Kronologikus hírszemle - 2022. szeptember/december

Harvard Puts Online a Huge Collection of Bauhaus Art Objects | Open Culture

www.openculture.com
library
digitalization
art
Harvard’s web site represents its physical collection, but it does not duplicate it. Many of the small images in its online archive do not expand to larger versions and cannot be downloaded. However, if you follow the guided tour by clicking “Continue Reading” under the site’s introduction, you’ll be able to click on the several dozen examples in each section and see them up close
http://www.harvardartmuseums.org/collections/special-collections/the-bauhaus?group=The+Bauhaus&sort=objectnumber.exact

Dec 27, 2022

A digitális sötét középkor réme és a megoldási lehetőségek

Folyamatosan keresi az emberiség azt a formát, eszközt, amellyel az örökkévalóságig rögzíteni tudja gondolatait, és mindent, amit fontosnak talál. Az égetett agyagtáblák, a kőtömbökbe vésett feliratok, a könyvek és újságok, mikrofilmek, kazetták, CD, DVD – ezek mind a megőrzés új lehetőségét jelentették megjelenésükkor, de mindegyiknek vannak hátrányai is. A kőtömbök nehezek, a könyvek könnyen megsérülnek, és a személyi számítógépek piacán azok a laptopok (és notebook-ok stb.) veszik át az uralmat, amikben már nincsen CD-DVD író/olvasó. Ezek helyett a számítógépünkben található lemezeket használjuk, és legújabban pedig az internetet és a „felhőt”. Mi ezen új jelenségeknek a hátránya? Mit teszünk ezen hátrányok ellensúlyozására? Hogyan őrizzük meg az „internetet”?

Dolgozatomban szeretném bemutatni, hogy mit takar a digitális sötét középkor elnevezése, milyen megoldások születtek az általa leírt probléma megoldására, valamint bemutatom az Internet Archive tevékenységét és jelentőségét.

Mesterséges intelligencia

Iskolás korom óta élénken érdeklődöm az olyan tudományos-fantasztikus filmek iránt, mint például a Terminátor vagy a Mátrix filmek. Lenyűgözött a lehetséges jövő fejlettsége, még ha az az emberi fantázia végeredményeképp rögzített mozgókép is volt csupán. Talán azért, mert akkor is válaszokat vártam a világ működésére, és ugyan ki tudhatná mindenre a választ, ha nem a mesterséges intelligencia, amely számára nincs olyan adattömeg, amelyet ne tudna feldolgozni, rendszerbe foglalni, megtanulni és levonni a realitásnak megfelelő következtetéseket? A távoli jövőben talán lesznek válaszaink, a közeljövőben egyelőre azonban megoldásaink vannak, amelyekkel könnyebbé tehetjük mindennapi életünket. Dolgozatom okán néhány, a hétköznapi tevékenységeinket érintő, azokat támogató, AI/MI alapú fejlesztést szeretnék megismerni és röviden bemutatni.

A hold.hu weboldal megfogalmazásában, a „mesterséges intelligencia (AI vagy MI) azoknak a gépi, szoftver alapú alkalmazásoknak, algoritmusoknak a gyűjtőfogalma, amelyek célja az emberi viselkedés, gondolkodás utánzása”.

Csatornakultúra

Korunk digitális világának, valamint egyes szubkultúráknak találkozásának fontos eleme lett a különböző csatornaalapú felületek, mint amilyen a YouTube vagy a nagy népszerűségre szert tevő újabb szolgálatatók által nyújtott platformok, mint a TikTok vagy a Twitch. A korábbi, inkább a szöveges vagy (álló)képi világhoz kapcsolódó kultúrával szemben itt a vizualitás kap kiemelkedő szerepet, illetve a személyes szál is erősebb, mivel a feltöltött tartalmak álláspontom szerint közvetlenebb kapcsolatot teremtenek a tartalom előállítója és a fogyasztója között a tartalomgyártó láthatósága miatt. A szubkultúrákban betöltött szerepüket kívánom néhány példán belül bemutatni, amelyben az egyes platformok szerepére külön ki fogok térni. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy maguk a platformok maguk milyen befolyásoló tényezők, amelyek már a döntéshozók, jogvédők és egyes esetekben a nemzetbiztonsági szolgálatok figyelmét is felkeltették.

Booktuberek és könyvbloggerek

A booktube röviden tematikus YouTube videók összessége, melyek szubjektív olvasmányélmények megosztásáról szólnak.

A booktube a 'book' (könyv) és 'tube' (csatorna) angol szavak összeolvadásából jött létre. Ezek a hosszabb-rövidebb online videók a YouTube videómegosztó oldalon találhatók meg szép számmal.

A magyar booktube közösség csupán néhány éve működik aktívan, míg más, jellemzően angolszász nemzetek könyves influenszerei már hosszabb ideje osztják meg a világgal olvasási élményeiket. (Bár maga a YouTube is csupán 2005 óta létezik, ismerjük az újmédiás platformok rohamos fejlődésének és elterjedésének intezitását.)

