutatónak és az egyszeri egyetemistának egyaránt.