Digitális gyűjtemények Magyarországon – különös tekintettel a Hungaricanára

A digitalizálás fő célkitűzése, hogy a papír alapú dokumentumok elektronikus másolataként megőrződjenek, tetszőleges számban többszöröződhessenek, és így minél szélesebb körben váljanak hozzáférhetővé az adatbázisokban. E folyamatnak összhangban kell lennie informatikai technológia fejlődésével, lépést kell tartania annak eredményeivel, frissülnie kell az általános használt eszközökkel, digitális környezettel, nyelvekkel.

Magyarországon a könyvtárügy rendezésre megalkották az 1997. évi CXL-es törvényt; ez ugyan teljes mértékben nem rendezte a könyvtárügyet, de megfogalmazta az általános és távlati célokat, irányt tudott adni a szakmai fejlesztéseknek.

Ezt követően dolgozták ki az Országos Könyvtárfejlesztési Stratégiát. Ennek első időszaka 1997–2002 közé esett, a második 2003–2007 közé, a harmadik pedig a 2008–2013 közti évekre. E stratégiában a digitalizálás kiemelt fontosságú kérdésnek számított.

Magyarországon azonban már ennél jóval korábban elkezdődött az számítógépek használata a könyvtárakban. Az első fecskék a szegedi egyetem könyvtárosai voltak, akik először kezdtek számítógépen könyvtári adatbázist építeni. Ezt követték aztán más egyetemek könyvtárai és az Országos Széchényi Könyvtár is. Így a 2000-es évek elejére sok magyarországi könyvtár tért át a számítógépes adatbázis-építésre.

Az OSZK 1993-tól jelenteti meg a Nemzeti Periodika Adatbázist, 1994 óta pedig digitálisan is a Magyar Nemzeti Bibliográfiát, emellett a MEK, a Magyar Elektronikus Könyvtár, illetve az EPA, az Elektronikus Periodika Archívum a legjelentősebbek, amelyek az OSZK gondozásában elérhetőek. Az Országgyűlési Könyvtár pedig 2003-tól a PRESSDOK sajtóadatbázist bocsátja az olvasók rendelkezésére. Ezek mellett a DTT, a Digitalizált Törvényhozási Tudástár kiemelt fontosságú a könyvtár projektjei között, amelynek „gerincét alkotják az ún. jogforrások”.

Az E-sport, avagy sport-e az e-sport?

Dolgozatomban az e-sportról szeretnék írni. Nem vagyok gyakorlója, a jelenség ismerete is inkább közvetett csak. Ahogy sejtem, a mostani írásomhoz hozzáolvasott dokumentumok legnagyobb részében új dolgokat találok majd. Bár feltáró kutatásnak semmiképpen nem merném nevezni dolgozatomat, mégis szeretnék először arról írni, hogy mit gondolok a sportról, mint fogalomról, és esetleg mit az e-sportról.

Az e-sport jelentése elektronikus sport. Az elektronikus jelző arra utal, hogy a sport eszköze valamilyen videojáték és elektronikus eszköz, jobbára számítógép, játékkonzol, képernyő, billentyűzet, egér, joystick stb. Az, hogy valódi sportnak tekinthető-e, vagy csak egy már jól ismert, a köztudatba régóta beágyazódott gyűjtőfogalomban konceptualizálódott elnevezésről van-e szó, még vitatott kérdés. Nem vitatott azonban jelenléte, fejlődésének különösen gyors üteme. Különleges abból a szempontból is, hogy mennyire képes aktívan bevonni a fiatalokat, mennyire képes új közösségeket teremteni. Az amatőr játékosoktól kezdve a professzionális e-sportolókig, a rekreációs hobbitól a kőkemény versenysportig. És természetesen jelen vannak a köréjük csoportosuló közösségek is, a nézők, szurkolók, fogadók.

Az internetes reklám története

Mivel webfejlesztőként dolgozom 4 éve előfordult, hogy együtt kellett működnöm online marketingesekkel és alkalmanként állítottam is be Google és Facebook hirdetéseket, közeli témának találtam az internetes reklámot. Az online reklámok történetét kutattam és állítottam fel egy idővonalat a banner hirdetésektől napjainkig.

Nagy Tech-cégek nyomában

Apple napjainkban

Az Apple óriási világmárka lett, gyorsan jönnek ki az újabb és újabb kütyükkel, okostelefonokkal, évente akár több újdonságot is piacra dobnak, így gyors ütemben avul el a jó borsos áron megvásárolt készülékünk. Ehhez jön még hozzá, hogy szinte kizárólag az Apple gyártotta kiegészítőkkel, szoftverekkel és egyéb készülékekkel kompatibilis bármely termékük. Az iOS a saját operációs rendszerük, mely az Androiddal nagy versenytárs, ám laptopjai és asztali számítógépei a Microsoft versenytársai.

Nehéz szervizelhetősége, drága árfekvése és gyors elavulása ellenére mégis rengetegen szeretik az almás termékeket, és szinte már függőként ragaszkodnak a márkához. Ezt az Androidosok nehezen, vagy éppen egyáltalán nem képesek megérteni, így sajnos én sem. Mindenesetre státusszimbólum mivoltuk mellett az Apple termékeinek sikerében bizonyára nagy része van Steve Jobs karizmájának, és hihetetlen ütemű technológiai fejlődésüknek.

Az Apple az okostelefonok elterjedésével vált a legnagyobbak egyikévé villámgyorsan, és hamar lekörözött okostelefon gyártásban és fejlesztésben bármely más piaci versenyzőt. 2010-ben ezen sikerén felbuzdulva piacra dobta az iPadet is, melyet bizakodva várt a világ, és végül ismét zajos sikert arattak. Az AppStore bevezetésével az Apple kimondottan iOS-ra tervezett alkalmazások vásárlására buzdít, és részesedést is szerez az eladásokból, így gazdagítva tovább bevételei és szolgáltatásai sorát.

Számos esetben okozhat gondot, hogy az iPhone-on tárolt adatainkat, zenéket csak az iPhone és az iOS rendszerek bírnak kezelni, így hiába készítettünk egy sorozat szuper képet, esetleg hangfelvételt, azt nem oszthatjuk meg egykönnyen androidos barátainkkal.

Ebook helyzet - ha nem neked kell akkor is hasznos

Mindannyian hallottunk már vitákat az ebookok ellen vagy mellett, ám a legtöbb vita összegezhető egyéni véleményként. "Jobban szeretem a hagyományos könyveket, amiket megfoghatok." "Szeretem, ha az összes könyvem egyhelyen, könnyen elérhető.". Esetleg nagyon ritka esetekben hallunk véleményt az ebookok jogi és könyvtári helyzetéről is és ilyenkor az általánosan megszokottól még jobban bele tudunk merülni a témába. Hiszen milyen jó is, hogy a kezedben tarthatod az egész otthoni könyv állományodat? Minden esetben számos érvet és ellenérvet lehetne hozni ehhez a beszélgetéshez, még akkor is, ha ennek csak a felszínét súroljuk meg. Viszont mi van, ha egy teljesen másik szemszögből közelítjük meg?

A metaverzum- a rémisztő jövő vagy egy csődbe fulladó projekt?

Bár már több, mint egy éve jelentették be a terveket róla, sokaknak máig nincs fogalma mit is jelent ez a kifejezés. Ami valójában egy elég árulkodó tényező a projekt helyzetéről. Hisz hogyan ugrana bele a használatába a nagyközönség és hogyan pénzelnék dollármilliárdokkal a befektetők, ha fogalmuk sincs róla mit is kapnak pontosan. Még a cég saját dolgozói sem igazán értik, mi ez az egész, úgy kell ráparancsolni őket a „világ” felfedezésére. És hogyan várhatják el, hogy szeressék a felhasználók, ha még ők maguk sem szerelmesek a munkájukba.

Szóval mi is az a metaverzum?

A metaverzum egy ember -Mark Zuckerberg, a Facebook alapítójának- szerelemprojektje. 2021 októberében jelentette be, hogy 16 év után nevet vált a cég: így lett a Facebookból Meta Platforms, vagy röviden csak Meta. A cég ezentúl egy virtuális párhuzamos valóság, az úgynevezett metaverzum felépítésére vállalkozik.

A metaverzum fogalma még egy évvel a nagy Meta-fordulat után is elég ködös. Hogy végeredményben egy nagy, szabad bejárású virtuális világot kell elképzelni, vagy sok gyártó saját digitális terei számítanak majd egy-egy metaverzumnak, az még kérdéses, mindenesetre a névkisajátítás ellenére nem a Meta az első, ami nekivágott a műfajnak. A 2006 óta létező, 2016-tól virtuális valóságban (VR) is elérhető, Roblox nevű játékplatformon a felhasználók személyre szabott avatárjukon keresztül hozhatnak létre saját játékokat, és tölthetnek időt egymással egy közös 3D-s világban – ezt már nem túlzás metaverzumnak nevezni. A Roblox naponta 60 millió aktív felhasználót számlál, a metaverzum előfutárának tekintett Second Life világában pedig még mindig 40-50 ezren időznek egy adott pillanatban.

Valami ilyesmiről szólna a metaverzum Zuckerberg víziója szerint is.A Facebook alapítója olyan utópisztikus helyet képzel el, ahol az emberek találkoznak egymással, ismerkednek, a munkájukat végzik, szórakoznak, és ami a legfontosabb: vásárolnak. Ehhez csak fel kell pattintani egy Oculust Rift, vagy még inkább egy Meta Quest 2 VR-headsetet, és ki kell csekkolni a való világból.

Csakhogy az első próbálkozás, a Horizon Worlds egyelőre nem tűnik olyan helynek, ahol az emberek szívesen töltik az idejüket. A potenciális felhasználókat már az első pillanatban elriaszthatja, hogy a Meta promóvideóiban bemutatott realisztikus látványvilághoz képest a tényleges metaverzum grafikája olyan, mint ha egy 2001-es PC Guru-szám CD mellékletén bukkant volna rá az ember. És hogy oldották meg, hogy a lábak mozgását nehéz VR-ben lekövetni? Hát úgy, hogy az avatárok csak deréktól felfelé léteznek, és lebegve közlekednek. Harminchat milliárd dollárból.